Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
W Hódmezővásárhely, 1922 január^vasárt^ Ara 3 korona. XVIII. évfolyam 1. szám. Főszerkesztő és laptulajdonosi KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEHJÉRVÁRY JÓZSEF Szarkesztöséa Is Madablvatil In ias?rlwlT, XouaUi-től. Előfizetési ár helyben: Egész évre . . 800 K Fal évre.... 400 K Vidékre. Egész évre . , 900 K Fél évre .... 450 K Telefonszám: 87. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP lg m L '/*4—^ találka. n dram» 1! óráig... •Ifit’' Ke t. althak Szelsón a *t ti, ut se d ép -I ahol ;n terv to cuuu. jm ion t z uj t a mein fo* m n RE Rauss - ca dia mesi z, készen g sókban műtének f 1-«mmm» m n ü'i ■M it helyi • :Ugyan. :köttp c6-, hogy fiaiét . . . Szilveszter éjén . . . (1921—1922.) . . . Mikor fogsz inni színig telt kupával Szilveszter éjén én bús magyarom ? Mikor fogsz járni talpig kikeletben Nem úgy, mint most, holt lombu avaron ? Mikor fogod felirni nagy neved Ismét az égre, mint Csaba királyfi ? Mikor fog híred a Turulmadárral A csillagokba és a napba szállni ? Mikor lesz újra egy közös határ: A Kárpát, Alföld s fiumei tenger? Mikor fog Mátyás, Rákóczi, Kossuth Rohamra menni a győző sereggel ? Mikor fog újra lengedezni zászlód Kuruc dicsőség büszke bércsokán ! Előtted meghajolni a világ, Mint Kereszt előtt egykor a pogány! ? Kereszt! Kereszt ! Te vívtad győzedelmét Dúló csatákban, áldott magyarom ! Te épited Isten oltárait Tíz évszázados vérzivataron! Te voltál védgát a bősz áradatban, Mit ránk zúdított a vadult Kelet, Ma is Te vagy a szent, fehér Iránytű A ránk vörös!? !Ci-bő!Elesett ! Inogtál népem ! jaj! pár pillanatra, Ragály betegség lopva megfogott, Moloch bálványnak bőrén áldozál, Elvesztetted vezérlő csillagod , Krisztus hitét... de jött az újhodás : Kelő napfény, meleg sugáru reggel S ma úgy csatázol, mint Árpád csatázott Etelközéből hozott fegyverekkel ! Erős vitézség, dacos akarat, Harcos erényből egész arzenál, Föltámadás az ősök nyomdokán, Mely előtt megszégyenül a halál S mig Európa ma is zátonyok közt Ingó hajóval gyáván hánykolódik: Mi megállunk merészen, szabadon Ez szavunk fölé a fönséges menyboltig! Mi megállunk, mint polgár-Magyarország, Hol elnyomó nincs és nincs elnyomott S hol nem kőből, de alkotunk szivekből Uj századokra, élő templomot, Faj s vérközösség Szent-igéinek Bástyáiból lesz katedrája fönn Sión hegyén... s alatta hasztalan zug Duhaj hullámmal szennyes vízözön ! ... . . . Szilveszter éjén, mig múlnak a percek S érzem, mily gyönge, kis parány vagyok, — Óh boldogság!... a nagy nemzeti létnek Napfényéből egy sugár rám ragyog : Magyar vagyok ! Keresztfa-szenvedésben, Mig minden rög száz hullt reményt takar: Magyar vagyok! E tépett, csonka ország Hajszolt vándorja, de mindig magyar! ... . . . Szilveszter éjén, míg latolgatom, Mi lesz hatalmas, gőgös nemzetekből, Kik most oly fennen hordják fejüket — Ne félj magyarság ! egyenest emeld föl Örvénylő mélyből Te is fejedet, Vad ellenségid ott lesznek alól... S a mi pacsirtánk a szabad Hazáról Mi égi hírnök, örökkön dalol ! . . . Szilveszter éjén idd ki telt kupával Múltad keservét testvér-magyarom, Ne mélázz többé réveteg szemekkel A hullok lomba, zörgő avaron, Teremts Magadnak újévet, jövendőt, Szép zöld mezőt, mig indul a határ S nagy eszmék szárnyán száll föl a magasba Árpád küldöttje a Turulmadár !... . . . Szilveszter éjén magammal törődtem ? Nem 1 ezerszer nem ! Nemzetem, Veled csak ! Belőled vagyok porszemecske rész S híl csókjaimmal síkan elborilak! Jöjj boldog Újév, most, vagy gyors közelben ! Sóhajt, vért, könyet érted áldozánk, Mindegy, ha vérzünk, pusztulunk egyenként, Csak újra éljen régi szép Hazánk !... Kun Béla. le nála*. á.Láric g r.:»z 5! !! 'S Ni, ezt javasta«•**** 4» nem kértünk, nem is vártunk a sorstól. Elkényeztetve éppen nem vagyunk, sőt az utóbbi esztendők alkonyatán mindig olyan szivszorongással, reszketve álltunk meg az uj esztendő küszöbén s úgy nyulunnk a jövő kilincse felé, mint mikor attól fél a hosszú útról megtért ember, hogy benyitván az ajtót, öröm helyett legkedvesebb gyermekét látja, meg kiterítve a koporsóban. Zaklatott szívünk, megostorozott idegzetünk lett úrrá az agyunk gondolatán és a lelkünk érzésvilága felett és emiatt már szinte tiszta látásunk is elvesz. Újévi ajándékul így, szinte észrevétlenül hull bele koldustarisznyánkba Huszár Károlynak az a megdöbbentő beszéde, melyet a Nemzetgyűlés legutóbbi ülésén leszögezett. Budapestnek, Csonkamagyarország szivének katasztófális nyomorúságára mutatott rá és a sötétségből megdöbbentő képeket szakított ki s hozott a kevés könynyen élők meleg szobáiénak villany körébe Rámutatott arra, hogy Budapesten százezer ember nem tudja,még reggel, hogy mi lesz a délebédje s ebből a számból kétezernyolcszáz család a szó leghalálosabb értelemében az énenhalás küszöbén állt, mert se munkája, se fája, sem egy falat kenyere és egyetlen eladni való rongya nincs többé. Ezzel a tragikusan sötét képpel szembe állítja azt a fényes dáridózást, mely a főváros gazdag köreiben folyik, hol a pénz az Isten s hol valutával, konjuktúrával még tudnak pezsgőben úszni az emberek, mikor a padlásszobákban s pincékben éhen pusztulnak el apró emberéletek. Újév reggelén ezzel a szomorú elborongással ébredünk fel s ezzel a megrázó képpél nyit a szemünk a valóságra. Mert ami nagyban ott Budapesten áll, vidéki kiadásában megvan kicsiben, ha nem oly sivár rettenetességében, de nálunk is. Mert a leszegényedés, lerongyolódás és koplalás közösséggel fűzi össze az egész magyar nemzetet, mely tizennégy vármegyére bebörtönözve, összezsúfolva egymást tépi, marja, tapossa le a megélhetés üres boltjának küszöbén, így áll a dolog. Nem szállunk perbe az éggel e miatt, nem hívjuk tetemre egymást bűnbakokul, hiszen irtózatos helyzetünknek forrása nem a saját romlottságunk, hanem az a rablánc, melylyel a trianoni béke fogott bennünket az idegen rabszolgaság szekerébe. Azok, kik még talán vidám dáridók mámoros légkörében narkotizálják idegeiket s kergetik az élet örömeit, holnap, vagy holnapután szintén odaérnek, ahol a nyomorúság pattogtatja szeges ostorát. Hiába tépjük, tapossuk egymást és rohanunk oda, hol valamit osztogatnak, a vgén mind lekopunk s a végén egymást faljuk fel, mint a hajótöröttek a sik tengeren hányódva. Egyetlen újévi szép ajándékunk le lát a magyar honvédség. Ma van a hivatalos lapban, ma születik meg tehát. Ő az egyelen fénysugár, hely áttör a fellegeken és ujult reményt ad. Ennek a seregnek tagjául jegyezze el magát ma minden ember, kit magyar anya hordott keblén. Mert sem ige, sem szó, sem ígéret, sem remény minket a végpusztulástól meg nem védelmez többé, csupán hősi karunk, szivünk, agyunk és fegyverünk. Élet vagy halál! . . . * 43 Kz, M4 arm*szere !emmény, az ii'diriendSr.armfeyz*tr köztit*!i ‘sfcninda; Tírut tö vény- 2W-HB1 , kgy ■át nijor.rn,, *zdr f szölgetát ári atrri hivat, tál . köt-kei. ’ int aljegyzői, taté: tóatokra jvnak -e« S ** tüzr miatúdas- !ir «.aiasdt. ve. ..rcjfatci Ma-am* a ;;x * -látérné, y*. • írás-/-! _____12 s«»n • 7881 I. as. a «S tóm *■ • 'orjy.hr aa oycs áron «8 ad 142» •Vtkt * ioU no a^*2 Ima hazánk sorsának jobbrafordulásáért. A magyar kath. püspöki kar novemberi konferenciáján elhatározta, hogy hazánk siralmas helyzetének jobbrafordulásáért könyörgéseket fog elrendelni az ország összes templomaiban. A könyörgő ima megszövegezését Mikes János gróf szombathelyi püspök vallatta és azt most már el is küldték az ország valamennyi katolikus templomának. Az imát a szilveszteresti ájtatosság alkalmával ismertették a hívekkel és újévtől kezdve minden ájtatosság után elmondják. Az ima szószerinti szövege a következő: — Mindenható örök Isten ! Mindenkitől elhagyatva, senkitől meg nem hallgatva Hozzád fordulunk, aki senkit sem hagysz el és mindenkit meghallgatsz, hogy hallgasd meg a mi alázatos könyörgésünket és segíts meg minket, szegény magyarokat. Ellenségeink lettek úrrá felettünk, országunkat feldarabolták, királyunkat számkivetésbe hurcolták, minket porig aláztak. Minden szabadságunktól megfosztottak és a mi romlásunkra, van, azt parancsolják nekünk. A mélységből kiáltunk Hozzád Urunk !, hallgasd meg esedezésünket. Könyörülj rajtunk a Te nagy irgalmasságod szerint. Ha a sok súlyos csapás a Te büntetésed, amelyet bűneinkkel vontunk magunkra, bocsáss meg nekünk, bűnbánóknak ! Ha széthúzásunk oka nemzeti szerencsétlenségünknek, vezérelj minket egyetértésre! Ha hűségünket akartad próbára lenni, tekintsd gyengeségünket és rövidítsd meg látogatásod idejét ! Add a hatalmat azok kezébe, akik azt Tőled veszik és a haza javára használják ! Adj a nemzetnek önzetlen, hűséges és minden áldozatra kész fiakat ! Szerencsétlen hazánknak pedig adj jobb jövendőt. Nagyasszonyunk és Anyánk! kelj védelmünkre, vedd oltalmadba örökségedet, pártfogolt tűinket szent Fiadnál, hogy az ő kegyelméből Szent István országa újra életre támadjon. Amennyeit egészen komoly dolog, hamarosan sikerült is eloszlani a fellegyeit. De félelmetesen, újszerűen érkezett, senki sentudja voltakép, mit is jelent igazában s milyen követezményei lesznek. Ebben az ijedelemben egy újságíró állott elő az egyetlen életrevaló őslettel Egy politikai riporter azt tanácsolta Bánfinak, hogy miután az exlexben az adóknak és mindennemű állami jövedelmeknek behajtása és befizetése tilos, tehát csukja be az államkasszát és ne teljesítse az állami kifizetéseket sem, a hivatalnokoknak sem, senkinek sem. Majd megmozdulna akkor a társadalom és majd kényszerítené az exlex felidézőit a meghátrásra. Beffy minisztertanács elé vitte az ötletet, de a minisztertanács nem fogadta el. Nem azért, mintha az ötletet nem találták volna kitűnőnek és a legjobb megoldásnak, hanem nem fogadták el azért, mert Bánffyt már akkor a minisztertanácsban is el akarták bukatni. Az új extex küszöbén nem érdekelen ez a kis epizód. I Ut exlex? Most, amikor egy nap választ el bennünket attól, hogy exlexbe kerüljön amellett is gyengén zakatoló állami gépezetünk, eszünkbe jut az első exlex, amely Bánffy miniszterelnöksége idején, 1899 január elsején állott be. Ez az egykori exlex sem A forgalmi adó a város kezelésében. Az általános forgalmi adó ügyében a városi adóhivatal vezetője megkereste Újpest város polgármesterét, hogy miután ott, a forgalmi adó rendszer már városi kezelésben van, küldje meg az erre vonatkozó szabályrendeletet és a jóváhagyó miniszteri rendelet 1—1 példányát. Ezzel tudniillik, ha városunknak is megjön az engedély a városi kezelésre, a munkát azonnal megkezdhetik, mert a rendeletet előzőleg már áttanulmányozhatták. A tanácsi megbeszélés eddigi eredménye az, hogy amennyiben a város a kezelést átveszi, úgy 12—16 kezelő lisztet és ellenőrt kell e célra alkalmaznia, akiknek a megbízatása természetesen csak addig tart, amíg ezen adórendszert a város kezeli. Az erre vonatkozó tájékoztatásokat az adóhivatal vezetője annak idején közölni fogja. A város több milliós hasznot remél a forgalmi adó kezeléséből. A „Bodzásparti gazdakör“ január hó 4 én, szerdán délután 2 órakor tisztújító közgyűlést tart az iskolánál, melyre a tagokat és érdeklődőket tisztelettel meghívja az Elnökség SÍT Csemege különlegességek - TUSH V 1® IJ * s csemege-üzletében Dessert, teasse'ervények, fi.font kekszek, angol és orosz teák, francia és magyar IIII ff II Iff fi Ifi szerezhetők be, likőrök és cognacok, tokaji asszu és különböző borfajták, főzelék-* és gyümölcs- ||S88 II Hl III SI HÍ Mmezővártsely konzervek, különféle sajtok, halak és mindennemű fűszeráruk legelőnyösebben IfUUf ft ill fii If Kossuth-tér 5. ffST IIiö, mandula, mogyoró, ■füge, citrort^és gyümölcsök I J Telefonszám: 217. "---------------——— -------—--------•——— --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- --------------