Vásárhelyi Ujság, 1926. április-június (6. évfolyam, 74-144. szám)

1926-04-01 / 74. szám

Hódmezővásárhely, 1926 április I. Csütörtök. 1000 IC Vl-ik évfolyam, 74-ik szám.­ásárhelyi Ujság Előfizetési dij: Helyben egy hóra 25.000, negyedévre 75.000 korona!­­ Gazdák független politikai napilapja. fl Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerül­et, Virág­ u. I. Erdei-nyomda. Vidékre postán küldve egy hóra 30.000, negyedévre 90.000 korona is Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ. I Fiókkiadóhivatal: Posztós Pál könyvkereskedése IV. Andrássy­ utca Eredmény nélküli nagy viták a márciusi törvényhatósági közgyűlésen. Napirendre tértek a státusrendezés, költségvetés tárgyalása felett.­­ Nem kell a helypénz, bérbeadták a jéggyárat. Vásárhely törvényhatósági bi­zottsága tegnap délelőtt tartotta meg március havi rendes közgyű­lését. Fél 10 óra előtt néhány perccel nyitotta meg dr Soós Ist­ván polgármester az ülést, beje­lentvén, hogy dr Aigner Károly főispán Budapesten más irányban való elfoglaltsága miatt nem je­lenhetik meg a közgyűlésen. A polgármesteri jelentés kap­csán elsőnek Hős Nagy Kálmán szólalt fel, a jelentést elfogadja, azt azonban nem tartja helyesnek, hogy a közgyűlést így az ünne­pek előtti napokra, a penitenciá­­lis hétre halasztja el a tanács. Dr Soós István polgármester be­jelenti, hogy a közgyűlés határ­idejének megállapítása az elnök joga, különben is fix határidőben nem lehet megállapítani, mert nem lehet a fontosabb ügyeket akorra előkészíteni. Tudomása szerint a penitenciális héten is folyik a munka mindenütt épen úgy, mint máskor. Császtvay István az Állatfor­galmi Rt. részére átendegett köz­tér ügyét teszi szóvá, ezt a köz­teret ugyanis tűzifa árusításra kérte átengedni a vállalat s most pedig csak szemét és hulladék gyűjtőnek használja. Banga Sándor az árvapénzek valorizálása ügyében szólal fel. Kenéz Sándor pedig a lelei és rárosi utak kikövezésének folyta­tását teszi szóvá a polgármesteri jelentés kapcsán. Banga Sándor felszólalására dr C­s­á­k­y Lajos t. főügyész vála­szol. Az öt éves világháború az egész világ tőke­állományát fel­emésztette, a város a maga ere­jéből egyelőre nem tud segíteni. Dr Soós István polgármester Császtvay István felszólalá­sára vonatkozólag arra kéri a tör­vényhatósági bizottsági tagokat, hogy az ilyen ügyeket ne itt a közgyűlésen tegyék szóvá, hanem egyszerűen jelentsék be akár a polgármesteri hivatalban, akár az illetékes ügyosztályon. A polgár­­mester február havi jelentését egy­hangúlag tudomásul vette a köz­gyűlés. Gr. Bethlen István miniszterelnök leiratát —, melyben a törvényható­ságnak a megnyilvánult és távirat­ban is kifejezésre juttatott bizal­máért köszönetét nyilvánítja s a haza javára irányuló munkálko­dásához a törvényhatóság bizal­mát és hazafias támogatását ez­­utánra is kéri — tudomásul vette a közgyűlés. Ugyancsak tudomásul vette a kereskedelemügyi miniszternek a gépkocsival való fuvarozás ipar­díjainak­­a megállapítására vonat­kozó körrendeletét. Baranya vármegye közönségé­nek a frankhamisítás üggyel kap­csolatban az egyes sajtóorgánu­mok részéről tanúsított magatar­tás megbélyegzése, valamint a nemzetrontó törekvések sajtó út­ján való érvényesítésének meg­akadályozása érdekében hozott határozatát a közgyűlés magáévá teszi s az alábbi átiratot intézi: »Miután a közgyűlés is elitél a sajtó egy részének az úgyne­vezett frankügyben tanúsított azon magatartását, mely a ma­gyar állam és a magyar nem­zet becsületét a külföld előtt veszedelmesen elhomályosítani alkalmas, mégis mivel a köz­gyűlés teljes bizalommal hiszi, hogy a Nemzetgyűlés és a kor­mány e nemzetrontó törekvé­sek meghiúsítására minden meg­felelő szükséges intézkedésről már saját kezdeményezéséből gondoskodni fog. Az átiratot tudomásul veszi.“ Térjünk napirendre ... A tanácsi előterjesztés első pontjaként a Státusrendezés vég­­legezése volt kitűzve a tárgyalásra. Dr M­ó­n­u­s János ezzel kapcso­latban előterjeszti, hogy a múlt közgyűlés határozata alapján a birói panasz elkészült s a tanács utján fel is lett terjesztve. Kun Béla nemzetgyűlési képviselő úrral tegnapelőtt fent jártak Budapes­ten a belügyminisztériumban s ott megtudták, hogy a tanács már kapott egy leiratot, melyben rész­letes kimutatást kér a miniszté­rium arra nézve, hogy egyes tisztviselők mennyi szolgálati pót­lékot kaptak. A belügyminiszté­riumban ígéretet kaptak arra nézve is, hogy a vásárhelyi tisztviselők szolgálati pótlék ügyét áp­rilis hó 20—25-re véglege­sen elintézik.­ndítványozza, hogy a közgyűlés addig az ideig vegye le a napi­rendről a Státusrendezés és a költ­ségvetés ügyének tárgyalását. Dr Soós István polgármester a ta­nács nevében hozzájárul a napi­rendről való levételhez azzal a kijelentéssel, hogy a szolgálati pótlék és a státusrendezés nincs szoros összefüggésben. A közgyűlés dr Mónus János indítványa alapján napirendre tért a státusrendezés és költségvetés tárgyalása felett. Az „Erő“ cserkészcsapat ré­szére évi három millió korona segélyt megszavaztak. Moese testvéreknek a személy­szállítási ipar gyakorlásához szük­séges iparengedély kiadása és en­gedélyüknek kizárólagossá tétele ügyében beadott kérelmüket a ta­nács csak részben javasolja tel­jesíteni. Dr Genersich Antal sze­rint ilyen röviden nem lehet ezt a nagy horderejű kérdést elintézni. Javasolja, hogy tekintettel arra a nagy befektetésekre, amit a ké­relmezők a társaskocsik beállítá­sával eszközöltek , a kizáróla­gossági jogot 5 évre adja meg a közgyűlés. Balogh Sándor teljes egészé­ben hozzájárul dr Genersich An­tal indítványához s elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Banga Sándor általános zaj közepette áll fel s alig tud szó­hoz jutni a felkiáltások és csen­getés miatt csak annyit lehet meg­érteni a szavából, hogy: „mást akarok én beszélni, hát nekem még szólni sem szabad.“ Kun Béla: Mindig a szabad­verseny híve volt, de ez alkalom­mal a fenforgó tényekre való te­kintettel, nem ért egyet a tanács javaslatával. Genersich Antal dr javaslatát fogadja el. Bán Máté örömmel hozzájárul a javaslathoz, mert nagyon tudja, hogy mennyibe van az autó üzem­ben tartása. Dr C­s­á­k­y Lajos: A tanács mások rovására nem véleményez­het privilégiumot. Javasolja, hogy vagy adja vissza új határozat­ho­zatala végett a szabályrendelet tervezetet a közgyűlés a tanács­nak, vagy a jegyek árából bizo­nyos százalékot kérjen, ha a pri­vilégiumot megadja. Szavazásra teszik fel a kérdést s a közgyű­lés szótöbbséggel napirendre tér a kérelem felett azzal, hogy a ta­nács a szabályrendelettervezetet újból dolgozza át s hozza a leg­közelebbi közgyűlés elé. A következő tárgy a helypénztarifa megállapítása. Dr.Bereczk Pál ismerteti a közgyűlés által kiküldött bizottság javaslatát, lényegesebb módosítá­sok csak az aprójószág helypénz­díjának megállapításánál voltak. Balogh Sándor: Kölcsönből kell utakat kiépíteni, nem hely­pénzből. Pár százalékkal feleme­lik az útadót, akkor már lehet az amortizációt törleszteni. Mondja ki a közgyűlés, hogy az útadó címen befolyó pénz csak útjaví­tásra és építésre legyen kizárólag fordítható. Indítványozza, hogy a helypénztarifát adják vissza a ta­nácsnak. Kun Béla: Általánosságban kell kivenni a részét mindenkinek az útépítés terheiből. A szabály­­rendelet részletében való tárgya­lását ,nem fogadja el, adja vissza a közgyűlés a tanácsnak a javas­latot átdolgozás végett. Dr C­s­á­k­y Lajos : Milyen irány­ban kellene átdolgozni.­­ Balogh Sándor: Húsz évre adják vissza átdolgozás végett. Kun Béla: Egyszer s minden­korra le kell venni a napirendről. Lázár Dezső: A törvényha­tósági bizottság bizonyára tisztá­ban van azzal, hogy a legnagyobb részben járhatatlan utakat minden lehető módon és mielőbb ki kell építtetni. Az egyéni érdekeket félre kell tenni, az utak kiépí­tésének érdekében még a népszerűségét is kész feláldozni. A múlt köz­gyűlés egyszerű szavazással el­fogadta általánosságban a sza­bályrendeletet, most csak a tari­­fális részről van szó. A helypénz nem tetszik neki sem, nem szol­gál gyönyörűségére, de ha más mód nincs , az útépítés érdeké­ben meg kell hozni ezt az áldo­zatot. Saját magunkat tesszük ne­vetségessé, ha amit egyik pilla­natban elhatároztunk, azt a másik alkalommal már megváltoztatjuk. Indítványozza , térjen ez alkalom­mal napirendre a kérdés felett a közgyűlés, akik pedig a helypénz ellen vannak, a jövő közgyűlés elé terjesszenek egy indítványt, hogy a helypénzszedési szabály­­rendeletre hozott határozatot meg­változtatni kívánják. G­r­e­g­u­s Máté : Kölcsönből kell az utakat kiépíteni. Adja vissza a tanácsnak a közgyűlés az ügyet azzal, hogy kölcsön felvételének a tervezetét dolgozza ki helyette. Bodrogi Bálint: »Én csak azt mondom, hogy ha a kocsiba fo­gott ló beszélni tudna, bizonyára azt mondaná, hogy menjünk le a kőről a sárba, mert ott jobb menni.« Nem fogadja el a hely­­pénzszedés tarifális részét. Hős Nagy Kálmán: Ilyen tár­gyat az ünnepek előtti napokra ki sem lenne szabad tűzni tár­gyalásra. A közgyűlés Lázár Dezső indítványát egyhangúlag elfogadja s igy a sok vihart előidéző ügy a jövő hónapban ismét tárgyalás alá kerül. A jéggyár üzemének megvizs­gálására kiküldött bizottság javas­latát, hogy a jéggyárat adja ki bér­be a város, a közgyűlés tudomásul veszi Bán Máté felszólalása után. A jéggyárat Kardos Imre gé­pészmérnök, Kon­cz Béla és Kenéz Pál műlakatosok kapták bérbe 5 évi időtartamra. A városi hirdetményeknek a helyi lapokban való közzétételéért felszámítható díjakat petit soron­ként 10 arany fillérben állapítot­ták meg. A Kardoskúton létesítendő 2 iskola építésével a megtartott árlejtés alapján Kruzsli­ Károly és Tóth Kovács Ferenc építésze­ket bízták meg. A Sashalmi iskolánál létesítendő műkut költségeihez 5 millió ko­rona városi segélyt szavazott meg a közgyűlés. Endrey Béla tanácsnok is­merteti az állategészségügyi kör­zetek felállítására vonatkozó föld­­mivelésügyi miniszteri leiratot, amely szerint elutasítja a körzetek felállítását. Lázár Dezső gazdasági főta­nácsos szólalt hozzá. Sajnálattal veszi tudomásul a leiratot, mert a rendelkezésre álló keretek, a­melyek az egyes kormányrende­letekben vannak megállapítva nem elégítik ki a gazda közönség jogos kívánalmait. Hódmező­vásárhelynek speciális helyzete van az óriási kiterjedésű határá­nak következtében. Hiába hozzák a gazdák esetleg teljesen vész­mentes helyről a hízott sertései­ket, ha a városban vész van, ak­kor már a sertéseket csak zárt vásárba lehet szállítani, az pedig 2-3 ezer korona veszteséget je­lent kilogrammonként a tulajdo­nosra. Tudomásul kell venni, de még felszínre fogjuk hozni s mód­ját keresni annak, hogy a minisz­térium belássa városunknak ezen különleges helyzetét s az állat­egészségügyi körzetek felállítását engedélyezze. G­r­e­g­u­s Máté és dr Soós István polgármester fel­szólalása után tudomásul vették a leiratot. Ezzel lezajlott a tárgysorozatra kitűzött ügyek fontosabb része, a többi apróbb tárgyak részbeni el­fogadása, tudomásul vétele után fél 12 órakor zárta be a közgyű­lést dr Soós István polgármester. Szembesítések a frankügyben. Befejezés előtt a pótnyomozás. A frankügy két vádlottját, Rá­bát és Gerőt szembesítették és a franciák eléjük tárták, hogy ada­taik szerint Dürrenben jártak 1923- ban és az ottani Schüller papír­gyárban rendeltek papírt. A vád­lottak tagadták ezt, azonban mi­kor felmutatták előttük a beje­lentőlapok fényképmásolatát be­ismerték, hogy jártak ott, de nem voltak hajlandók beszélni arról, hogy ott mit végeztek. A papír­gyár alkalmazottainak vallomásá­ból biztosra veszik, hogy a papír ebből a gyárból származott. Ezzel a papír kérdését tisztázottnak tartják. A rendőrség szerint a pót­nyomozás lezártnak tekinthető és az aktákat a napokban átteszik az ügyészségre. Április 1-ével a posta­tarifát pengő értékben állapítják meg. Pengő értékű postabélyegeket hoznak forgalomba. A kereskedelemi minisztérium április 1-én a posta- és távbeszélő­díjakat a közgazdasági élet kívá­nalmainak megfelelően mérsékeli. Ugyanekkor életbe lépnek a Páris­­ban tartott nemzetközi értekezle­ten megállapított új nemzetközi táviródíjak is. Azonkívül a posta úgy az alkalmazottaknak, mint a nagyközönségnek a pengőérték­­számításhoz való szoktatása cél­jából tarifáját kereken kifejezhető tételeknél pengőértékben állapí­totta meg és ennek megfelelően új pengőértékű postabélyegeket is ad. Egyelőre 4, 8, 16, 20, 32, 40 filléres postabélyegek kerülnek forgalomba. A 4 és 8 filléresek a koronázó jelvényeket, a 16—20 filléresek a koronázó templomot a halászbástyával, a 32—40 fillé­resek pedig a királyi várat ábrá­zolják. A fillérértékű bélyegekkel egyidejűleg a megfelelő korona­érték bélyegek is érvényben ma­radnak, utóbbiakat csak az év végével vonják ki a forgalomból. Az április 1-én változó, illetve pengőértékben kifejezett díjtételek a következők: Levél díja 20 gram­mig 1000 K (8 fillér), 20-40 grammig 1500 K (12 fillér), 40— 250 grammig 2000 K (16 fillér), 250—500 grammig 3000 K (24 fillér), a távolsági forgalomban 20 grammig 2000 K (16 fillér), 20—40 grammig 3000 K (24 fil­lér), 40—250 grammig 3500 K (28 fillér), 250—500 grammig 5000 K (40 fillér), a belföldi for­galomban 500 grammnál súlyo­sabb levelek nem adhatók fel. A levelezőlap díja a helyi forgalom­ban 500 K (4 fillér), az express­­díj a belföldi forgalomban leve­lekért, értéklevelekért és utalvá­nyokért 5000 K (40 fillér), a postautalványok díja a békebeli mértéket megközelítő összegre száll le. A díj a belföldi forgalomban a következő : 500.000 K (40 pen­gőig) 3000 korona (24 fillér), 1 millió koronáig (80 pengőig) 5000 K (40 fillér), 2 és félmillió koro­náig (200 pengőig) 10000 K (80 fillér), 7 és félmillió koronáig (600 pengőig) 15000 K (120 fil­lér), 15 millió koronáig (1200 pengőig) 25000 korona (200 fil­lér). Belföldi forgalomban egy távirati dijszó­dija 900 korona, amely 1927 január 1-vel 875 ko­ronára (7 fillér) száll le. A helyi forgalomban 450 korona. 100.000 idegent kiutasítanak Amerikából, Londonból jelentik . Az ameri­kai kormány elrendelte, hogy ápr. elején legalább 100.000 idegen az Egyesült Államok hatósága által haladéktalanul kiutasíttassék.

Next