Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1912. szeptember (8. évfolyam, 215-238. szám)
1912-09-01 / 215. szám
ít Hódmezővártáral is, 1912. szeptember 1. vasárnap Ára 4 fillér. VIII. évfolyam 215. szín. ELŐFIZETÉSI ÁR 1 HELYBEN X negyedévre 2 K. félévre 4 ., sgdaz évre 8 .. vidékre, s negyedévre 4 K. egy kora 1.40 Egy szám ára: Hétköznap S .filér. Vasárnap ." „ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, IV. Andrássy utca 17. sz.alatt.| VÁSÁRHELYI Főszerkesztő és laptulajdonosi ____________KUN BÉLA. TELEFONSZÁM: 58. HIRDETÉSES díjszabás szerint|» NYÍLT-TÉR 1 petit sora 80 DL Megjelenik a kora reggeli órákban. ÁRUSÍTJÁK a Vásárhely - Kút-son, Orosházáit,] a Pusztán. Gyro. pároson, Békéés Sámsonban. • I I i J i X l. ; 1 d tit. n 1-d 5-ld niu. H .r. ttini 2 31 Női választójog. Hunvásárhely. aug. 31. A választójog körül való politikai szélhámoskodását azzal igyekszik eltussolni Lukács László, hogy megfizetett félhivatalos lapjai által kikürtölteti: íme ő, a nagy népbarát, ő, az üres óráiban szuronyerdő mögött bujkáló, rettenthetetlen hazafi a nőknek is választójogot akar adni, tehát lefőzi Justh Gyulát, a szövetkezett ellenzéket, a különböző választójogi javaslatokat benyújtó egyesületeket, testületeket, sőt még a szocialistákat is, mert jelenleg gyakorlatilag azok is csak férfiak számára követelik a választójogot, íme, Lukács László bécsi főinspektor úr demokratikusabb az ellenzéknél, ő a jogokat jobban kiterjeszti, mint az ellenzék, ő a nép igazi barátja, ő érdemli meg a halhatatlanságot és az örökös miniszterelnökséget, őt foglalhatják imájukba a nők, az ő áldott nevére taníthatják meg gyermekeiket ! . . . Azt hiszi ez a ravasz rókán is túltevő örmény úr, hogy a nemzet majd lépre megy neki, hogy majd elfelejti azt a sötét bűnt, melyet ő kelme a magyar alkotmány és parlamentarizmus megrugdosásával elkövetett. Nem úgy verik ám a cigányt! A nemzet jól tudja, hogy Lukács László látszólagos jótéteményei mögött is mindig ott leselkedik a kaján számítás részlelkű ördöge. Ugyanugyan ! Hát lehet a női választójog komoly barátjának tartani azt a Lukács Lászlót, ki még az arra érdemes férfiaknak sem akar adni választójogot, mert félti nem a magyar faj fensőbbségét, hanem a munkapárti romlott rendszernek és népszipolyozó osztályuralomnak jövőjét ! Hát kik azok a nők, kiknek a levegőbe dobott tervezet szerint választójogot akar adni a munkapárti főfő sereghajtó ? A diplomás nők, vasútnál, postánál s az állam más intézményeinél alkalmazott hivatalnoknők, tanárnők, tanítónők, óvónők, szóval kevés kivétellel az államtól, a mindenkori kormányhatalom basáskodásától függő elemek, akiknek úgy kell szavazniok, ahogy a főnökük akarja, a főnökük pedig azt akarja, amit a kormány parancsol. Tehát a népszabadság, a demokratizmus hazug cégére alatt Lukács László örmény észcsavarintással a kormánytól függő egyéneknek számát akarja növelni a szavazó urnánál s azokat a nőket, kiket szavazati joggal felruház, a kenyér elvesztésének nagy kérdésével akarja hozzáláncolni a mungó kormányhatalomhoz. Itt van a lóláb, mindenki látja, mennyire kilóg, aki csak nem vak. Egy árva szóval sem említi a tervezet, hogy a nőknek titkos választójogot akar adni a legfőbb bársonyszékes komisszárus, tehát ebből azt lehet joggal következtetni, hogy nyílt szavazáson a postáskisasszonynak oda kell szavazni, ahova a postaigazgató, a vasúti pénztárosnőnek oda, ahova az állomásfőnök, a trafiktulajdonosnak oda, ahova a pénzügyigazgató, a tanárnőnek oda, ahova a tankerületi főigazgató, a tanítónőnek és óvónőnek oda, ahová a tanfelügyelő parancsolja. A nép asszonyai pedig, az igazi független magyar honleányok nem kapnak Lukács úr tervezete szerint szavazati jogot, mert jól tudja azt a ravasz örmény, hogyha kapnának, akkor ugyan hírmondónak sem maradna a magyar vidékeken mongó képviselő. Elvben bármennyire mellette legyünk hát a női szavazati jognak, mint amely természetes fejlődés következménye lesz előbb-utóbb, mégis a Lukács László tervezetét közönséges politikai szédelgésnek kell minősítenünk, mert nyílt szavazás mellett az illető nők nem jogot fognak gyakorolni, hanem a nőiség megcsúfolásával nyáj gyanánt lesznek hajtva a kormány táborába. Két millió négyszázezer választót Lukács László is ígért már a nemzetnek. Ezt az ígéretét úgy akarja megtartani, hogy pár százezer független férfit kihagy a választói jogosultak közül és felvesz helyettük ugyanannyi, jórészt a kormánytól függő nőt, így a kétmillió négyszázezres szám is megmarad, az ígéret is megmarad, az ígéret is megtartódik és örmény fondorlattal a politikai csalás is megtörténik. KUN BÉLA: Justh Gyula nyilatkozata. Hunvásárhely, aug. 31. Justh Gyula, aki tornyai birtokán betegen fekszik, pénteken így nyilatkozott az Arad és Vidéke c. lap munkatársa előtt: — Nagyon sajnálom — mondotta, — hogy közbejött betegségem megakadályozott abban, hogy a hódmezővásárhelyi népgyűlésen megjelenjek. Sajnálom, nemcsak azért, mert különös örömmel megyek mindig Hódmezővásárhelyre, hanem azért is, mert a nyáron felmerült sok politikai kérdéshez akartam ott hozzászólni. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy a munkapárt ismét ütközőpontokat és ellentéteket keres s iparkodik kimutatni az ellenzék tagjai közt, Justh Gyula ezt válaszolta: " A legújabban kormánypárti részről erőszakosan felszínre vetett kérdés, hogy az ellenzéknek egyik vagy másik árnyalata, egyik vagy másik tagja különkülön békefeltételeket állapít meg, azt hiszem, nem szorul részemről nyilatkozattételre. Mert, mint mondottam, nézetem az, hogy ezt az egész kérdést kormánypárti oldalról hozták forgalomba, mert nem képzelhetem, hogy az ellenzéknek volna árnyalata, vagy pedig volnának tagjai,akik ne állanák a szövetkezeti pártoknak azt a megállapodását, hogy a képviselőházban normális tanácskozások, valamint béketárgyalások csakis Lukácsék és gróf Tisza István távozása után és el restituti, in integrum és annak intézményes biztosítása alapján kezdődhet meg, hogy a június 4-iki s a következő napokon öt kormány és Tisza által alkotmányunk ellen elkövetett meréngtethez hasonlókat ezentúl büntetlenül senki se követhessen el. Amint nem hiszem, hogy az ellenzéknek volnának tagjai, akik ettől a megállapodástól eltérni akarnának, éspúgy nem hiszem azt sem, hogy soraink közül bárki is el kívánna tekinteni a békének másik feltételétől, a demokratikus Magyarország kiépítéétől, melynek eszközére, az általános, egyen-íő, titkos választói jogra nézve szintén már májusban teljesen ~-at.és ny 40 ik. im 27 gy [enlyi 62 ,ca :tel att 98 és ru-VI. ám 186 színije, ből .ák lott ’na 147 WL 26 159 kb. ,kb .1a- 1 t. 141 egyöntetű megállapodásra jutottak az ellenzék összes pártjai. Ismétlem, nem hiszem, hogy volna a szövetkezett ellenzéknek tagja, aki ezektől a megállapodásoktól bármi tekintetben eltérni akarna, de ha volna oly' tagja, annak helye nem volna soraink között. Gazdag, vigyázad jön a tatárjárás. Hunvásárhely aug. 31. Még pár nap és Vásárhely, egész környékét katonaság lepi el, mely a gyakorlatok megkezdése után bizony nem fogja azt nézni, hogy hol szép a kukorica, hogy azt ki is kellene kerülni, belemegy, letapossa. Természetes dolog, hogy a hadvezetőség a károkat megtéríti. A városi tanács ezúton értesíti a gazdákat, kiknek földjén a katonák károkat fognak tenni, hogy az okozott kárt szeptember hó 13-ig Gonda József dr. tanácsnoknál jelentsék be: a katonaügyosztály fog intézkedni, hogy a polgárok terményenek értékét megkaphassák. Fel- hivjuk erre a gazdák figyelméig Lejárt a köztisztasági vállalat, Hunvásárhely, aug. 31. Hosszú évek óta Vincze Péter vállalkozó látja már el az utcák tisztántartását, söprését, locsolását s nyugodtan lehet elmondani, hogy Vincze Péter tisztességgel, becsülettel igyekezett kötelességének eleget tenni. A köztisztasági vállalat október 15-én fog lejárni, arra a tanács már a jövő hetekben meghirdeti a pályázatot. Úgy tudjuk, hogy az utcák tisztántartását a tél folyamán napszámosokkal láttatja el a tanács, ami igen sokba kerül. Gondolkozni kell hát azon, hogy, nem-e volna helyes az utcák és terek tisztántartását nemcsak a tavasz és nyár folyamán, de terén is vállalkozónak kiadni, aki természetesen lelkiismeretesebben is látná el dolgát,, mivel a hatóságnak felelősséggel tartoznék. Úgy hisszük, hogy ha az arra illetékesek egy kis számítást csinálnak s értékelik a felelősség súlyát is, s rá fognak jönni arra, hogy az utcák tisztántartása vállalkozó útján mégis csak helyesebb lenne.