Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. január (16. évfolyam, 1-22. szám)
1920-01-01 / 1. szám
VER ZUBATI Nubl. Schmidt Hódmezővásárhely *920. január, csütörtök ÚJODÉKRÉ . Fél évre . . — K. XVI. évfolyam J. sjana Felelős szerkeszté FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiédőhivatal : Kossuth -tér*. Tttí' fokszám:**7. El .ÖFSZJeTÉSI ÁR HELYBEN : VÁSÁRHELYI Egész évre — - - K. Fél évre . . . 75 K. Hirdetések és előfizetések felvétele délelőtt 8 órétől délelőtt II. őréig. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. KIVONAT a 21. és 25-ik számú bővített rendeletből. 1. Vétkesnek tekintendő. Az, ki szándékosan terjeszt, közöl, akár igazságos, akár elképzelt híreket, nyilvános helyeken, állomásokon, utakon stb., vagy véleményeket a hadműveletekre vonatkozólag a csapások helyváltoztatásának tervről zárói, katonai hatóságok rendelkezéséről, vagy akármilyen ügyről ami a román hadsereg érdekében áll. 2. Ezt a vétséget a hadbírók első és utolsó fokú bíróságnál egy év f fegyházzal és 2000 fsi pénzbüntetés,set ítélik el. Ha a fent említett tetteket kémkedt fa cellából követik el, az Iliétől a háború idején ételben levő büntető törvények által előírt büntetések érik A déli házcsoport parancsnoka HOLBA11 s. k. Mbc-nek. 1920. A háború előtt mindig úgy köszöntöttük egymást, hogy boldog újévet. A háború alatt pedig mindig Boldogabb újévet kívántunk, mindig vártuk a háború végét, a nyugodt, békebeli élet újból való megkezdését. Ma is, a bolsevizmustól megfertőzött 6 év után, a kommunizmus vandál pusztítása után boldogabb újévet kívánunk az országnak s édes magyar városunknak. De mikor ezt tesszük, tekintsünk vissza az ó-évre, vonjunk tanulságot. A tavalyi, 1919-iki ujesztendő, — az októberi forradalom után két hónappal, — m még mindig baljós hangulatiján köszöntött ránk. A régi osztály- és politikai ellentétek, a négy éves harctérről és fogságból hazajött katonák elégületlensége még mindig izzó zsarátnokkal telítették meg a levegőt. A szegény követelt, a vagyonos adakozott készséggel, de nem volt elég. A polgárság tudatában volt kötelezettségének, igyekezett is annak nemes, jó érzéssel eleget tenni, de mindig újabb és újabb követelések tornyosultak fejére. A városháza folyton tele volt embertömeggel, a hivatasok nem tudtak kellőképen dolgozni a folytonos ajtónyitástól. A kormánybiztosság pedig, állandó népvád Has jzéneije volt. De azért ántódás senki életében, szabadságában nem esett. Megfogadta, lelkére vette a lakosság, amit ez újságban 1919. január elsején írtunk a következőképen: „Legyen itt bent az országban béke, rend, egyetértés. Dolgozzék mindenki, aki csak tud. Karoljuk fel, segítsük a szegényt, meleg gondoskodással vegyük körül a háború szerencsétleneit és ma is szenvedő mártírjait. Áldozzon mindenki annyit, amennyit csak áldozhat. Akinek van miből, adjon. De viszont a vagyonra ne dobjon követ senki, ha az becsületesen teljesíti kötelességét, így köszöntjük az uj esztendőt s kérjük a magyarok Istenétől a boldogabb jövendőt, mint akik egyek vagyunk minden érzésben, minden gondolatban, ami bennünket e szent magyar földhöz, hazánk szebb sorsához elvárhatatlanul oda köt . . .“ Ezt irtuk 1919 január elsején. A felhívó szó nem talált süket fülekre. A hadi rokkantak, özvegyek, árvák a lehetőség határáig segélyben részesültek. Adakozásokból és városi közpénzből. Amellett ingyen búzát kaptak egész újig. A hazatért szegény katonák szintén kapták, ami csak lehetséges volt. Búza, zsír, fa, bakkancs, ruhanemű, közmunka-díjazás és munkanélküli segély, a mellett a hatósági tényezők familiáris, testvéries érintkezése a néppel: ezek voltak a múlt 1919 iki év első hónapjainak útjelzői és tényei. Tehát a vagyon teljesítette kötelességét. A gazda, aki maga is dolgozik, nemcsak dolgoztat, olcsó hússal látta el a proletárságot, pedig a takarmányinség rettentő volt s igy a jószágtartás sokba került. A makszimáló értekezlet mindennek leszorította az árát, főleg a mezőgazdasági, de az ipari terméknek és kereskedői cikknek is. Szóval a hazatért katonák és szegény emberek megélhetését az egész polgári társadalom lehetőleg kedvezővé igyekezett tenni. Ez nem utólagos felhányás azokkal szemben, kik a fentiekben részesültek, hanem a tények konstatálása, amit épen most, mikor az újévet kezdjük, figyelembe kell vennie mindenkinek, még a szűkölködő és elégületlen embereknek is. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a polgárság a múlt évre 300 percentes pótadót is fizetett, aminek oka a közigazgatási kiadásokon kívül szintén, a népjóléti kiadásokban is keresendő. Tehát senkinek sincs joga ahoz, hogy a vásárhelyi polgárságra s a vagyonra, — aminek száz és száz terhe van, — követ dobjon. Sőt ellenkezőleg! Becsülje meg, tisztelje minden vásárhelyi munkás és szegény ember a vásárhelyi polgárságot, igyekezzék vele összeforrni lélekben és értelemben, mert ez a polgárság az egész háború alatt, de főleg az októberi forradalom utáni hónapokban derekasan megfelelt az anyagi áldozatkészség kötelességének, emberbaráti hivatásának és politikai tekintetben is évtizedek óta mindig a jogegyenlőség, a nemzeti demokrácia és állami függetlenség hitvallásának zászlóvivője volt, sőt a proletárdiktaturának jogfosztó, polgártipró uralma alatt is mindig a megértő hozzáférést kereste a munkásság becsületes lelkéhez s tűrte nagy önzetlenséggel, fájdalmasan, de nem lázadva, a polgári szabadságjogok élő fájára zuhant fejszecsapásokat, tűrte, csakhogy a rend, békesség megmaradjon s vásárhelyi vér ne omoljon. Íme! igy cselekedett a vásárhelyi polgárság. Elismerésre mélóan, önzetlenül. És ma is, mikor tömöríti saját sorait a közrend, a személy-és vagyonbiztonság védelmére, a kommunizmus ördögének végleges elűzésére, — ma is ápolt , és megbecsüli a régi szeretetteljes kapcsot a munkásság szívéhez és lelkivilágához. Ezt írja elő a keresztény -nemzeti irány is, melynek zászlaja alatt a polgári társadalom gerincét tevő kisgazdatábor alkotmányos, jogos érvényesülését keresi és győzelmesen ki is fogja küzdeni. Béke, rend, egyetértés,munka! — ezzel köszöntöttük a tavalyi újévet, ezzel köszöntjük a mostanit. A jó Isten oltalmára bízzuk életünk hajóját, édes magyar nemzetünk sorsát*, de ezt az oltalmat csak akkor érdemeljük meg, ha egymást nem marjuk, nem ócsároljuk s nem a gyűlölködés alvilági poklát hozzuk ki a földre, hanem a Szeretet mennyországát segítjük !sszállani hozzánk ! . . . Értsük meg egymást feleim, véreim! Kárpátklasszia a mién várroegyéSWI. Uísggálva tuptatutozták cseh, rutoti és magyar nyelven a rutén vár«»$g?ékből alakított Kárpátlarussía -I talájának alapelveit. Rövid óméinál»* Ifsa ennek a következő : A csehszsovák köztársaság tesete a magát, hogy a fel* orosz területet, majd a Kárpátok:''.! délre tekerik, mint a csel»« 8 u kvák iilám autonóm egységét organizálja , a nemzeti területet az Lake*,mányzat legmagasabb fokában része* ti, amennyiben azt az államegység elbírja A területnek «alját parotaestje lesz, mely a törvényhozási $030! fogja gyakorolni nyelv-, iskola-, vallás-, a helyi közigazgatás és egyéb ügyek talaja kérdésében. A kormányzót a köztársaság elnöke nevezi ki s felelő»iesi n yttatámtltett parlamentnek. Hetaiszi megát a . c«afestioeáfc •♦*• társaság, hogy a hivatalnokokat lehetőleg a rusarin fertile! lakosságiból ingj* kivlasztrul. A köztársaság törvénykező testületében megtelelt! képviseletet biztosit a területnek. Az iskolákban, valamint a nyilvános életben a nép nyelve le,s s hivatalos nyelv. Egyelőre a karmány egy kis orosz autonóm ditokló:' umet nevez fai, mely mint tat ’csfcoró testület fog a törvényhozásnál a-1- ködet. A közigazgatás élére egy adminstatrátort állítanak. A választásokat a kis orosz területen a cseh-slovák köztársasági választások után legkésőbb 90 nap alatt kell megelleni. A direktórium és az adminisztrátor működése csak időleges és az ő rendelkezéseikbem prejudikálnak a jövőre nézve. Kárpáttprasszimiata önálló pénzügyi igazgatása lesz. Nyugtalanság Bécsijén. (A «Patria lelectént). Bécsi távirat jelenti, hogy a múlt szombaton a, osztrák fővárosban nyugtalanító faltok voltak elterjedve. Ezek szerint a béma kormány az éhínség s a szocialista falzások adott képtelen terén a felelősség további hordozására — a ketatzfröte előestéjén — az antant kezébe teszi le a kormányzás hatalmat.