Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1919. október (15. évfolyam, 216-242. szám)

1919-10-01 / 216. szám

CJEN AT­­­IE?ad­u. ~ . *— :■ ' - I» •----------------­Hódmezővásárhely 1919. október 1. szerda Ara 40 fillér. XV. évfolyam 216. szám felelősszerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és Kiadó hiva­tal j ad .* Kossuth-tér. 3JJ "*J 5C. 01ö I' *i ‘% • A-d — ? ** Telefanszám t 87. ELŐFIZETÉSI A­ HELYBEN : Eg­ész évre 130 K. Fél évre . OS VIDÉKRE ! Fél évre . . . í£. Hirdetések és elö­­fizetések felvétele délelőtt 8 órától délelőtt 12 Váróig’. v­­ÁLÁHKEI/JT­­­ITJGGETI,EN POLITIKAI NAPTI.AP Sitt nil!... Mennyi, ígérete , a jövőnek, mennyi biztató remény ez az ifjúság, melynek­ orcái előtt tárulnak ki a főgimnázium ka­pui." Áldd m­eg őket Isten, hogy fejlődjenek. Virágozzanak, gyü­mölcsözzenek. Te, akinek ke­zében vannak az áldások, áldd meg a tanárokat bölcsesség­­gel, a tanulókat kitáruló fogé­kony lélekkel, mindnyájunkat hittel, hogy aranykalászszal ringó rónaságunkra mosolyogj­­jon le Istenszemed. Lobogtasd a tudományok tüzét, melynek tiszta lángja vessen el nem homályosuló fényt a hazára! A vásárhelyi főgimnázium évmegnyitó ünnepélyén teg­nap délelőtt, az öreg templom szelid falai között szállt az ég felé az Isten szolgájának ajká­ról, a buzgóság fehér galamb­szárnyán ez az imádság. Világ­­rázkódtatástól, földindulástól megreszketett oszlopai alá a tudományoknak ezzel az ál­dással indult el a kétszázötven ifjú, ötödfél éves fergetegnek múló égzengése még vibrál a lelkünkben. Villámainak fénye még ott van révedező szemünk látó idegein. Remegése még ott ül érzékeinken, de már érezzük a virradást. Pogány tanoknak mérges bódulata még ott van agyun­kon, a romok még romok. Budapest utcáin még sírva jár­nak az emberek. A főiskolá­kon még tombol a szenvedély. A műegyetem kapui még zárva vannak. Még üres a szenes kamara, udvarokon nem várja tüzelő a telet, de azon a har­maton, mely szemünk szegle­tében van, már a bizalom és hit szivárványa ragyog. His­tóriai nagy idők októberében így indulnak el a tudom­ányok útjára diákjaink, hamvas arcú ígéretei a Jövő generációnak. Tarsolyukban az Isten ál­dása, szivükben legyen a hit és szomjúság a tudás forrá­sán , ötödfél éves viágégés­­nek, forradalomnak s bolseviki rettenetnek múló tűzfénye még itt ég az arcunkon. Soha ne felejtsék el ők ezt az időt, ennek nagy tanul­­mányait Csak egyet­­felejtsenek­ fel, azt, hogy a legnagyobb időkben mi tör­jék voltunk; szeretet helyett gyűlölet, megértés helyett visz­szavonás dobott tanyát lelkünk­ben, a­hogy ebben a nagy idők­­ben mi oldott kéveként hul­lottunk szét. Ezt felejtsék el s tagadják te,­ ha majd mi nem leszünk többé ... A pusztai kapitány­ság. A pusztai 'kapitány/só? n^góbja' is vórt a isgötőbüt sehogy a tábáos ‘fcsigézisi tényállás tartójával bista mag*-Fajérváry Ss^l^n tanácsnokot Reich Ede fömirnölsöt és Ssilágyi Gyula, h. főkapitányt. A megbízottak azonban, a változott körülmények, közt­e5 műholdalú súlyos elfoglaltságuk miatt ezt a helyszíni tényállást még atstt tart­hatták meg, ezért haladékot kértek a­­szemlére. Az ügy nem is tűr elhamarkodást, mert tudvalevő, hogy három nagy határosa érde­keltsége küzd a pusztai kapitányságért. Amint a mostani szorgos munkaidő elmúlik s jobban ráér úgy a gazdaközönség, mint a főtiszt­­viselők, rögtön megtartják az érdemi tárgyalást. Folyik a kifizeté­s... A május vágén és junius elején felaranit és beszállított gabona i­yárának kifizetése rendesen folyik hétfő reggel óta a közellátási hiva­talban. Ma azok kapják meg pénzüket, kiknek igazolványuk 341 510 számig, holnap pedig azok, akiknek 511 - 680 számig terjed. Most már lesz fa. a •*. vi-A L *v#aIh| is IiiJpJpjS8i)CJ­­­A,fenyegető fainség sok gondot okoz nemcsak a közönségnek, hanem a városnak se. Egyesek 50—60 koronás árakat is fizettek a vasúton, sőt többen Makóról kocsin hozattak fát. Hogy az iskolákban a tanítás, a közhivatalokban a munka, a malmokban az őrlés, sütők-­­nél a kenyér, családok ezreinél a főzés és az egész városban a béke és köznyugalom biztosítható legyen, a városi tanács nagy értekez­letet hívott össze, hogy azon a téli túlelő beszerzésének biztosítását megtárgyalja. Az értekezlet kimondotta, hogy most már szakit a hivatali rendszerrel s tisztán üzleti alapokon biztosítja a fát, me­rt másként nem lehet. Vásárhelynek 300 vagon szénre és 3000 vagon fára van szüksége, ez pedig 10 millió korona körüli összeget igényel. tóSnt rÉffíOJ 'i fi 1 * , Wúíí i\*f»S9 lÜV'ii­ lítóvi Bezárták a pesti egyetemet. . r. í . . Az »AZ EST« pesti lap vasárnapi száma írja a követke­­kezőket: „ Az egyetemi épületek kapuira ma hirdetést függesz­tettek ki az egyetem bezárásáról. Ennek a szigorú intézke­désnek az előzménye az volt, hogy a zsidó hallgatókat a keresztény hallgatók eltávolították az egyetem épületéből­. A jogi karon péntekre voltak kitűzve a szeptemberi ala­pvisssgá­­­latok és ezek a reggelen mintegy húsz-huszonöt főből álló csoport állott fel az egyetem egyetlen nyitvalevő kapuja, a ■ szerb-utcai bejáró elé; néhány­an a kapu alá helyezkedtek el. [ Ezek a diákok minden egyes, az egyetemhez igyekvő üres­­] gázat megállítottak; megkérdezték nevüket és vallásukat. Akik zsidó vallásuaknak mondták magukat, azokat elküldték s­­aki a szépszóra­ nem hallgatott, azt megverték és elkergették. Az egyetem, rektora, Ballagi Aladár magához kérette a jogi kar dékánját, dr Dolleschall Alfrédot, akivel hosszasabban tanácskozott, majd felkeresték Huszár Károly vallás- és köz­­oktatásügyi minisztert, aki az egyetemet azonnal bezáratta. Az egyetemen tehát péntek dél óta sem beiratás, sem vizs­gázás, sem előadás, sem doktorrá ny­itás nincs s a zárt kapu­kon a rektornak­nak az értesítése olvasható, hogy további intézkedésig az egyetem tanárain és hivatali alkalmazottain kívül senki az épületbe be nem léphet“. jwíki vonat • a 21. és 25. ifi­szémű b­ő­vítettjf e*xde­letből: 1. Vétkesnek tekintendő. Az, ki akár szándékosan lett­­észt, kínot, akár igazságos, akár elképzett híreket,0 ztyiL helyeken, állomásokon, utakon stb., vjjjgy jelentettye­­ket a hadműveletekre vonat­­kozni?9, a csapatok hely vál­toztatásának tervrajzáról, ka­tonai hatóságok rendelkezé­séről. va^Y akármilyen ügyről ami a román hadsereg érde­kében áll^ -V .V 3 J Ez t a vétséget a hadbírók első lés­z­olsó fokú bíróság­nál eav­­­lyi fegyházzal és 2000 léé pénzbüntetéssel íté­lik el. .­­. ./Hat új­­fentetéitett tetteket kémkedés céljából követik el, az illetőt a háború idején életben lévő büntető törvé­nyek által előírt tüntetések érik. A déli hadcsoport parancsnoka: HOLBAN s. k. tábornok. Wekerle a­­ magyar-román unióról. A Budapesti „Rendkívüli Ki* adás * Irfa . A magyar politikai köröket most kizárólag a kibontakozás kérdése foglalkoztatja. A különféle frak­ciók, pártok, vezérek napokon keresztül tanácskoznak. Az ismert államférfiak közül többek közt Wekerle és gróf Beth­­len István hive­ a magyar román reál uniónak.­Wekerle a napok­ban nagy körben a 'következő nyilatkozatot tette­: — Magyaírotskág gazdasági — lasprnálását én csak a magyar­­rómán m­ű­utján képzelem, Ro­mánia bizonyos terményekben éppen ,olyan gazdag,' mint fl)«­­gyarországa. Ha a­­61 állam közt megegyezés jönne létre, boldogan élhetne egymás mellel' és mind­­scét álla'mit nézve csak előnyős kané a kooperativ működés. fDost már nincs nézazeilségi kérdés, most csak gazdasági relációk van rjak. Ndki'hk mindenekelőtt gaz■ daságilag kell megerősödnünk. A háború és a bolsevizmus a tönk szélére juttatjuk az országot, mil­lió sébből vérzünk és ezt a ren­­geteg vétveszteséget csak úgy hozhatjuk be, ha létrehozzuk a román magyar reál­uniót. Úgy lá­tom, hogy egy ilyen gazdasági szövetség után­ öt év alatt telje­sen rendbe jönnénk.

Next