Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. november (19. évfolyam, 247-271. szám)

1923-11-01 / 247. szám

il. :gek. ese­ványterk­­ek, ro­mok, szalmassz­­ászon teg­­ető iel­kedésében. 757 isáb és vsgon­­erezhetö Kistop art­ u. en.) 854 n­ei.­­ tarka bs­­­ernamegos, ilyi Sándor. 57 i­s Bárány 534 7 sz. lehet. 1 5 lelyet fel S A N­ Ilyét. Deák ,s kész tüz­­készülnek 54 •két nő ügyvéd 186 iyazégöl­ő, tetve eladó. 36 s szandál­éra azonnal k­i-fér 4 az. 138 ufók ca 9 szám 192 rét én moli­­csekis­­zép Kossuth-téri 193 sok nagy ke­iki nekem a ca­rankely­­sándor mér- 360 ladás. én Csomer­­benne levő lmu füszer­­il (Kőrösay­­tasei eladó. 139 ételre et, poharat, Nagy Sán­­. 970 fioldas, meg­­ükéivé, ve­­liait. Kezei kertes tanya fajda-u. 16 r­es­­ vannak k raktáron, elkészülnek noncot fel- 98 ►k Szentesi 17. sz. 83 jók felvétel ay és Szi­­■u. 15. Nincs benne lélek... Ma ismét uj drágulási hullám vonul keresztül a magyar közgaz­dasági életen és a magyar társa­dalom elaprózott atlagu kicsi nyo­morúságán. Nem kell részletesen magyarázni a dolgot. Régi szo­morú tapasztalat az, hogy a meg­élhetés mértéke olyan érzékeny műszer, mint a ceizmográf, mely ezer kilométerről megérzi a föld­nek rengésszerű megmozdulását. Színne mondhatni, hogy olyan, mint a természettudós elmélete szerint a tengerbe ejtett vízcsepp, mely szemmel alig látható, de mozdulata végigrezeg a minden­­ségen. Ha a vasút, a gazdasági élet ere drágul, az természetsze­rűleg húz maga után mindent. Ezt megértjük. Belenyugodnánk még abba is, — hiszen mást úgy sem tehetünk — hogy olyan dol­gok ára is emelkedik, melyekhez egyáltalában semmi köze nincs a vasútnak, mert itt teremnek, itt készülnek s minden porcikájuk idevaló. S végezetül még talán ezt sem kritizáljuk, hanem meg­adjuk magunkat a végzetnek. De egy kívánságról, egy szerény fel­tételről nem tudunk lemondani soha. És ez az, hogy amit drága pénzen kapunk, azt tudjuk hasz­nálni is. És ebben a pontban van a ma emberének a legsötétebb vétke, de egyúttal a legszomo­­rubb tragédiája is. Napról napra látjuk, érezzük, tapasztaljuk s óráról órára ij meg új keserűsé­gekkel tölti el lelkünket az a meg­állapítás, hogy minél drágább va­lami, mindig egyúttal roszabb is lesz. Mondhatni hogy amilyen arányban valaminek az ára emel­kedik, olyan arányban romlik az értéke, a minéműsége. Ma már az aranyparitáson felül van a dohány ára, de még a magyar trafik soha olyan csapnivalóan komisz nem volt, mint éppen most. S ahányszor drágul, annyi­szor sülyed a minősége. Hogy nem muszály venni ? Igaz. Hi­szen évszázadokkal ezelőtt még nem is ismerték őseink s mégis erősek, szépek, hatalmasak vol­tak. Lehet, őseink nem ismerték a tengerit sem, a burgonyát sem, a cukrot sem. De megismerték és megismertették velünk s most már az a mi életelemünk lett. Ma nem fészkel már erdők odvában a méh és nem készít számunkra nádmézet, tehát a vert csapásról visszatérnünk nem lehet. De ez csak pár dolog, azonban igy va­gyunk mindennel. Az ok pedig nem más, mint az, hogy semmi­féle munkában nincs lélek, nincs kedv, nincs meg a munkának szeretete, hanem mindent úgy vé­gezünk, mintha rabszolgai dolog, mintha kényszermunka volna az. Az egész közgazdasági életen ke­resztül vonul ez az anyagban és lélekben való silányság , minél kevesebbet és gyengébbet adni s minél többet követelni. Aranypa­­ritás felé törünk igényeinkben, de az ellenszolgáltatásból nem csi­nálunk lelkiismereti kérdést. Nincs ideál többé a lélek előtt s nem sarkal becsvágy, mely lelket tud önteni az utcasöprő munkájába is, viszont a sárba tudja ejteni hi­ánya az isten felé irányuló alko­tást. Robot az élet. Keserves,­­ unott, kedvetlen, fáradt robot, melynek terhét óráról órára ráz­zuk le vállainkról. Mintha az valósulna meg, mintha a nemes, tiszta, becsületes alkotás láza he­lyett csakugyan az volna az elv, hogy csak annyit dolgozni, hogy el ne csapjanak. Nem volna baj a drágulás, csak volna a mun­kánkban kedve­létek, ami meg­elevenít. Igen. Hódmezővásárhely, 1923 november 1—1 Csütörtök, Péntek Előfizetési * helyben­­ isayadévrs . . 15000 tt Vidékre: »Ara200 korona. VÁSÁRHELYI Főszerkesztő és leptulajdonos­­ KUN BÉLA Felelős szerkesztő: fejérvary joz­sef FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XIX. évfolyam 247. szám. Negyedévre . : 18000 & Telefonvám: 87 is&vmmmm&hMmm Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. A lakásokért ma 6-szoros bér jár, az üzletek után pedig 8-szoros bért kell fizetni a november—januári év­negyedre, akár egy összegben, akár havi rés­zletekben. Az új lakásrendelet a hivatalos lap legutóbbi számában meg­jelent. Azt a minisztertanács letárgyalta, rajta némi módosításokat tett és ma, november 1-én kezdődő érvénnyel kihirdette. Az utolsó percben látott napvilágot a rendelet, de éppen elég idejében ahhoz, hogy ma, az új lakbér esedékessége napján azt mindenki megtudja és megértse. Az új rend az, hogy az új évnegyedre az eddigi lakbér 6-szorosét, az üzlet után pedig az eddigi üzletbér 8-szorosát köteles fizetni a bérlő. Nem muszály kifizetni egész fertályévet, mert a ren­delet megengedi a havonként való fizetést. Ha valaki mondjuk augusztus—szeptember—októberben havi 2 ezer korona bért fizetett, vagyis 917-es bár alapja havonta 50 korona volt, most az új évne­gyedre havonta 12 ezer koronát, vagy ha fertályra fizet, egész negyedévre 36 ezer koronát tartozik fizetni. Az ki üzletéért eddig, még októberben is mondjuk havi 3 ezer koronát fizetett, az most novemberre 24 ezeret fizet. Szóval az elv az, hogy amaz 6-szoros, emez 8-szoros. A bér azután már februárra a mostani bér egyhatodá­­val és azontúl minden fertályban az előző negyedévi bér egyötödével emelhető.­­ A házbért mindig a hó 5 ik napjáig kell megfizetni. A béremelést a házigazda mindig a bérévnegyed első hónapjának 15-ikéig írásban tartozik tudatni a bérlővel. Szombatra elnapolták a városi közgyűlést. Vásárhely város törvényható­sági bizottságának októberi köz­gyűlése tegnap délelőttre volt ki­tűzve, akként azonban, hogy mi­vel a reformáció emlékünnepélye volt hirdetve a református templo­mokban, a kezdet nem 9, ha­nem fél 11 órában tűzetett ki. A református egyház elnöksége azonban, a hívek lelkének kíván­sága szerint egyáltalában nem tartotta volna korrektnek, ha a nagy kálvinista város képviselő­testülete ezen a napon egyálta­lában tárgyal, azért felkérésére Lázár Lajos főgondnok bead­ványt intézett a közgyűléshez, melyben napirend előtti felszóla­lásra kért szót éppen ezen ügy­ben. Erre azonban nem került sor. Dr Temesváry Géza fő­ispán a tanács véleménye alp­ján is elfogadta a Lázár Lajos érvelését s amint a közgyűlés összeült, kijelentette, hogy mivel Vásárhely város lakosságának nagy része református és ma nagy református ünnep van, a közgyű­lés tárgyalását november 3 án, szombaton d. e. 9 órára elna­polja s ezért nyomban be is re­keszti. A törvényhatósági bizott­ság élénk éljenzéssel vette tudo­másul a kijelentést s a közgyűlés szétoszlott. Négy és fél ezer millió a keresett alék alapja, melynek 5 százalékát fizetik a p­lazár­erek, iparosok, kereskedők, földbérlők, felesek és azok az egyének, akik bármilyen haszonhajtó fog­lalkozást űznek, vagyis akik targalmi adó alá­ esnek. 225 millió korona lesz a bevétel, a tisztviselőktől 20 milliót s a nyugdíjasoktól 26 milliót szednek be. A listában 200 ezertől felfelé számítanak az évi tiszta jövedel­mek. S a legmagasabb 40 millió korona özv. Schwarcznénál. Mu­tatóul itt közlünk néhány nevet, akiknek jövedelmi adóösszegét a név mellett álló szám tünteti fel : Imre Károly bornagykeresk. 450 ezer , Szolga Gyula asztalos 200 „ „ Springer Leues gabonakor. 1 millió „ A kereseti adók kivetésére vo­natkozó lajstromok megérkeztek a szegedi kir. pénzügyigazgatóság­­tól a városi adóhivatalhoz. Ez a végérvényes megállapítás, melyen több helyesbítésre módot nem nyújt a törvény. A pénzügy­igaz­gatóság a jövedelem alapot álla­pította meg s a város ez után veti ki az 5 százalékot. A kivetés a jövő héten megkezdődik s az adózók fizetési meghagyást kap­nak. A pénzügyigazgatóság a vá­sárhelyi általános kereseti adó alá eső jövedelmeket 4 milliárd és 485 millió koronában állapította meg, mely után 5 százalékban Özv. Schwarcz A-né 2 millió „ Swimmer Lajos tollker. 2 millió „ Kokovay Mátyás nagyker. 750 . „ Lévai gépraktár 800 „ „ Dr Csolcsh Gyula orvos 75 „ „ Kálmán Sándor csizmadia 50 „ » Hódmezővásárhelyi KERESKEDELI­I BAN­K Részvénytársaság. Alaptőke 50 millió K. Telefonszámai: Ul­ Andrássy-u. Bereczk-palota. Táviratcím: Kommercbank. Bank, áru és értéktőzsdei megbízásokat megbízhatóan, leggyorsabban eszközöl. Pénzt heti kamatozásra legelőnyösebben elfogad. Fogásit kölcsönöket. Vetró Mihály hentes Blum Adolf mészáros 500 Czanik József keresk. 250 Nővé Lajos kovács 50 Szeberényi Lajos keresk. 100 Sipos Béla szabó 100 Neumann Vilmos ruhás 300 Hegedűs János kéményseprő 20 Négyesi Lajos sütő 100 Singer Ferenc nőidivatker. 250 Friedman Ignác Sas 1 m.250 Bisám Zsigmond ügynök 40 Draskovics Testvérek 125 Wolf László üveges 750 Beck Adolf bőrkereskedő 175 Dr Nagy József ügyvéd 150n Dékány József jószégker. 20­0n Szikszai Imre csizmadia 100ezer Balogh István vendéglős 300n Simonov György kenyérsütő 200m Méri János mészáros 100 Héjja János feles 350 Tóth Sándor bérlő 700 Kojnok Lajos ács. mn Csőkén Gyögy 10 Ballabés János italin. 40 Szabó János borbély 50 Kiss Antal temetkezési in. 250 Vadász Miklós 350 Csáki Imre kereskedő 300 Halász L. Pálné 200 Vasváry Elemér gyógysz. 50n ** Talmácsi Antal asztalos 20 Dr Técsy Gyula ügyvéd 50n Petri István cipész 25n .1 Wollner Károly fakersk. 1 m.500 Csáki Máté bérlő 1 millió Róth József keresk. 200ezer Frey Kálmán nagykeresk. 1 millió Kiss Bálint vállalk. 50ezern Burka Ferenc órás 50 Virscze Sándor meszes 150 Mucsi József asztalos 10 Orovecz János bérlő 750 Csizmadia József bérlő­­ m.300 Manheim Lipót keresk. 200n *­ Elekes Sámuel malmos 150N Toffler Géza keresk. 100 Berényi Sándor bérlő 750 wW Lemondott Nagy Emil igazságügyminiszter. A nemzetgyűlés keddi ülése végén Nagy Emil igazságügyminiszter levelet irt gróf Bethlen Istvánnak, kivel közli, hogy tárcájáról lemond, letis ezt azért, mert nem helyesli a kormány pénzügyi politikáját. Lemondásának okáról újság­íróknak a következőket mondotta : — Közismert dolog, hogy régi ellentét van köztem és a pénzügyminiszter úr pénzügyi politikája között. De utalhatnék más dolgokra is. Tárcám körébe végó pénzügyi dolgoknál is vannak bizonyos hibák. Nem kapom meg azokat az össze­geket, amelyekre múlhatatlanul szüksé­gem van. Például a fogházak élelmezé­sére és fával való ellátására szükséges összegeket. Ezenkívül a pénzügyi politi­kában nem érvényesül a munkára való törekvés. Ma mindenki börzézik. Igaz, hogy a bessz miatt veszítenek az embe­rek, de tulajdonképpen tőzsdenyereséggel spekulál a társadalom legnagyobb része. Remélem, hogy most újból dolgozni fog­nak. Én nem bírtam ezt a helyzetet to­vább, a magam számára le kellett von­nom a konzekvenciát, el kellett hagynom a helyemet. 250 ezer. A cseh bankett miatt interpelláció. Baross János nemzetgyűlési képviselő az interpellációs könyvbe kedden két in­terpellációt jegyzett be a miniszterelnök­höz, illetve a külügyminiszterhez. Az első interpelláció arról szól, hogy Sir Drum­mond, a Népszövetség vezértitkára, aki ma délben érkezik Bukarestből Buda­pestre, a román külügyminiszter bankett­jén mondott felköszöntőjében két, ránk nézve sérelmes kijelentést tett. Az egyik az, hogy Magyarországot szigorú ellenőr­zésnek kell alávetni, különben szó sem lehet kölcsönről, a másik pedig az, hogy

Next