Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1913. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1913-05-01 / 103. szám

IX. évfolyam 103. szám. Hódmezővásárhely, 1913. május 1. csütörtöki Ara 4 fillér.' ELŐFIZETÉSI ÁH HELYBEN 1.1 VÁSÁRHELYI negyedévre a K. félévre — 4 egész évre S m VIDÉKRE, 'j negyedévre .4 K. egy Hóra 1 , 1*40 EGYES SZ. ÁRA: hétköznap 0 fillér, vasárnap 4 „ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Főszerkesztő és laptulajdonos : Kossuth-tér és Hódi Pál utca sarokház. KUN BÉLA: HIRDETÉSEK díjszabás szerint. NYÍLT-TÉR petit sora 80 fillér( Megjelenik a kora reggeli órákban. ÁRUSÍTJÁK Vásárhely-Kutason, Orosházán, a Pusztán, Gyopároson, Békés- Sámsonban. TELEFONSZÁM 87. t!--- Á ■ ■ —T —L.■ V Ltama’.j.'j.uai Háború. Hunvásárhely, ájpr. 30. Ebben a percben Ausztria- Magyarország háború előtt van és sajnos, már az sincs módunkban, hogy azt írjuk : az utolsó pillanatban megjöhet a békés fordulat. Nem. A közeli napokban, talán már a közeli órákban önállóan megtesszük a katonai lépéseket Montenegró ellen, mert hiszen a csütörtökre halasztott londoni reunion már csak formalitásból jelentjük be a megkezdett akciót a hatalmaknak. Ez tehát a háború, aminek a kísértő rémét egykedvűséggel néztük máig, elfásultan és hitetlenül figyeltük az események fejlődését. Még sem gondoltuk volna. Ha már eddig hagytuk fejlődni a dolgokat, ma, amikor különösen Magyarország a gazdagsági válság idült betegségével küzködik — adja a sors, hogy ne legyen késő. Megdöbbenésünkben és a közelgő véres valóság előtt elfojtjuk a panasz és az indulat szavait. Jöjjön, amit a végzet rendelt. Ha eldördül az első puskalövés, kell, hogy annak a hangja összetereljen minket. El kell némulnia a kétségbeesésnek, hátha kifelé impozáns bátorságunk, vagy inkább elszántságunk észretisríti a kis balkán országot. Már csak ebbe a valószínűtlen föltevésbe tudunk belekapaszkodni, ámbár reményünk alig lehet reá. Reszkető figyelemmel várjuk az eseményeket. Jóságosten, csak katonabandás, véres és gyilkos kaland ne váljon belőle. A helyzet nem volna aggályos, ha csak Montenegróval állanánk szemben. De kétségtelen, hogy Nikita ellenállása Pétervárról kapja a biztatást és talán ha Európa nem is borul egészen lángba, a legkomolyabban számítanunk kell egy orosz-osztrák-magyar konfliktusra. Annyi bizonyos, hogy csapataink készenlétben állnak Bosznia-Hercegovina déli határán, hadihajóink az Adrián és bármely percben megkezdődhet a Montenegró ellen való fölvonulás. Az elkövetkező órák tehát döntő fontosságúak ámbár a Bécsből érkező jelentések azt mutatják, hogy megtörtént a visszavonhatatlan elhatározás. Komplikálja a veszedelmet, hogy Szerbia szolidaritást akar vállalni Montenegróval. A szlávsággal való nagy összeütközés tehát váratlanul rohamosan közeledik. A mostani helyzet úgyszólván már maga a háború és csak gazdasági letörtségünk, csak véreink féltése mondathatja velünk, hogy hátha — mégse ... Rendkívüli közgyűlés Letárgyalták a szervezési szabályrendeletet. Hunvásárhely, ápr. 30. A törvényhatósági bizottság ma tartotta meg rendkívüli közgyűlését a szervezési szabályrendelet letárgyalása céljából. A közgyűlésen a munkapárt többséggel vonult fel, így az ő akaratuk jutott érvényre. A közgyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunk szól: A közgyűlést Cicatricis Lajos dr főispán fél 10 óra után nyitotta meg s mély részvéttel emlékezett meg Kmetykó József főjegyző elhunytáról s azt javasolta, hogy először a tanács erre vonatkozó előterjesztését tárgyalják. Soós István dr. tanácsnok ismertette azokat az intézkedéseket, melyeket a tanács tett a temetés alkalmával, előterjesztette, hogy Kmetykó József érdemeit jegyzőkönyvbe örökítsék meg, a temetés költségét vállalja a város, a Boldogult 89 éves édesanyjának 600 korona kegydíjat szavazzanak meg s az állásra hirdessék meg a pályázatot. Spilka Antal felszólalása után a közgyűlés a tanács előterjesztését mély megilletődéssel egyhangúlag vette tudomásul. A szervezési szabályrendelet. Az új szervezési szabályrendeletet Soós István dr. tanácsnok ismertette részletesen rámutatván arra, hogy a megszűnő állások 30—35 ezer korona megtakarítást fognak jelenteni. Rátértek ezután a részletes tárgyalásra. A törvényhatósági bizottság megalakítása illetve tagjai létszámára vonatkozó paragrafusnál Kun Béla szólalt fel s kifejtette, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok számát szaporítani kell, 248-ra, mert a törvény világosan előírja, hogy a legújabb népszámlálás adatait kell irányadóul venni, lehetetlenség, hogy a régi állapotot, az 1910-ik évi lélekszámot iktassuk szabályrendeletbe s ezzel eltagadjuk azt, hogy nem 60 ezren, de 62455-en vagyunk. Az idevonatkozó törvényekből igazolja, hogy a bizottsági tagok számát 240-ről 248-ra kell felemelni. Kitért Kun Béla a kerületek beosztására is és kimutatta, hogy az I-ső és IV-ik kerületek bizottsági tagjainak a száma a Ilik, Ill-ik, V-ik, Vl-ik és VIIl-ik kerületek rovására van megállapítva. Az utóbbiakban kevesebb van. Ezt az igazságtalanságot meg kell szüntetni, mert erre a törvény világosan intézkedik. Nem lehet felhozni azt, hogy egyes törvényhatóságok ily irányban hozott ad hoc határozatát a belügyminiszter nem hagyta jóvá, mert mi szabályrendeletet alkotunk, melybe hamis adatok nem kerülhetnek. Indítványozza, hogy ezt mondja ki a közgyűlés. Juhász Mihály polgármester elismeri, hogy a törvény szerint igaza van az indítványozónak, de ha eddig elég volt a 240 bizottsági tag, ez után is meg fog felelni az. Azt mondja, hogy, az indítványozó által említett törvény novellárisan módosíttatott. Kun Béla kimutatja, hogy e te-ekintetben a polgármester téved, mert a novelláris módosítás alkal,mával is fentartotta a törvény azt, hogy a bizottsági tagok száma úgy állapítandó meg (1870 évi XLII-ik. cikk), hogy minden 250 lakos után egy bizottsági tag választassák. Halász Manó dr. azt fejtegeti, hogy jogi szempontból teljesen indokolt a Kun Béla indítványa, úgy tudja azonban, hogy a köz-, gyűlésnek ilyen irányú határozatát a miniszter nem hagyná jóvá. A főispán ezután szavazásra tette fel a kérdést, mely azzal végződött, hogy 95 szóval 56 ellen a régi 240 számot tartották fenn, azonban kihagyták az 1910 évi népszámlálásra és a lélekszámra való hivatkozást. A hetedik paragrafusnál Lencse Ernő szólalt fel s kimutatta, hogy, a kerületek beosztása igazságtalan, mert a törvény világosan előírja, hogy 600 választónál több egy kerületben nem lehet. Indítványozza, hogy új kerületeket állítsanak fel. Juhász Mihály elismeri, hogy az indítványozónak igaza van, de a régi állapotot már megszoktuk. Bauer Gyula és Lencse Ernő szavai után a közgyűlés többsége az eredeti javaslatot tartotta fenn, marad a kerületek régi beosztása a törvény világos rendelkezése ellenére. Egy kis vihar. A közgyűlési meghívók kinyomatása körül egy kis vihar keletkezett. László Jenő dr. ugyanis azt indítványozta, hogy a tárgysorozaton tüntessék fel a tanács határozati javaslatát is. Szavait Lázár Dezső állandó és indokolatlan közbeszólásokkal kisérte mire László megjegyezte: — Bocsánatot kérek, de a tanácskozás menetének megállapitása az elnök és nem a bizottság tag úr hatáskörébe tartozik! A munkapárt vérmesebbjei felportyantak, össze-vissza kiabáltálmire Nagy György is odaszólt: — Ligyan ne sivalkodjanak már Pár pillanatig még zsibongta! fi Imim a litolii elate mm Május timltt lesz jVBinfp Ibi cl tartott érte tail Mim, i„Harisnya Király-linett divatáruüzletben (fr.tarsiclipaiota) Férfi zefiring — 2 kor.-tól feljebb 1 Férfi sapka — 70 fill.-től feljebb Clot gyermek kötő — — 1 korona Bőrkeztyűk — — 2 kor.-tól felj. 1 Cérna keztyű — 50 fill.-től „ 1 Gyermek sapka — 50 „ „ Divatos ridikül — — — 1 korona Női ernyő — — 2 1 Zokni — — 30 „ „ Divatos fűző — 1'60.fül.-től feljebb Batiszt zsebkendő — — 20 fillér, Férfi ernyő — — 2 20 1 Séta bot — — 30 „ „ Divatos csíkos női harisnya 50 fill.-től félj. Selyem pamut — — 30 fillér, Csipke — — — 40 fül -től ” 1 Gallér — — 30 „ „ Sima női harisnyák 26 „ 1 Kalap — — — 2 kor.-tól félj. Cipő kenőcs — — 7 1 Nyakkendő — 24 „ „ Gyermek harisnya ezines 30 „ „ Csont legyező — — 1 . „ Tomaing ” — 50 fillér Szervezett mankisok 10 százalékt esstélyt élveznek. — Fein Ar (Zöldség-piac.)