Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1931. augusztus (27. évfolyam, 170-199. szám)
1931-08-01 / 180. szám
• »vuuivuvvuouiAivijt ívűi uuguoiiiao i• u^jUiiiuai. Előfizetési ár helyben Negyedévre 7.-- P Félévre 14.— P Vidékre: Negyedévre 10.— P Telefonszám 79. m ■■ «V mm • VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XXVII. évfolyam, 180. szám. Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér. Telefonszám 79. Hozzájárulunk! Rendkvül sokatmondó kijelentés hangzott el szerdán a képviselőház ülésén a felhatalmazási törvényjavaslat vitájában, ebben az egy szóban, melyet a Független Kisgazdapárt szónoka mondott ki. Szinte szokatlanul hangzó szó egy ellenzéki szónok részéről akkor, amidőn az igen nagyjelentőségű, kihatásaiban mérhetetlen fontosságú törvényjavaslat tárgyalása közben kormányintézkedéssel kapcsolatban akkor hangzik el, amikor a közelmúlt idők elszomorító eseményei minden ellenzéki pártállású képviselő részéről valósággal kizárják ennek még a lehetőségét is. Elhangzott pedig ez a kijelentés a Független Kisgazdapárt nevében azokkal a kormányzati ténykedésekkel szemben, melyekre a képviselőház együtt nem léte miatt az ellenzék a bírályi jogát csak a Házon kívül gyakorolhatta, amelyekről való súlyos és elítélő kritikáját csak a most folyó vitában juttathatja illetékes helyen a Házban kifejezésre, de amely kormányzati ténykedések, ha lényegükben még ma is a jelenre vonatkoznak, már a múlt eseményei. Milyen iskolapéldája, milyen mintaképe a politikai érettségnek és komolyságnak az a nobilis magatartás, mely ezen, habár csak a közelmúltban történt kormányintézkedésekkel szemben ezzel az egy szóval tud egy ellenzéki pártot megnyilatkoztatni, hogy hozzájárulunk. Ennek az egy szónak kiejtésében benne van a Független Kisgazdapárt, mint ellenzéki párt egész mivolta, ennek az egy szónak kimondásában csúcsosodik ki akormánnyal szemben parlamenti magatartásának, ellenőrző tényekdésének teljes karaktere, mely a nemzeti érdekek, habár vitatható módon »történt kormányzati védelméért — a szükségredelet kibocsájtásáért — nem akar feszítsd meget kiáltani a kormányra, mely ellenzéki szemüvegen keresztül is nem a kormányt, hanem az országot nézi, a már megtörtént és vissza nem csinálható szükségrendeleteket a politikai történelem múltjának tekinti, nobilis gesztussal a történelemre bízza az ítélethozatalt felettük és ezzel az egyszóval „hozzájárulunk“, minden további nélkül előlegezi a kormányzatnak azt a jóhiszeműséget, mely még a vétkesség megállapítása esetén is felmentő ítéletet eredményezne a történelem ítélőszéke előtt lefolyó főtárgyaláson. Ez az ellenzéki magatartás, ez a nobilis gesztus egymaga is meg kell hogy győzze a kormányt arról, hogy a Független Kisgazdapárt legkevésbé szolgált rá a választások alatt az ellene fokozott mértékben indított irtó hadjáratra és ha ő a múlt részbeni eseményeit egyik részről ilyen, a régi parlamenti időkre emlékeztető nobilitással intézi el a kormányzattal szemben, joggal elvárhatja, sőt megkövetelheti, hogy a jóhiszeműség tekintetében hasonló elbánásban részesüljön a másik részről és a múltnak azon eseményei, melyek a kormányzatot nem a nemzeti érdek védelmében tett intézkedéseiért terhelik, ugyancsak akként adassanak át a történelemnek, hogy a kormány azokért is felmentő ítéletet nyerhessen majdan. Minden további nélkül kötelessége a kormányzatnak, hogy a Független Kisgazdapártnak tekintet nélkül jövendő magatartására, legalább is oly mértékben előlegezze parlamenti működésére vonatkozólag a jóhiszeműséget, mint ahogy azt megkapta tőle nemzeti egyetemes érdekből a múlt eseményeire vonatkozólag, viszont a nem egyetemes nemzeti érdekből megnyilvánult közelmúltbeli kormányzati ténykedéséért szolgáltasson neki nemes ellenfélhez illő elégtételt azzal, hogy honorálja a bűnösök, a visszaéléseket elkövetett közigazgatási hatalmasságok felelősségrevonása iránti követeléseit. Ez már a politikai becsület kérdése, mely felett vitatkozni sem lehet tovább és amelynek nagy szerep kell hogy jusson a kormány és ellenzék jövőbeli viszonyát és parlamenti küzdelmeit illetőleg.ben 401, az V-ben 114, a VHI-ban 418 polgárt töröltek az ideiglenes névjegyzékből. Példákat mond a kihagyottak névsorából, szóváteszi Hegedűs Lajos, Hódy Lajos, Zsoldos Imréné — aki háromféle címen szavazásra jogosult — Takács Sándor kihagyását, utóbbit talán azért hagyták ki, mert Takácsnak hívják. (Derültség.) A túloldalról hallotta már többször azt a kijelentést, hogy a szocialisták szítják az osztályharcot, s ő ennek az 1200 embernek az választói névjegyzékből való kihagyását tartja a legvadabb osztályharcnak. A másik interpelláció a Borz utca végén levő nyitott kanálisnak korláttal való ellátását célozta, amelyre Endrey Béla elnök, válasza egy háromméteres korlát felállítását ígérte s azt, hogy a város különböző részein levő hasonló veszélyes helyekre mérnökségi felülvizsgálatot rendelt el. Az elnöki válaszok tudomásulvétele után a közgyűlés pontosan 12 órakor véget ért, megalakította takarékossági bizottságát a tegnapi háromnegyedórás rendkívüli közgyűlés. Tegnap délelőtt 11 óra után néhány perccel nyitotta meg Endrey Béla polgármesterhelyettes, elnök a törvényhatóság rendkívüli közgyűlését, amelynek rendes tárgysorozata mindössze egy pont: a kiadások apasztása tárgyában kiadott közrendelet ismertetése és ezzel kapcsolatban egy 10 tagból álló takarékossági bizottság kiküldése volt. A csütörtöki kügyűlés előterjesztése a következő tagokból állította össze ezt a bizottságot : Balogh, Sándor, Bodrogi Sándor, dr Ernyei István, Kun Béla, Lázár Lajos, dr Mónus János, Posztós Sándor, Sajtos Lajos, Szabó Sándor és Terek Andor. Takács Ferenc szól elsőnek az előterjesztéshez s kijelenti: pártja nem hajlandó résztvenni a bizottságban, azzal az indokolással, hogy nem akar a felelősségben osztozni. Vezessék ki a bajból a virilisek a város zátonyra futott hajóját, amelyet — szerinte — ők juttattak oda. Weisz Miklós — a súlyos viszonyokra való tekintettel — kénytelen óvást emelni az ellen, hogy a bizottságot politikai ambíciók kielégítésére használják fel, az összeálltáét nem tartja helyesnek, abban minden pártnak megfelelő számmal képviselnie kell magát. Kovács Jenő: Úgy van! Posztos Sándor felszólalásában kijelenti, hogy a Bizottsági tagságot nem fogadja el, maga helyett Kruzsicz Mihály beválasztását ajánlja. Kovács Jenő nem tartja helyesnek a szocialista párt passzivitását, szerinte is fontos, hogy mindegyik párt legalább 2-3 tagja részt vegyen a takarékossági bizottság munkájában. Genersieh Antal úr is fontosnak tartja a szocialista frakció részvételét a bizottságban, egyúttal azonban leszögezi, hogy a párt sohasem akart — bármilyen kérdésről is volt szó — a felelősségben osztozni, sőt olyan indítványlavinát zúdított , a közgyűlés elé, hogy ha azok megvalósulnak, a várost már régen tönkrejuttatták volna. Takács Ferenc: A kakasszéki telket nem akartuk megvenni! A felszólalások végén a közgyűlés Szabó Sándor helyett Kovács Jenőt, Posztós Sándor helyére pedig Kruzsicz Mihályt válassza meg, egyébként a kisgyűlés előterjesztését a bizottság összeállítására nézve elfogadja. Két interpelláció is szerepelt a közgyűlés póttárgysorozatán mindkettő Takács Ferencé volt. Az első az 1932. évi ideiglenesképviselőválasztói névjegyzék ellen beadott tömeges felebbezések, illetve választói jogtörlések ügyében, amelylyel kapcsolatban adatokat sorol fel interpelláló. Eszerint a II. kerületben 249, a III. kerület Szeptemberben lejár a rárósi földek bérlete Alefidny szó alhaszonbérbeadás kérdéséven. A város rárósi földjeit, melyeknek hat éves bérlete ez évi szeptember 30-án lejár, eredeti tervei szerint házikezelésbe akarta venni a város és úgy tervezte még a jobb időkben, hogy ott mezőgazdasági szeszgyárat is fog létesíteni. Közbejött azonban a jól ismert és államilag favorizált szeszértékesítő, majd ezután a napról-napra nyomasztóbbá váló gazdasági és pénzügyi helyzet, melyek mindenre alkalmasak voltak, csak arra nem, hogy a város tervbe vett ily irányú számításai egyelőre a valóságok világába mehessenek át, mígnem a legújabb események jó időre még a gondolatát is kizárták annak, hogy a kényszerhelyzet egyetlen esetét kivéve, a házikezelés gondolata fel is merülhessen. Ezen okoktól vezettetve a gazdasági ügyosztály legkésőbb szeptember közepéig ki fogja írni a bérbeadás feltételeit és közreadja az erre vonatkozó hirdetményt is. Nem tudjuk, mert nem is tudhatjuk előre, milyen lesz az eredménye az árverésnek, váljon legkisebb mértékben is be fogja-e váltani azokat a reményeket, melyeket a birtok hasznosításához fűznek az illetékesek, mi azonban a mostani viszonyok figyelembevételével nem igen merjük hinni, hogy az elérhető bérjövedelem valami nagyon megduzzasztaná a város kiürült bugyellárisát. Anélkül azonban, hogy a dolgoknak elébe vágni kívánnánk, felvetjük annak a gondolatát, hogy nem volna-e célravezetőbb, ha a birtokot nem hat, hanem hosszabb, mondjuk 12 esztendőre adnák a város, bár erre a községi törvény tudjuk, hogy nem igen ad lehetősége. Nézetünk szerint ugyanis hosszabb bérleti idő kikötése esetén jobban tudnak kalkulálni a bérelni szándékozók, tudnak olyan hasznos és értékes beruházásokat eszközölni, melyek egyrészt a bérlet intenzívebb kihasználását, több és jobb lehetőséget biztosítanak a bérlőnek, másrészt a város tulajdonába való jutásukkal emelnék magának az ingatlannak is értékét, elenszolgáltatás nélkül gyarapítanák a város vagyonát, melyre felesleges is mondanunk, nagyon rászolgált a város. Minden kívánságunk az, hogy helybeli kezekben maradhasson a bérlet, azonban ha ez bármi okból elérhető nem volna, azt hisszük, akadnak vidéki árverező is, ha hosszabb idejű bérbeadásról lenne szó, míg így, rövid bérleti idő mellett a legkisebb kilátás sincs meg arra, hogy mndkét félre nézve igazán produktív legyen az ingatlan hasznosítása. Éppen ezekre való tekintettel nagyon kizoltnak tartjuk a szeptember 15-iki versenytárgyalási határidőt akkor, amikor az új gazdasági év kezdetéig mindössze tizenöt nap van hátra, mely idő nagyon kevés a mostani helyzetben netán beálló változások perfektuálására. A vámőrlő molnárok országos nagygyűlését ma tartják megBudapesten. Az idei termésrendelet, amely a vámőrlő malmokkal szemben szigorította a tavaly érvényben volt rendelkezéseket, a vámőrlő malmok körében nagy nyugtalanságot keltett. A vámőrlő malmok már tavaly sem tudták megfizetni a boletta kapcsán a három pengőt s ezért átmenetileg rendelettel felfüggesztették a három pengő behajtását. Az idén nemcsak a boletta, hanem bizonyos könyvelési eljárások is megnehezítik a vámmolnárok üzemét és életét. A könyvelés bevezetésénél — mint ismeretes — az volt a kormány intenciója, hogy lehetetlenné tegye egyes vámőrlő malmoknak azt az eljárást, hogy a törvény kijátszásával a kereskedelmi őrlést vámőrlésnek minősítsék, mert ez volt az oka annak, hogy a tavalyi akció erős hiánnyal zárult és az állam nem kapta meg azokat az adókat, amelyeket be kellett volna fizetni. Most, amikor megindult az őrlés, a vámőrlő malmok, amelyeknek száma háromezerre tehető, súlyosan érzik az új termésrendeletben lefektetett intézkedések terhét s éppen ezért elhatározták, hogy a rendelettel kapcsolatos sérelmeiket nyilvánosságra hozzák és azok módosítását és megváltoztatását szorgalmazzák. Az Országos Molnár Szövetség ma délelőtt 10 órakor tart gyűlést az országos iparegyesület helyiségében s ezen a gyűlésen részt vesznek a szövetség kötelékébe tartozó vármegyei molnár szövetségek elnökei. A gyűlésen, amelyre meghívtak száz országgyűlési képviselőt is, ismertetik a vámőrlő malmok helyzetét és előterjesztik a kormány elé terjesztendő javaslatokat, amelyek segítségével a vámőrlő malmok helyzetén segíteni lehetne. A szövetség nem híve az úgynevezett malomsztrájkoknak, az üzemek megszüntetésének, mert tudatában van annak, hogy ilyen eljárás az őröltető, tehát a gazda szempontjából sem kívánatos, sőt egyenesen veszélyes. A szövetség mindenképpen el akarja kerülni azt, hogy a helyzet kiéleződjék, hanem a sérelmek és panaszok feltársával akarja meggyőzni az illetékes tényezőket arról, hogy a vámőrlő malmok helyzetén olyanképpen segítsenek, hogy ez se a vámőrlő malmokra, sem az őröltetőkre, de az állam érdekeire se legyen hátrányos. Az ország számos helyén a vámőrlő malmok úgy segítenek magukon, hogy pénzért őrölnek és az őrlési díj három pengő körül mozog. Balogh Sándor szabadlábon, Budapestről jelentik. A budapesti büntetőtörvényszék vizsgálóbírója tegnap szabadlábra helyezte Balogh Konstantin bukott bankárnak fiát, Balogh Sándort, akit mint bűnsegédi bűnrészest tartóztattak le. Balogh Konstantinnak szabadlábrahelyezési kérését azonban a vizsgálóbíró elutasította. Olcsó nagy nyári vásár! Fürdő ruhák, nyári trikók, keztjük. » Selyem dor harisnyákban az idény előrehaladottsága miatt az árak jelentősen leszállítva. HTVE és HMTE színekben sportsapkák 80 fillérért FUrdo v«„> a Kokron-pydr lerakóidban.