Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1924. április (20. évfolyam, 74-97. szám)

1924-04-01 / 74. szám

N ›28 gból itel ›RSI utca 370 napi tól­ét l. 366 h met ‹ny­itva 350 sen i­a 5. 474 rt lak. IK 486 i­u. 823 26 ül­t. a 630 agy ég-F ész lin­zij­ei-722 ok jk ég­ét ki­ek. ye. 718 os. 3é­■gy és án Ire ég 75 és izit ég '97­­1 'és 22 ta-27. . 3 ida ^95 dó 3. Módmezővásárhely, 1924 április 1. Kedd. XX. évfolyam 74. szám. Ars 600 karóra. VÁSÁRHELYI □öfiseté« &t helyben i lafysdéTO . 40.000 K Vidékrai SagyadAvr« . 60.000 K Telefonosára i 87 FDGCETLENPOL­YIKAI LAFILAP fsleifis auerhestxifi 4« lapttdajdoooa KUN BELA SHrkentfisé« és kiadóhivatal Kossnth-tér. Elégedetlenség van az országban, tudja ezt Bethlen miniszterelnök, mint ő magamondá, de azt is hozzá­tette, hogy az elé­gedetlenséget a pénzügyi helyzet okozza, annak leromlottsága és ha e téren javulás lesz, megszűnik majd az elégedetlenség is. To­vábbi szavaiból a miniszterelnöknek azt az impressziót merítették ellen­zéki képviselők, hogy a szanálási törvényjavaslatok megszavazása után a kormány meg akarja tartani az új képviselőválasztásokat s egyik hírforrás szerint­­a múltkori vá­lasztójogi rendelet mellett, községekben nyílt szavazással; má­sik hírforrás szerint pedig új vá­lasztójogi törvény alapján, mely az általános és titkos választójogot hozza be az összes kerületekben. Mi nem tudjuk, hogy micsoda a kormány szándéka, de azt tudjuk, hogy a mai parlamenti élet beteg és azt kuruzslással csak még job­ban elsekélyesíteni lehet, meggyó­gyítani pedig csak igazi orvosszer­rel: a népnek részvételénél a kor­mányzásban, — mint dr. Korányi, az új pénzügyminiszter mondá, — vagyis az általános, titkos, közsé­genként választójoggal. Hogy elégedetlenség van az országban, azt ime elismeri a mi­niszterelnök is, akinek tagadhatat­lanul nagy része van abban, hogy a konszolidáció, a teljes rend az országban a forradalmak, kommu­nizmus és oláh megszállás után helyreállott. Csak egyet nem tudott Bethlen megakadályozni: a pénzügyi leromlást. S ez súlyos eset. Gyá­moltalanságnak s mulasztásnak a következménye. Mert a koronánk még a kommunizmus rablóhadjárata után is hasonlíthatatlanul, sok­szorosan többet ért, mint ma. Hogy mégis a mai szomorú helyzetig le­­sülyedtünk, az a siker sáskahad gonosz munkájának, a panamáknak s a Bethlen-kormány erélytelen­­ségének következménye lett. S míg naplopással, de vakmerő és bűnös gsefteléssel sok milliárdos nagy vagyonok keletkeztek, addig a másik oldalon föllépett sápadt ar­cával, kóros tüneteivel a tömegnyo­mor s bebizonyult, hogy tisztességes munkával csak úgy ahogy, vagy épen nem lehet boldogulni ebben az országban. Ezért van az elége­detlenség s a közvetett és közvetlen nagy adók miatt, melyeket hiába fi­zet a gazda, iparos és kereskedő, — csak nem javul a pénzügyi hely­zet, mert kátyúba jutott szekere az országnak, — úgy látszik, — vég­leg megfeneklett. Emelő rudak, hé­vérek kellenek hozzá, hogy kiemel­jék. Erre szolgál a külföldi kölcsön. De aztán a jó útán menés s a gyorsított haladás a biztos révpart felé, a kormánytól függ, nem a külföldi kölcsöntől. S ha a kormány a külföldi kölcsön után sem lesz a helyzet ura, akkor kampec neki és fucscs. Ha pedig a helyzet ura lesz, akkor is csak egy út van ahoz, hogy tiszta alkotmányos, par­lamenti többséget szerezzen magá­nak: az általános, titkos, községen­ként­ választójog. S ha ennek alap­ján megbuknék a kormány, akkor is nemes munkát végzett, ha átadja a helyét a megvalósított népjogok­ból született parlamenti többségnek, mely aztán igaz megnyugvást és békességet teremt az egész ország­ban. Megérkezett a létszámapasztásra vonatkozó miniszteri döntés. Hetvenhét egyéni helyeztek B. listára. A városi tisztviselők létszámapasztására vonatkozó miniszteri döntés tegnap délelőtt megérkezett a polgármesterhez. A miniszteri leirat nagy konsternációt keltett, mert a miniszter nem várt szám­­ban helyezett B. listára tisztviselőket s ennek következményei a közigazgatás za­vartalan menetét tekintve szinte kiszámít­hatatlanok. Megszüntettek minden fogalmazói állást, a gazdasági ügyosztálynál, mely egyike a legforgalmasabb hivataloknak, — egyedül Juhász Mihály dr tanácsnok marad. A miniszteri leirat különben a követke­zőket mondja : .A létszámapasztás végrehajtására a vö­rös közönsége által kiküldött bizottság ki­mondotta, hogy a városnál megszüntethető intézmények és állások nincsenek és az alkalmazottak közül a szabályszerű elbá­nás alá senki sem vonható. Figyelemmel a városi alkalmazottaknak más városokhoz viszonyítottan feltűnő nagy létszámára és arra, hogy Hódmező­vásárhely városnál a munkaerők helyes ki­használása célszerű ügy­beosztás és a szer­vezési szabályrendeletben megállapított hivatalos órák pontos megtartása mellett az ügyek a közérdek minden sérelme nél­kül jelentékenyen kisebb létszámmal­ is akadálytalanul elláthatók, mindezeknél fogva bizottság határozatát tudomásul nem veszem és ez 1923. évi XXXV. t. c. 6. szakaszában biztosított jogkörömből folyó­­lag a városnál a következő állásokat szün­tetem meg. Egy üresedésben levő tanácsnoki állást, dr Iiódy Imre által betöltött ügyészi,­­Basch József által betöltött mérnöki, Kiss Adolf, Szőke Ferenc, Gravátz Ferenc, dr Gábos árpád, dr Faragó János, dr Orosz Mihály, Juhász Ferenc által betöltött fo­galmazói, dr Heringer Gyula által betöltött aljegyzői, Vörös Lajos anyakönyvvezetői, Kátay István, Barcza Lajos és Bíczó Ár­pád által betöltött műszaki tiszti, Gaál Dániel által betöltött kamarási, Kovács Sándor és Benyhe Imre által betöltött fo­gyasztási szemlészi, Czeglédi József és Bán Mózes által betöltött végrehajtói, Fáry Gyula, Patócs Sándor, Posgsy János, Ferenczy Imre és Hajcsi István által be­töltött írnoki, Lukács Sándor, Styevó Ist­ván, Dezső Lajos, Surinya Pál, Bán Máté, Széll Ernő, Varga Péter, Táborossy Lajos, Nagy István, Bodnár Jenő, Kovács László, Földesy László, Molnár Juliánna, Imolya Lidia, Vámos Anna, Kardos Lidia által be­töltött bajnoki, Trungel István, Diószegi Péter, Csengeri Pál, Tatár Bálint, Kádár Sándor, Simon István, Szűcs Imre, Pap Sándor, Tóth Bálint, Fehér Imre, Pap Já­nos. Rébek Imre által betöltött kézbesítői: Bak Imre, Asztalos János, Szethmáry Sándor, Török Imre, Zaka Ferenc, Sinka József, Libor György, Gajdán Pál, Török Imre által betölött szolgai, Kiss Sándor, Árkus Antal, Tóth Sándor, Tóth Imre által betöltött tűzoltói, Rácz Sándor, Törőcsik Imre, Verók Mátyás, Lévey Sándor, Ko­vács Sándor által betöltött utászi, Gulyás Ferenc, Rácz Lajos és Török Sándor által betöltött forgalmi adóellenőri állásokat Felkérem Méltóságodat, hogy a város tanácsa útján a hivatkozott törvény 2. sza­kasza értelmében az értesítéseket haladék­talanul kiadatni és egyben az iránt is in­tézkedni szíveskedjék, hogy a szervezett állásokon rendszeres alkalmazásban levők a törvény szerint szabályszerű végelbánás alá vétessenek és illetve az ideiglenes (helyettes) alkalmazottak pedig elbocsáj­­tassanak. Egyúttal pedig szíveskedjék a város kö­zönségét értesíteni, hogy a létszámcsök­kentés folytán megüresedett állásokat új­ból betölteni, vagy azokra helyetteseket alkalmazni nem lehet.­ A fenti miniszteri leirattal kapcsolatban tegnap délután rendkívüli tanácsülés volt, melyen a tanács kimondotta, hogy a mi­niszter rendeletét végrehajtja olyan formán, hogy a B. listás tisztviselőknek április hó 30-ára felmond, egyben akciót indít a ren­delet sérelmesnek vélt intézkedéseinek megváltoztatása céljából. A törvényhatóság márciusi közgyűlése. Telket kap a Munkás Otthon.­­ Elfogadták a költségvetést. A törvényhatósági bizottság tegnap dél­előtt S­o­ó­s István dr. polgármester elnök­lete alatt tartotta meg március havi köz­gyűlését, melynek lefolyásáról tudósítónk az alábbiakat jelenti: A polgármesteri jelentést Medveczky Imre dr. főjegyző ismertette s kérte annak elfogadását. Évek óta ez az első eset, hogy a pol­gármesteri jelentést vita nélkül elfogadták s rátértek a tanácsi előterjesztésekre. Elő­zetesen elfogadták Bodrogi Bálint in­dítványát, hogy a közgazdasági szempont­ból is fontos aprójószág legeltetése végett a szabályrendeletet módosítják. A szegedi egyetem segítése. A tanács előterjesztést tett a közgyűlés­hez, hogy a szegedi tudomány­egyetem felszerelési költségeire egy millió koronát szavazzon meg a közgyűlés. A tanácsi javaslatot elfogadták. Elrendelték az asphalt járdák javítását. A város belső területén levő asphalt járdák sok helyen siralmas állapotban vannak. A tanács tárgyalásokat folytatott a Magyar Asphalt Részvénytársasággal s ennek eredményéhez képest azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az asphalt járdák javítását rendelje el. Körülbelül 1400 négy­zetméter asphalt járda javításáról van szó, mely négyzetméterenként 60 ezer koro­nába fog kerülni. A szükséges költségeket a város előlegezni fogja s a háztulajdo­nosokon behajtja. A közgyűlés a tanács javaslatát elfo­gadta, a javítási munkálatokat még a ta­vasz folyamán végrehajtják. Nagy vita a Munkás Otthon körül A tanács egy bizottság véleménye alap­ján azt a javaslatot tette a törvényható­sági közgyűlésnek, hogy az építendő Munkás Otthon telkére 300 millió koronát vegyen fel a költségvetésbe. Lázár Lajos nem fogadja el a tanács javaslatát, mert szerinte ez csak elhúzná ezt a kérdést. Azt indítványozza, hogy te­rületet adjanak s e célból az ügyet adják vissza a tanácsnak. Lázár Lajosnak S­o­ó­s polgármester válaszolt. Rámutatott arra, hogy a tanács részéről elhúzási szándék nincs. A­ tanács tisztában van azzal, hogy a szociális irá­nyú kívánságokat valahogy el kell intézni. A bizottság, amelyik ezzel az üggyel fog­lalkozott, meg­hányta-vetette a kérdést s minthogy alkalmas területet nem talált, azt javasolta, hogy pénzt adjon a város. Kun Béla képviselő beszélt ezután. Azt fejtegette, hogy abban, miszerint a Munkás Otthon részére telket kell adni, — úgy a tanács, mint a törvényhatósági közgyűlés minden egyes tagja egyet ért, mert tudatában van annak, bér messze­menő politikai ellentétek választják el a szociáldemokrata felfogástól, — hogy a vásárhelyi munkásság és a polgárság kö­zött a város jövő fejlődését illetőleg össz­hangot kell teremteni. Ez a kérdés ennek az összhangnak megteremtését célozza. Az a felfogása, hogy az adáshoz nemcsak az kell, hogy adunk, hanem az is, hogy az adás módjában lelki megnyugvást ta­láljanak a munkásság legszélesebb réte­gei. Azt javasolja, hogy ebben a kér­désben ez a közgyűlés döntsön s ha nem találna alkalmas területet, fogadja el a tanács javaslatát, mert minden összeg­nél többet ér az ez erkölcsi érték, mely ennek nyomában fakadt. Kun Béla után Balogh Sándor, majd Varga Dezső szólaltak fel s ezek után a polgármester felfüggesztette a gyű­lést , egy bizottsággal tárgyalásokat foly­tatott, ugyan hol lehetne területet adni? Negyedórás szünet után a polgármester a bizottság azon javaslatát ismertette, hogy a munkásságnak ajánljon fel a köz­gyűlés az Epreskertben, vagy a tó­alatti területen 500 öl földet­­ válassza, amelyiket akarja. A közgyűlés a bizottság javaslatát egy­hangúlag elfogadta. A Csecsemővédő segélye. A tanács javaslatot terjesztett a közgyű­léshez, hogy a Csecsmővédő segélyét egy­millió koronára emeljék fel. Lázár Lajos rámutatott erre az üdvös működésre, melyet a Csecsemővédő Inté­zet folytat s azt javasolta, hogy a segély 2 millió korona legyen. A közgyűlés Lázár Lajos javaslatát fogadta el. A jogakadémia segélye, B­e­r­e­c­k Pál dr. tanácsnok ismerteti a jogakadémia ügyét. A törvényhatósági közgyűlés annak idején mikor a mára­­marosszigeti ref. jogakadémia Vásárhelyre jött, 150 mázsa búzát szavazott meg se­gélyként, amely a tanév végén lejár. Most a ref. jogakadémia kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy ez új tanév kez­detétől fogva 4 tanszék felállításához szükséges támogatást adja a város. Azt a javaslatot terjeszti elő, hogy a város az összköltségek 30 százalékát viselje az eset­ben, ha az egyetemes ref. egyház 70 szá­zalékot ad. Balogh Sándor szólal fel elsőnek a kérdéshez. Elmondja, hogy a város ma nincs abban a helyzetben, hogy ily nagy összeget felvegyen a költségvetésbe s az akadémiát egyáltalán nem tarthatja fenn. Kéri, hogy ezt az ügyet vegyék le teljesen a napirendről. Hős Nagy Kálmán kijelenti, hogy a város kérte annak idején az akadémiát és ilyen szégyent, hogy most semmit se adjunk, nem lehet a városra hozni. A ta­nács határozatát kéri elfogadni. László Jenő dr. szólal fel. Szintén a tanács határozata mellett foglal állást. — Ezután Kun Béla nemzetgyűlési képvi­selő hosszabb beszédben fejtegette az akadémia kérdését s többek között a kö­vetkezőket mondotta : — Az akadémia fenntartása nem olyan kis kérdés. Sőt súlyos és épen ezért nem lehet oly könnyen átsiklani felette Haza­fias és kálvinista kötelezettségünk paran­csolja, hogy ha az akadémiát ide hívtuk, tartsuk meg, segítsük s viseljük gondját, amennyiben anyagi helyzetünk megengedi. Nem jobb-e a helyi közönségnek az, ha a fiaink itt tanulhatnak és nem kell hogy bejárjanak Szegedre, ami tetemes költsé­get tesz ki. Mikor az akadémia idejött, azt hittük, hogy a Csonkaország egy pár év alatt újra Nagy-Magyarország lesz. Nem tudtuk a veszedelmeket a hitlük vakon, hogy jön a feltámadás. Ide hoztuk ezt az akadé­miát, amely nagy múltra tekinthet vissza , amelyiknek gondnoka, György Endre az ország első közgazdásza. György Endre a jogakadémia fentartását kéri s ha a költségeket nem vállaljuk, előtérbe kerül a kecskeméti jogakadémia kérdése, melyet ott katholikus részről is támogatnak. Állás- HMunzaővásárh­elyi KERESKEDELYI BASE Részvénytársaság. Alaptőke 50 millió K. Telefonszámai: 252. Andrássy-u. Bereczk-palota. Táviratcím: Kommercbank, Bank, áru és értéktőzsdei megbízásokat megbízhatóan, leggyorsabban eszközöl Közvetlen tőzdei telefon összeköttetés. Pénz! hoz! kamatozásra legelőnyösebben elfogad. Folyósít kölcsönöket.

Next