Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. január (16. évfolyam, 1-22. szám)

1920-01-01 / 1. szám

VER ZUBATI Nubl. Schmidt Hódmezővásárhely *920. janu­ár­­, csütörtök ÚJODÉKRÉ . Fél évre . . — K. XVI. évfolyam J. sjana Felelős szer­keszté FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiédőhivatal : Kossu­­­th­ -tér*. Tttí' fokszám:­­**7. El .ÖFSZJeTÉSI ÁR HELYBEN : VÁSÁRHELYI Egész évre — - - K. Fél évre . . . 75 K. Hirdetések és elő­fizetések felvétele délelőtt 8 órétől délelőtt II. őréig­. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. KIVONAT a 21. és 25-ik számú bővített rendeletből. 1. Vétkesnek tekintendő. Az, ki szándékosan terjeszt, közöl, akár igazságos, akár elképzelt híreket, nyilvános helyeken, állomásokon, utakon stb., vagy véleményeket a hadműveletekre vonatkozólag a csa­pások helyváltoztatásának tervről zárói, katonai hatóságok rendelke­zéséről, vagy akármilyen ügyről ami a román hadsereg érdekében áll. 2. Ezt a vétséget a hadbírók első és utolsó fokú bíróságnál egy év f fegyházzal és 2000 fsi pénzbüntetés,­set ítélik el. Ha a fent említett tetteket kémke­­dt fa cellából követik el, az Iliétől a háború idején ételben levő büntető törvények által előírt büntetések érik A déli házcsoport parancsnoka HOLBA11 s. k. Mbc-nek. 1920. A háború előtt mindig úgy köszöntöttük egymást, hogy boldog újévet. A háború alatt pedig mindig Boldogabb új­évet kívántunk, mindig vártuk a háború végét, a nyugodt, békebeli élet újból való meg­kezdését. Ma is, a bolsevizmustól meg­fertőzött 6­ év után, a kommu­nizmus vandál­ pusztítása után boldogabb újévet kívánunk az országnak s édes magyar vá­rosunknak. De mikor ezt tesszük, te­kintsünk vissza az ó-évre, vonjunk tanulságot. A tavalyi, 1919-iki ujesz­­tendő, — az októberi forra­dalom után két hónappal, — m még mindig baljós hangulat­iján köszöntött ránk. A régi osztály- és politikai ellentétek, a négy éves harctérről és fog­ságból hazajött katonák elé­­gületlensége még mindig izzó zsarátnokkal telítették meg a levegőt. A szegény követelt, a vagyonos adakozott készség­gel, de nem volt elég. A pol­gárság tudatában volt kötele­zettségének, igyekezett is an­nak nemes, jó érzéssel eleget tenni, de mindig újabb és újabb követelések tornyosultak fe­jére. A városháza folyton tele­­ volt embertömeggel, a hiva­­t­­asok nem tudtak kellőképen­­ dolgozni a folytonos ajtónyi­­­­tástól. A kormány­biztosság pedig, állandó népvá­­d­ Has j­zé­neije volt. De azért ántó­dás senki életében, szabadsá­gában nem esett. Megfogadta, lelkére vette a lakosság, amit ez újságban 1919. január elsején írtunk a következőképen: „Legyen itt bent az or­szágban béke, rend, egyet­értés. Dolgozzék mindenki, aki csak tud. Karoljuk fel, segítsük a szegényt, meleg gondoskodással vegyük kö­rül a háború szerencsétle­neit és ma is szenvedő már­tírjait. Áldozzon mindenki annyit, amennyit csak ál­dozhat. Akinek van miből, adjon. De viszont a va­gyonra ne dobjon követ senki, ha az becsületesen teljesíti kötelességét, így köszöntjük az uj esztendőt s kérjük a magyarok Iste­nétől a boldogabb jövendőt, mint akik egyek vagyunk minden érzésben, minden gondolatban, ami bennünket e szent magyar földhöz, hazánk szebb sorsához el­­várhatatlanul oda köt . . .“ Ezt irtuk 1919 január elsején. A felhívó szó nem talált süket fülekre. A hadi rokkan­tak, özvegyek, árvák a lehető­ség határáig segélyben része­sültek. Adakozásokból és vá­rosi közpénzből. Amellett in­gyen­ búzát kaptak egész újig. A hazatért szegény katonák szintén kapták,­ ami csak le­hetséges volt. Búza, zsír, fa, bakkancs, ruhanemű, közmun­­ka-díjazás és munkanélküli segély, a mellett a hatósági tényezők familiáris, testvéries érintkezése a néppel: ezek voltak a múlt 1919 iki év első hónapjainak útjelzői és tényei. Tehát a vagyon teljesítette kötelességét. A gazda, aki maga is dolgozik, nemcsak dolgoztat, olcsó hússal látta el a proletárságot, pedig a ta­­karmányinség rettentő volt s igy a jószágtartás sokba ke­rült. A makszimáló értekezlet mindennek leszorította az árát, főleg a mezőgazdasági, de az ipari terméknek és kereskedői­­ cikknek is. Szóval a hazatért­­ katonák és szegény emberek­­ megélhetését az egész polgári társadalom lehetőleg kedve­zővé igyekezett tenni. Ez nem utólagos felhányás azokkal szemben, kik a fen­tiekben részesültek, hanem a tények konstatálása, amit épen most, mikor az újévet kezd­jük, figyelembe kell vennie mindenkinek, még a szűköl­ködő és elégületlen emberek­nek is. És azt sem szabad el­felejteni, hogy a polgárság a múlt évre 300 percentes pót­­adót is fizetett, aminek oka a közigazgatási kiadásokon kívül szintén, a népjóléti kiadások­ban is keresendő. Tehát sen­kinek sincs joga ahoz, hogy a vásárhelyi polgárságra s a vagyonra, — aminek száz és száz terhe van, — követ dob­jon. Sőt ellenkezőleg! Becsülje meg, tisztelje minden vásár­helyi munkás és szegény em­ber a vásárhelyi polgárságot, igyekezzék vele összeforrni lélekben és értelemben, mert ez a polgárság az egész há­ború alatt, de főleg az októ­beri forradalom utáni hónapok­ban derekasan megfelelt az anyagi áldozatkészség köte­lességének, emberbaráti hiva­tásának és politikai tekintet­ben is évtizedek óta mindig a jogegyenlőség, a nemzeti demokrácia és állami függet­lenség hitvallásának zászló­vivője volt, sőt a proletárdik­taturának jogfosztó, polgártipró uralma alatt is mindig a meg­értő hozzáférést kereste a munkásság becsületes lelké­hez s tűrte nagy önzetlenség­gel, fájdalmasan, de nem lá­zadva, a polgári szabadság­jogok élő fájára zuhant fejsze­csapásokat, tűrte, csakhogy a rend, békesség megmaradjon s vásárhelyi vér ne omoljon. Íme! igy cselekedett a vá­sárhelyi polgárság. Elismerésre mélóan, önzetlenül. És ma is, mikor tömöríti saját sorait a közrend, a személy-és vagyon­biztonság védelmére, a kom­munizmus ördögének végle­ges elűzésére, — ma is ápolt , és megbecsüli a régi szeretet­teljes kapcsot a munkásság szívéhez és lelkivilágához. Ezt írja elő a keresztény -nemzeti irány is, melynek zászlaja alatt a polgári társa­dalom gerincét tevő kisgazda­tábor alkotmányos, jogos ér­vényesülését keresi és győzel­mesen ki is fogja küzdeni. Béke, rend, egyetértés,munka! — ezzel köszöntöttük a ta­valyi újévet, ezzel köszöntj­ük a mostanit. A jó Isten oltal­mára bízzuk életünk hajóját, édes magyar nemzetünk sor­sát*, de ezt az oltalmat csak akkor érdemeljük meg, ha egymást nem marjuk, nem ócsároljuk s nem a gyűlölkö­dés alvilági poklát hozzuk ki a földre, hanem a Szeretet mennyországát segítjük !s­­szállani hozzánk ! . . . Értsük meg egymást feleim, véreim! Kárpátk­lasszia a mién várroegyéSWI. Uísggálva tuptatut­­ozták cseh, rutoti és magyar nyelven a rutén vár«»$g?ék­­ből alakított Kárpátlaruss­ía -I talájának alapelveit. Rövid óméinál»* Ifsa enn­ek a következő : A cseh­szsovák köztársaság tesete a magát, hogy a fel* orosz területet, majd a Kárpátok:''.! délre tekerik, mint a csel»« 8 u k­vák iilám autonóm egységét orga­nizálja , a nemzeti területet az Lake*,­mányzat legmagasabb fokában része* ti, amennyiben azt az államegység elbírja A területnek «alját parotaestje lesz, mely a törvényhozási $030! fogja gya­korolni nyelv-, iskola-, vallás-, a helyi­ közigazgatás és egyéb ügyek talaja kérdésében. A kormányzót a köztársa­ság elnöke nevezi ki s felelő»­iesi n yttatámtltett parlamentnek. Hetaiszi megát a . c«afestioeáfc •♦*• társaság, hogy a hivatalnokokat lehető­­leg a rusarin fertile! lakosságiból ingj* kivl­asztrul. A köztársaság törvénykező testületében megtelelt! képviseletet biz­tosit a területnek. Az iskolákban, vala­mint a nyilvános életben a nép nyelve le,s s hivatalos nyelv. Egyelőre a kar­mány egy kis orosz autonóm di­tokló:' umet nevez fai, mely mint tat ’­csfcoró testület fog a törvényhozásnál a-1- ködet. A közigazgatás élére egy adminstatrá­­tort állítanak. A választásokat a kis orosz területen a cseh-s­lovák köztár­sasági választások után legkésőbb 90 nap alatt kell megelleni. A direktórium és az adminisztrátor működése csak időleges és az ő ren­­delkezéseik­bem prejudikálnak a jövőre nézve. Kárpáttprasszimiata önálló pénz­­ügyi igazgatása lesz. Nyugtalanság Bécsijén. (A «Patria lelectént). Bécsi távirat jelenti, hogy a múlt szombaton a, osz­trák fővárosban nyugtalanító faltok vol­tak elterjedve. Ezek szerint a béma­ kormány az éhínség s a szocialista fal­­zások adott képtelen terén a felelősség további hordozására — a ketatzfröte előestéjén — az antant kezébe teszi le a kormányzás­ hatalmat.

Next