Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1924. április (20. évfolyam, 74-97. szám)
1924-04-01 / 74. szám
N ›28 gból itel ›RSI utca 370 napi tólét l. 366 h met ‹nyitva 350 sen ia 5. 474 rt lak. IK 486 iu. 823 26 ült. a 630 agy ég-F ész linzijei-722 ok jk égét kiek. ye. 718 os. 3é■gy és án Ire ég 75 és izit ég '971 'és 22 ta-27. . 3 ida ^95 dó 3. Módmezővásárhely, 1924 április 1. Kedd. XX. évfolyam 74. szám. Ars 600 karóra. VÁSÁRHELYI □öfiseté« &t helyben i lafysdéTO . 40.000 K Vidékrai SagyadAvr« . 60.000 K Telefonosára i 87 FDGCETLENPOLYIKAI LAFILAP fsleifis auerhestxifi 4« lapttdajdoooa KUN BELA SHrkentfisé« és kiadóhivatal Kossnth-tér. Elégedetlenség van az országban, tudja ezt Bethlen miniszterelnök, mint ő magamondá, de azt is hozzátette, hogy az elégedetlenséget a pénzügyi helyzet okozza, annak leromlottsága és ha e téren javulás lesz, megszűnik majd az elégedetlenség is. További szavaiból a miniszterelnöknek azt az impressziót merítették ellenzéki képviselők, hogy a szanálási törvényjavaslatok megszavazása után a kormány meg akarja tartani az új képviselőválasztásokat s egyik hírforrás szerinta múltkori választójogi rendelet mellett, községekben nyílt szavazással; másik hírforrás szerint pedig új választójogi törvény alapján, mely az általános és titkos választójogot hozza be az összes kerületekben. Mi nem tudjuk, hogy micsoda a kormány szándéka, de azt tudjuk, hogy a mai parlamenti élet beteg és azt kuruzslással csak még jobban elsekélyesíteni lehet, meggyógyítani pedig csak igazi orvosszerrel: a népnek részvételénél a kormányzásban, — mint dr. Korányi, az új pénzügyminiszter mondá, — vagyis az általános, titkos, községenként választójoggal. Hogy elégedetlenség van az országban, azt ime elismeri a miniszterelnök is, akinek tagadhatatlanul nagy része van abban, hogy a konszolidáció, a teljes rend az országban a forradalmak, kommunizmus és oláh megszállás után helyreállott. Csak egyet nem tudott Bethlen megakadályozni: a pénzügyi leromlást. S ez súlyos eset. Gyámoltalanságnak s mulasztásnak a következménye. Mert a koronánk még a kommunizmus rablóhadjárata után is hasonlíthatatlanul, sokszorosan többet ért, mint ma. Hogy mégis a mai szomorú helyzetig lesülyedtünk, az a siker sáskahad gonosz munkájának, a panamáknak s a Bethlen-kormány erélytelenségének következménye lett. S míg naplopással, de vakmerő és bűnös gsefteléssel sok milliárdos nagy vagyonok keletkeztek, addig a másik oldalon föllépett sápadt arcával, kóros tüneteivel a tömegnyomor s bebizonyult, hogy tisztességes munkával csak úgy ahogy, vagy épen nem lehet boldogulni ebben az országban. Ezért van az elégedetlenség s a közvetett és közvetlen nagy adók miatt, melyeket hiába fizet a gazda, iparos és kereskedő, — csak nem javul a pénzügyi helyzet, mert kátyúba jutott szekere az országnak, — úgy látszik, — végleg megfeneklett. Emelő rudak, hévérek kellenek hozzá, hogy kiemeljék. Erre szolgál a külföldi kölcsön. De aztán a jó útán menés s a gyorsított haladás a biztos révpart felé, a kormánytól függ, nem a külföldi kölcsöntől. S ha a kormány a külföldi kölcsön után sem lesz a helyzet ura, akkor kampec neki és fucscs. Ha pedig a helyzet ura lesz, akkor is csak egy út van ahoz, hogy tiszta alkotmányos, parlamenti többséget szerezzen magának: az általános, titkos, községenként választójog. S ha ennek alapján megbuknék a kormány, akkor is nemes munkát végzett, ha átadja a helyét a megvalósított népjogokból született parlamenti többségnek, mely aztán igaz megnyugvást és békességet teremt az egész országban. Megérkezett a létszámapasztásra vonatkozó miniszteri döntés. Hetvenhét egyéni helyeztek B. listára. A városi tisztviselők létszámapasztására vonatkozó miniszteri döntés tegnap délelőtt megérkezett a polgármesterhez. A miniszteri leirat nagy konsternációt keltett, mert a miniszter nem várt számban helyezett B. listára tisztviselőket s ennek következményei a közigazgatás zavartalan menetét tekintve szinte kiszámíthatatlanok. Megszüntettek minden fogalmazói állást, a gazdasági ügyosztálynál, mely egyike a legforgalmasabb hivataloknak, — egyedül Juhász Mihály dr tanácsnok marad. A miniszteri leirat különben a következőket mondja : .A létszámapasztás végrehajtására a vörös közönsége által kiküldött bizottság kimondotta, hogy a városnál megszüntethető intézmények és állások nincsenek és az alkalmazottak közül a szabályszerű elbánás alá senki sem vonható. Figyelemmel a városi alkalmazottaknak más városokhoz viszonyítottan feltűnő nagy létszámára és arra, hogy Hódmezővásárhely városnál a munkaerők helyes kihasználása célszerű ügybeosztás és a szervezési szabályrendeletben megállapított hivatalos órák pontos megtartása mellett az ügyek a közérdek minden sérelme nélkül jelentékenyen kisebb létszámmal is akadálytalanul elláthatók, mindezeknél fogva bizottság határozatát tudomásul nem veszem és ez 1923. évi XXXV. t. c. 6. szakaszában biztosított jogkörömből folyólag a városnál a következő állásokat szüntetem meg. Egy üresedésben levő tanácsnoki állást, dr Iiódy Imre által betöltött ügyészi,Basch József által betöltött mérnöki, Kiss Adolf, Szőke Ferenc, Gravátz Ferenc, dr Gábos árpád, dr Faragó János, dr Orosz Mihály, Juhász Ferenc által betöltött fogalmazói, dr Heringer Gyula által betöltött aljegyzői, Vörös Lajos anyakönyvvezetői, Kátay István, Barcza Lajos és Bíczó Árpád által betöltött műszaki tiszti, Gaál Dániel által betöltött kamarási, Kovács Sándor és Benyhe Imre által betöltött fogyasztási szemlészi, Czeglédi József és Bán Mózes által betöltött végrehajtói, Fáry Gyula, Patócs Sándor, Posgsy János, Ferenczy Imre és Hajcsi István által betöltött írnoki, Lukács Sándor, Styevó István, Dezső Lajos, Surinya Pál, Bán Máté, Széll Ernő, Varga Péter, Táborossy Lajos, Nagy István, Bodnár Jenő, Kovács László, Földesy László, Molnár Juliánna, Imolya Lidia, Vámos Anna, Kardos Lidia által betöltött bajnoki, Trungel István, Diószegi Péter, Csengeri Pál, Tatár Bálint, Kádár Sándor, Simon István, Szűcs Imre, Pap Sándor, Tóth Bálint, Fehér Imre, Pap János. Rébek Imre által betöltött kézbesítői: Bak Imre, Asztalos János, Szethmáry Sándor, Török Imre, Zaka Ferenc, Sinka József, Libor György, Gajdán Pál, Török Imre által betölött szolgai, Kiss Sándor, Árkus Antal, Tóth Sándor, Tóth Imre által betöltött tűzoltói, Rácz Sándor, Törőcsik Imre, Verók Mátyás, Lévey Sándor, Kovács Sándor által betöltött utászi, Gulyás Ferenc, Rácz Lajos és Török Sándor által betöltött forgalmi adóellenőri állásokat Felkérem Méltóságodat, hogy a város tanácsa útján a hivatkozott törvény 2. szakasza értelmében az értesítéseket haladéktalanul kiadatni és egyben az iránt is intézkedni szíveskedjék, hogy a szervezett állásokon rendszeres alkalmazásban levők a törvény szerint szabályszerű végelbánás alá vétessenek és illetve az ideiglenes (helyettes) alkalmazottak pedig elbocsájtassanak. Egyúttal pedig szíveskedjék a város közönségét értesíteni, hogy a létszámcsökkentés folytán megüresedett állásokat újból betölteni, vagy azokra helyetteseket alkalmazni nem lehet. A fenti miniszteri leirattal kapcsolatban tegnap délután rendkívüli tanácsülés volt, melyen a tanács kimondotta, hogy a miniszter rendeletét végrehajtja olyan formán, hogy a B. listás tisztviselőknek április hó 30-ára felmond, egyben akciót indít a rendelet sérelmesnek vélt intézkedéseinek megváltoztatása céljából. A törvényhatóság márciusi közgyűlése. Telket kap a Munkás Otthon. Elfogadták a költségvetést. A törvényhatósági bizottság tegnap délelőtt Soós István dr. polgármester elnöklete alatt tartotta meg március havi közgyűlését, melynek lefolyásáról tudósítónk az alábbiakat jelenti: A polgármesteri jelentést Medveczky Imre dr. főjegyző ismertette s kérte annak elfogadását. Évek óta ez az első eset, hogy a polgármesteri jelentést vita nélkül elfogadták s rátértek a tanácsi előterjesztésekre. Előzetesen elfogadták Bodrogi Bálint indítványát, hogy a közgazdasági szempontból is fontos aprójószág legeltetése végett a szabályrendeletet módosítják. A szegedi egyetem segítése. A tanács előterjesztést tett a közgyűléshez, hogy a szegedi tudományegyetem felszerelési költségeire egy millió koronát szavazzon meg a közgyűlés. A tanácsi javaslatot elfogadták. Elrendelték az asphalt járdák javítását. A város belső területén levő asphalt járdák sok helyen siralmas állapotban vannak. A tanács tárgyalásokat folytatott a Magyar Asphalt Részvénytársasággal s ennek eredményéhez képest azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az asphalt járdák javítását rendelje el. Körülbelül 1400 négyzetméter asphalt járda javításáról van szó, mely négyzetméterenként 60 ezer koronába fog kerülni. A szükséges költségeket a város előlegezni fogja s a háztulajdonosokon behajtja. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta, a javítási munkálatokat még a tavasz folyamán végrehajtják. Nagy vita a Munkás Otthon körül A tanács egy bizottság véleménye alapján azt a javaslatot tette a törvényhatósági közgyűlésnek, hogy az építendő Munkás Otthon telkére 300 millió koronát vegyen fel a költségvetésbe. Lázár Lajos nem fogadja el a tanács javaslatát, mert szerinte ez csak elhúzná ezt a kérdést. Azt indítványozza, hogy területet adjanak s e célból az ügyet adják vissza a tanácsnak. Lázár Lajosnak Soós polgármester válaszolt. Rámutatott arra, hogy a tanács részéről elhúzási szándék nincs. A tanács tisztában van azzal, hogy a szociális irányú kívánságokat valahogy el kell intézni. A bizottság, amelyik ezzel az üggyel foglalkozott, meghányta-vetette a kérdést s minthogy alkalmas területet nem talált, azt javasolta, hogy pénzt adjon a város. Kun Béla képviselő beszélt ezután. Azt fejtegette, hogy abban, miszerint a Munkás Otthon részére telket kell adni, — úgy a tanács, mint a törvényhatósági közgyűlés minden egyes tagja egyet ért, mert tudatában van annak, bér messzemenő politikai ellentétek választják el a szociáldemokrata felfogástól, — hogy a vásárhelyi munkásság és a polgárság között a város jövő fejlődését illetőleg összhangot kell teremteni. Ez a kérdés ennek az összhangnak megteremtését célozza. Az a felfogása, hogy az adáshoz nemcsak az kell, hogy adunk, hanem az is, hogy az adás módjában lelki megnyugvást találjanak a munkásság legszélesebb rétegei. Azt javasolja, hogy ebben a kérdésben ez a közgyűlés döntsön s ha nem találna alkalmas területet, fogadja el a tanács javaslatát, mert minden összegnél többet ér az ez erkölcsi érték, mely ennek nyomában fakadt. Kun Béla után Balogh Sándor, majd Varga Dezső szólaltak fel s ezek után a polgármester felfüggesztette a gyűlést , egy bizottsággal tárgyalásokat folytatott, ugyan hol lehetne területet adni? Negyedórás szünet után a polgármester a bizottság azon javaslatát ismertette, hogy a munkásságnak ajánljon fel a közgyűlés az Epreskertben, vagy a tóalatti területen 500 öl földet válassza, amelyiket akarja. A közgyűlés a bizottság javaslatát egyhangúlag elfogadta. A Csecsemővédő segélye. A tanács javaslatot terjesztett a közgyűléshez, hogy a Csecsmővédő segélyét egymillió koronára emeljék fel. Lázár Lajos rámutatott erre az üdvös működésre, melyet a Csecsemővédő Intézet folytat s azt javasolta, hogy a segély 2 millió korona legyen. A közgyűlés Lázár Lajos javaslatát fogadta el. A jogakadémia segélye, Bereck Pál dr. tanácsnok ismerteti a jogakadémia ügyét. A törvényhatósági közgyűlés annak idején mikor a máramarosszigeti ref. jogakadémia Vásárhelyre jött, 150 mázsa búzát szavazott meg segélyként, amely a tanév végén lejár. Most a ref. jogakadémia kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy ez új tanév kezdetétől fogva 4 tanszék felállításához szükséges támogatást adja a város. Azt a javaslatot terjeszti elő, hogy a város az összköltségek 30 százalékát viselje az esetben, ha az egyetemes ref. egyház 70 százalékot ad. Balogh Sándor szólal fel elsőnek a kérdéshez. Elmondja, hogy a város ma nincs abban a helyzetben, hogy ily nagy összeget felvegyen a költségvetésbe s az akadémiát egyáltalán nem tarthatja fenn. Kéri, hogy ezt az ügyet vegyék le teljesen a napirendről. Hős Nagy Kálmán kijelenti, hogy a város kérte annak idején az akadémiát és ilyen szégyent, hogy most semmit se adjunk, nem lehet a városra hozni. A tanács határozatát kéri elfogadni. László Jenő dr. szólal fel. Szintén a tanács határozata mellett foglal állást. — Ezután Kun Béla nemzetgyűlési képviselő hosszabb beszédben fejtegette az akadémia kérdését s többek között a következőket mondotta : — Az akadémia fenntartása nem olyan kis kérdés. Sőt súlyos és épen ezért nem lehet oly könnyen átsiklani felette Hazafias és kálvinista kötelezettségünk parancsolja, hogy ha az akadémiát ide hívtuk, tartsuk meg, segítsük s viseljük gondját, amennyiben anyagi helyzetünk megengedi. Nem jobb-e a helyi közönségnek az, ha a fiaink itt tanulhatnak és nem kell hogy bejárjanak Szegedre, ami tetemes költséget tesz ki. Mikor az akadémia idejött, azt hittük, hogy a Csonkaország egy pár év alatt újra Nagy-Magyarország lesz. Nem tudtuk a veszedelmeket a hitlük vakon, hogy jön a feltámadás. Ide hoztuk ezt az akadémiát, amely nagy múltra tekinthet vissza , amelyiknek gondnoka, György Endre az ország első közgazdásza. György Endre a jogakadémia fentartását kéri s ha a költségeket nem vállaljuk, előtérbe kerül a kecskeméti jogakadémia kérdése, melyet ott katholikus részről is támogatnak. Állás- HMunzaővásárhelyi KERESKEDELYI BASE Részvénytársaság. Alaptőke 50 millió K. Telefonszámai: 252. Andrássy-u. Bereczk-palota. Táviratcím: Kommercbank, Bank, áru és értéktőzsdei megbízásokat megbízhatóan, leggyorsabban eszközöl Közvetlen tőzdei telefon összeköttetés. Pénz! hoz! kamatozásra legelőnyösebben elfogad. Folyósít kölcsönöket.