Vasárnap, 1920. október-december (1. évfolyam, 1-12. szám)

1920-10-10 / 1. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Múzeum-körut 1. Telefon : József 55—40, József 68—88. Budapest, 1920. AfiEGJEK­ERIlll MlAIDCKI InQyen mutatványszám, Előfizetési árak . Egész évre 90 K. Félévre 48 K. Negyedévre 24 K. Egyes szám ára ... ... ... 2 korona. 7. évfoly­­m. 1. szám. Vasárnap, október 10. Új otthonok. írta Bu­day Barna. Aki nem élvezi az otthon melegét, az nem érez­heti a­­hazában a szerető anyát. Mert csak a nyugodt, derült otthonok melegíthetik fel a milliók szívét a hazaszeretet érzésének befogadására. De hát mi az az otthon? A városok tömeglakásait, bérkaszárnyáit nem nevezhetjük otthonoknak és azok a falusi házak sem otthonok, melyeknek szűk férőhelyein több család kénytelen osztozni. Az igazi otthon a megosztatlan tűzhelyet jelenti, a háziö­nállóságot, a családi életnek elkerített világát. Hozzátartozik az igazi otthonhoz az egészséges lakószoba, a jó tűzhely, a virágos ablak, a zöldséges kert s egy kis baromfiudvar, melynek két- és négy­lábú lakói a családnak jövedelmet és ünnepi falatot biztosítanak. És hozzátartozik az igazi otthonhoz az a sajá­tosság, hogy az olyan nyugalmat, kényelmet és meg­elégedést ad, mint semmiféle más zuga a rajta kívül eső világnak.­­ Ilyen otthonokat akar teremteni a földbirtok­politikai törvény azok számára, akik idáig egy kis darab, négy fallal kerített földecskét sem nevezhettek a magukénak. És addig is, míg a törvény életbelép, rendeleti úton fognak belső telket juttatni házhelyek és kis kertek céljaira. Ezzel hát megteszi a nemzetgyűlés azt, ami rajta áll, avégből, hogy az apró, önálló otthonok alapí­tására helyet szorítson. Az építkezés persze nem indulhat meg oly egy­könnyen, de ennek is módját ejti majd a leleményes­ség és a jóakarat. Az akarat pedig, amely a fel­ébredt magyar társadalom lelkében él, szilárdan arra irányul, hogy a munkásnépet belegyökereztesse az édes hazai földbe s hozzásegítse a fészekrakás­hoz is. Mi más képe lesz a falunak, mi szép jövő nyílik meg fejlődése előtt, ha a község terjeszkedésének út­jában álló akadályokat eltávolítják és szabadon épül­hetnek ki az új házsorok, mint titkos szelencéből kipattant új életerők, mint virágok, melyek az idáig meddő és csupasz ágakat a termékenység nászruhá­jába öltöztetik! És mi más lesz a lelke annak a családnak, amely azzal a tudattal ülhet ki portája elé, hogy a rácsos kerítésen belől övé egy darabja a mindenségnek, a föld mélyétől a csillagos égigl Ünneplésre méltó dátumunk lesz ennek a terv­nek a végrehajtása. Mert akkor fogadja a magyar föld édes gyermekeivé idáig való mostoha fiait. És akkor támad fel Magyarországban a milliók igazi hazája. Budapest, október­ 8. FALUN NINCS SZEGÉNYSÉG... Isten látja a lelkünket, nem sajnáljuk szegény pesti gyerekektől a sok szép cipőt, meleg ruhát, nyaralást és csokoládét, amiben az olasz, svájci, hollandi, meg amerikai missziók részesítik őket. De megesik a szívünk azon a sok-sok ezer vézna kiéhezett, rongyos vidéki apróságon, akik dideregve s­üveges szemekkel néznek a tél elé. "Nem bírjuk megérteni, miért zárták el a jó magyar vidéket a k­ülfö­ld szeretetadományai elől ? S rosszaljuk, hogy Huszár-akció, meg holland-akció, meg a többi akció csak Budapestnek osztja szét a külföld segítségét. Hát azt hiszik, hogy vidéken nincs nyomorúság ? ! Hát vidéken nincs rongyos gyerek ? ! Vagy tán falun nincs éhező gyermek ? / Behogy nincs. Ott van a télen is mezít­lábas hadi árvák legnagyobb tömege. "Tiltakozunk ellene, hogy ezt a nagy gyermeksereget elzárják a külföld szivétől. A külfö­ld minden magyar gyermeknek küldi az adomá­nyait. jövetelünk abból a falvak igazán szegény gyermekei részére is.­­ " A falun is van szegénység, a falura is gondoljanak az illetékes körök az új tél küszöbén. Ha meg nem teszik, majd beszélünk róla a nemzetgyűlésen... CEFRE AZ ÁROKBAN. Máskor ilyenkor már dol­goztak a kisüstök. Most az árokba kerül a cefre. A nem­­­zetgyűlés félig-meddig ugyan visszaállította a kisüstöket, de csak a község kezelésében. Arról azonban nincs gondoskodás, hogy az alföldön, ahol 30—40 kilométerre is van a határ­széle a községtől, a tanyavilág több helyén is állítson ki­­üstököt a község. Pedig ha ez meg nem történik , legalább minden tanyai központon nem lesz kisüst, megint csak árokba kerül a szőlőcefre. Mert azt ugyan lesheti a tekintetes elül­­járóság, hogy a tanyai magyar 30 kilométerre fuvarozza a cefréjét. Pusztul a cefre s lemarad az illetékjövedelem is. de kár is volt az ősi kisüstöket elszedni. Néhány Grünberger szegényebb maradt volna, de a kisgazdák, meg az állam jobban járt volna.

Next