Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1931. augusztus (27. évfolyam, 170-199. szám)

1931-08-01 / 180. szám

• »vuuivuvvuouiAivijt ívűi uuguoiiiao i• u^jUiiiuai. Előfizetési ár helyben Negyedévre 7.-- P Félévre 14.— P Vidékre: Negyedévre 10.— P Telefonszám 79. m ■■ «V mm • VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XXVII. évfolyam, 180. szám. Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth­ tér. Telefonszám 79. Hozzájárulunk! Rendkvül sokatmondó kijelentés hangzott el szerdán a képviselőház ülésén a felhatalmazási törvényja­vaslat vitájában, ebben az egy szó­ban, melyet a Független Kisgazda­­párt szónoka mondott ki. Szinte szo­katlanul hangzó szó egy ellenzéki szó­nok részéről akkor, amidőn az igen nagyjelentőségű, kihatásaiban mér­hetetlen fontosságú törvényjavaslat tárgyalása közben kormányintézke­déssel kapcsolatban akkor hangzik el, amikor a közelmúlt idők elszomo­rító eseményei minden ellenzéki pártállású képviselő részéről valóság­gal kizárják ennek még a lehetősé­gét is. Elhangzott pedig ez a kijelentés a Független Kisgazdapárt nevében azokkal a kormányzati ténykedések­kel szemben, melyekre a képviselőház együtt nem léte miatt az ellenzék a bírályi jogát csak a Házon kívül gyakorolhatta, amelyekről való súlyos és elítélő kritikáját csak a­ most folyó vitában juttathatja illetékes helyen a Házban kifejezésre, de amely kor­mányzati ténykedések, ha lényegük­ben még ma is a jelenre vonatkoz­nak, már a múlt eseményei. Milyen iskolapéldája, milyen min­taképe a politikai érettségnek és ko­­­molyságnak az a nobilis magatartás, mely ezen, habár csak a közelmúlt­ban történt kormányintézkedésekkel szemben ezzel az egy szóval tud egy ellenzéki pártot megnyilatkoztatni, hogy hozzájárulunk­. Ennek az egy szónak kiejtésében benne van a Füg­getlen Kisgazdapárt, mint ellenzéki párt egész mivolta, ennek az egy szó­nak kimondásában csúcsosodik ki a­­kormánnyal szemben parlamenti magatartásának, ellenőrző tényekdé­­sének teljes karaktere, mely a nem­zeti érdekek, habár vitatható módon »történt kormányzati védelméért — a szükségredelet kibocsájtásáért — nem akar feszítsd meget kiáltani a kormányra, mely ellenzéki szemüve­gen keresztül is nem a kormányt, ha­nem az országot nézi, a már megtör­tént és vissza nem csinálható­ szük­­ségrendeleteket a politikai történe­lem múltjának tekinti, nobilis gesz­tussal a történelemre bízza az ítélet­hozatalt felettük és ezzel az egyszó­val „hozzájárulunk“, minden további nélkül előlegezi a kormányzatnak azt a jóhiszeműséget, mely még a vét­kesség megállapítása esetén is fel­mentő ítéletet eredményezne a törté­nelem ítélőszéke előtt lefolyó főtár­gyaláson. Ez az ellenzéki magatartás, ez a nobilis gesztus egymaga is meg kell hogy győzze a kormányt arról, hogy a Független Kisgazdapárt legkevés­bé szolgált rá a választások alatt az ellene fokozott mértékben indított irtó hadjáratra és ha ő a múlt rész­beni eseményeit egyik részről ilyen, a régi parlamenti időkre emlékeztető nobilitással intézi el a kormányzat­tal szemben, joggal elvárhatja, sőt megkövetelheti, hogy a jóhiszemű­ség tekintetében hasonló elbánásban részesüljön a másik részről és a múlt­nak azon eseményei, melyek­ a kor­mányzatot nem a nemzeti érdek vé­delmében tett intézkedéseiért terhe­lik, ugyancsak akként adassanak át a történelemnek, hogy a kormány azokért is felmentő ítéletet nyerhes­sen majdan. Minden további nélkül kötelessége a kormányzatnak, hogy a Független Kisgazdapártnak tekintet nélkül jö­vendő magatartására, legalább is oly mértékben előlegezze parlamenti mű­ködésére vonatkozólag a jóhiszemű­séget, mint ahogy azt megkapta tő­le nemzeti egyetemes érdekből a múlt eseményeire vonatkozólag, viszont a nem egyetemes nemzeti érdekből megnyilvánult közelmúltbeli kor­mányzati ténykedéséért szolgáltas­son neki nemes ellenf­élhez illő elég­tételt azzal, hogy honorálja a bűnö­sök, a visszaéléseket elkövetett köz­­igazgatási hatalmasságok felelős­­ségrevonása iránti követeléseit. Ez már a politikai becsület kér­dése, mely felett vitatkozni sem lehet tovább és amelynek nagy szerep kell hogy jusson a kormány és ellenzék jövőbeli viszonyát és parlamenti küz­delmeit illetőleg.­ben 401, az V-ben 114, a VHI-ban 418 polgárt töröltek az ideiglenes névjegyzékből. Példákat mond a kihagyottak név­sorából, szóváteszi Hegedűs La­jos, H­ó­d­y Lajos, Zsoldos Imré­­né — aki háromféle címen szavazásra jogosult — Takács Sándor kiha­gyását, utóbbit talán azért hagyták ki, mert Takácsnak hívják. (De­­­­rültség.) A túloldalról hallotta már­­ többször azt a kijelentést, hogy a­­ szocialisták szítják az osztályharcot, s ő ennek az 1200 embernek az válasz­­t­­ói névjegyzékből való kihagyását­­ tartja a legvadabb osztályharcnak. A másik interpelláció a Borz utca végén levő nyitott kanálisnak korlát­tal való ellátását célozta, amelyre Endrey Béla elnök, válasza egy há­romméteres korlát felállítását ígérte s azt, hogy a város különböző része­in levő hasonló veszélyes helyekre­­ mérnökségi felülvizsgálatot rendelt el. Az elnöki válaszok tudomásulvé­tele után a közgyűlés pontosan 12 óra­kor véget ért, megalakította takarékossági bizottságát a tegnapi háromnegyedórás rendkívüli közgyűlés. Tegnap délelőtt 11 óra után né­hány perccel nyitotta meg Endrey Béla polgármesterhelyettes, elnök a törvényhatóság rendkívüli közgyűlé­sét, amelynek rendes tárgysorozata mindössze egy pont: a kiadások apasztása tárgyában kiadott közren­delet ismertetése és ezzel kapcsolat­ban egy 10 tagból álló takarékossági bizottság kiküldése volt. A csütörtöki kü­­gyűlés előterjesztése a következő tagokból állította össze ezt a bizott­ságot : Bal­o­g­h, Sándor, Bodro­­gi Sándor, dr Ernyei István, Kun Béla, Lázár Lajos, dr M­ó­­nus János, P­os­z­t­ó­s Sándor, Saj­tos Lajos, Szabó Sándor és T­er­­­e­k Andor. Takács Ferenc szól elsőnek az előterjesztéshez s kijelenti: pártja nem hajlandó résztvenni a bizottság­ban, azzal az indokolással, hogy nem akar a felelősségben osztozni. Ve­zessék ki a bajból a virilisek a város zátonyra futott hajóját, amelyet — szerinte — ők juttattak oda. W­e­i­s­z Miklós — a súlyos viszo­nyokra való tekintettel — kénytelen óvást emelni az ellen, hogy a bizott­ságot politikai ambíciók kielégítésére használják fel, az összeálltáét nem tartja helyesnek, abban minden párt­nak megfelelő számmal képviselnie kell magát. Kovács Jenő: Úgy van! Posztos Sándor felszólalásában kijelenti, hogy a Bizottsági tagságot nem fogadja el, maga helyett K­r­u­z­s­­­i­c­z Mihály beválasztását ajánlja. Kovács Jenő nem tartja helyes­nek a szocialista párt passzivitását, szerinte is fontos, hogy mindegyik párt legalább 2-3 tagja részt vegyen a takarékossági bizottság munkájá­ban. Gen­ersieh Antal úr is fontos­nak tartja a szocialista frakció rész­vételét a bizottságban, egyúttal azon­ban leszögezi, hogy a párt sohasem akart — bármilyen kérdésről is volt szó — a felelősségben osztozni, sőt olyan indítvány­lavinát zúdított , a közgyűlés elé, hogy ha azok megva­lósulnak, a várost már régen tönkre­juttatták volna. Takács Ferenc: A kakasszéki telket nem akartuk megvenni! A felszólalások végén a közgyűlés Szabó Sándor helyett Kovács Jenőt, Posztós Sándor he­lyére pedig Kruzs­icz Mihályt vá­lassza meg, egyébként a kisgyűlés előterjesztését a bizottság összeállítására nézve el­fogadja. K­ét interpelláció is szerepelt a közgyűlés póttárgyso­rozatán mindkettő Takács Ferencé volt. Az első az 1932. évi ideiglenes­­képviselőválasztói névjegyzék ellen beadott tömeges felebbezések, illetve választói jogtörlések ügyében, amely­lyel kapcsolatban adatokat sorol fel interpelláló. Eszerint a II. kerületben 249, a III. kerület­ Szeptemberben lejár a rárósi földek bérlete Alefidny szó alhaszonbérbeadás kérdéséven. A város rárósi földjeit, melyeknek hat éves bérlete ez évi szeptember 30-án le­jár, eredeti tervei szerint házikezelésbe akarta venni a város és úgy tervezte még a jobb időkben, hogy ott mezőgazda­­sági szeszgyárat is fog létesíteni. Közbejött azonban a jól ismert és álla­milag favorizált szeszértékesítő, majd ez­után a napról-napra nyomasztóbbá váló gazdasági és pénzügyi helyzet, melyek mindenre alkalmasak voltak, csak arra nem, hogy a város terv­be vett ily irányú számításai egyelőre a valóságok világá­ba mehessenek át, mígnem a legújabb események jó időre még a gondolatát is kizárták annak, hogy a kényszerhelyzet egyetlen esetét kivéve, a házikezelés gondolata fel is merülhessen. Ezen okoktól vezettetve a gazdasági ügyosztály legkésőbb szeptember közepé­ig ki fogja írni a bérbeadás feltételeit és közreadja az erre vonatkozó hirdetményt is. Nem tudjuk, mert nem is tudhatjuk előre, milyen lesz az eredménye az árve­résnek, váljon legkisebb mértékben is be fogja-e váltani azokat a reményeket, melyeket a birtok hasznosításához fűz­nek az illetékesek, mi azonban a mos­tani viszonyok figyelembevételével nem igen merjük hinni, hogy az elérhető bér­­jövedelem valami nagyon megduzzaszta­­ná a város kiürült bugyellárisát. Anélkül azonban, hogy a dolgoknak elébe vágni kívánnánk, felvetjük annak a gondolatát, hogy nem volna-e célrave­zetőbb, ha a birtokot nem hat, hanem hosszabb, mondjuk 12 esztendőre adná­k a város, bár erre a községi törvény tu­d­juk, hogy nem igen ad lehetősége. Nézetünk szerint ugyanis hosszabb bérleti idő kikötése esetén jobban tudnak kalkulálni a bérelni szándékozók, tud­nak olyan hasznos és értékes beruházá­sokat eszközölni, melyek egyrészt a bér­let intenzívebb kihasználását, több és jobb lehetőséget biztosítanak a bérlőnek, másrészt a város tulajdonába való jutá­sukkal emelnék magának az ingatlan­nak is értékét, elenszolgáltatás nélkül gyarapítanák a város vagyonát, melyre felesleges is mondanunk, nagyon rászol­gált a város. Minden kívánságunk az, hogy helybeli kezekben maradhasson a bérlet, azon­ban ha ez bármi okból elérhető nem vol­na, azt hisszük, akadnak vidéki árvere­ző is, ha hosszabb idejű bérbeadásról lenne szó, míg így, rövid bérleti idő mellett a legkisebb kilátás sincs meg ar­ra, hogy mndkét félre nézve igazán pro­duktív legyen az ingatlan hasznosítása. Éppen ezekre való tekintettel nagyon kizoltnak tartjuk a szeptember 15-iki versenytárgyalási határidőt akkor, ami­kor az új gazdasági év kezdetéig mind­össze tizenöt nap van hátra, mely idő na­gyon kevés a mostani helyzetben netán beálló változások perfektuálására. A vámőrlő molnárok országos nagygyűlését ma tartják meg­­Budapesten. Az idei termésrendelet, amely a vám­őrlő malmokkal szemben szigorította a tavaly érvényben volt rendelkezéseket, a vámőrlő malmok körében nagy nyugta­lanságot keltett. A vámőrlő malmok már tavaly sem tudták megfizetni a boletta kapcsán a három pengőt s ezért átmene­tileg rendelettel felfüggesztették a három pengő behajtását. Az idén nemcsak a bo­letta, hanem bizonyos könyvelési eljárá­sok is megnehezítik a­ vámmolnárok üze­mét és életét. A könyvelés bevezetésénél — mint ismeretes — az volt a kormány intenciója, hogy lehetetlenné tegye egyes vámőrlő malmoknak azt az eljárást, hogy a törvény kijátszásával a kereske­delmi őrlést vámőrlésnek minősítsék, mert ez volt az oka annak, hogy a tava­lyi akció erős hiánnyal zárult és az ál­lam nem kapta meg azokat az adókat, amelyeket be kellett volna fizetni. Most, amikor megindult az őrlés, a vámőrlő malmok, amelyeknek száma há­romezerre tehető, súlyosan érzik az új termésrendeletbe­n lefektetett intézkedé­sek terhét s éppen ezért elhatározták, hogy a rendelettel kapcsolatos sérelmei­ket nyilvánosságra hozzák és azok mó­dosítását és megváltoztatását szorgal­mazzák. Az Országos Molnár Szövetség ma délelőtt 10 órakor tart gyűlést az or­szágos iparegyesület helyiségében s ezen a gyűlésen részt vesznek a szövetség kö­telékébe tartozó vármegyei molnár szö­vetségek elnökei. A gyűlésen, amelyre meghívtak száz országgyűlési képviselőt is, ismertetik a vámőrlő malmok helyze­tét és előterjesztik a kormány elé terjesz­tendő javaslatokat, amelyek segítségével a vámőrlő malmok helyzetén segíteni le­hetne.­­ A szövetség nem híve az úgynevezett malom­sztrájkoknak, az üzemek meg­szüntetésének, mert tudatában van an­nak, hogy ilyen eljárás az őröltető, tehát a gazda szempontjából sem kívánatos, sőt egyenesen veszélyes. A szövetség mindenképpen el akarja kerülni azt, hogy a helyzet kiéleződjék, hanem a sé­relmek és panaszok feltársával akarja meggyőzni az illetékes tényezőket arról, hogy a vámőrlő malmok helyzetén olyan­képpen segítsenek, hogy ez se a vámőrlő malmokra, sem az őröltetőkre, de az ál­lam érdekeire se legyen hátrányos. Az ország számos helyén a vámőrlő mal­mok úgy segítenek magukon, hogy pénz­ért őrölnek és az őrlési díj három pengő körül mozog. Balogh­ Sándor szabad­lábon, Budapestről jelentik. A budapesti bün­tetőtörvényszék vizsgálóbírója tegnap szabadlábra helyezte Balogh Konstan­tin bukott bankárnak fiát, Balogh Sándort, akit mint bűnsegédi bűnrészest tartóztattak le. Balogh Konstantinnak szabadlábrahelyezési kérését azonban a­­ vizsgálóbíró elutasította. Olcsó nagy nyári vásár! Fürdő ruhák, nyári trikók, keztjük. » Selyem d­or harisnyákban az idény előrehaladottsága miatt az árak jelentősen leszállítva. HTVE és HMTE színekben sportsapkák 80 fillérért FUrdo v«„> a Kokron-pydr lerakóidban.

Next