Vasárnap, 1931. január-június (12. évfolyam, 1-27. szám)
1931-01-04 / 1. szám
sivárt gróf miniszterelnök nyilatkozata. gróf miniszterelnök egy budapesti nyilatkozott külpolitikai helyzetünkről, a diák törléséről, a közterhek leszállításáról, továbbá a hadgvdltság enyhülésének biztató jeleiről. A nagyfontosságú nyilatkozat részleteit az alábbiakban közöljük: • * A külpolitikai helyzet. — A magyar külpolitika alapelveit egyrészt az adott helyzet, másrészt azok a baráti kapcsolatok szabják meg, amelyeket sikerült az utóbbi évek folyamán létrehoznunk. Magyarország rá van utalva arra, hogy minél nagyobb számú barátot szerezzen, akik fejlődéséért folytatott nehéz küzdelmében támogatni tudják. Nem kell ezúttal beszélnem az olasz-magyar barátságról, mely egyik alapelve a magyar külpolitikának, de igyekszünk kiépíteni baráti kapcsolatainkat mindazokkal államokkal is, amelyekkel valamely gazdasági vagyolitikai érdek egy közösségbe kapcsol össze bennünket, r.z .volt a célja törökországi utamnak is. És ez lesz a célja azoknak a külföldi látogatáso nak, amyeket Ljapcsev bolgár miniszterelnök é„ Schober külügyminiszter látogatásának vionzásául még tervezek. — Február hó végén, de legkésőbb március hó elején felvesszük a tarifális tárgyalásokat a német birodalommal is azokon az elvi alapokon, melyeket megbeszéltünk és reményem van arra, hogy ezek a tárgyalások eredménnyel is fognak járni. Örvendetes az is, hogy ezek a tárgyalások nincsenek függővé téve más államokkal való szerződéses tárgyalásoktól. Nem tévesztem szem elől a fennálló nehézségeket, mindazon^’ '-'zom abban, hogy e , olyan szerződés jöhet létre, ám% ’az állam érdekeit teljesen kielégíti. ~ 'r‘i a tenni való a drágasággal szemben? Az árpolitika szempontjából Alnémet példára való hivatkozás nem állhat meg, mert Magyarország gazdasági összetétele egészen más, mint a a birodalomé. A német birodalomban érvényben lévőg .Magas agrárvédő vámok a Belföldi árakat rendkívü leszöktetik. A búza, a liszt, a kenyér, a hús és egyéb élelmicikkek fogyasztói ára ennek következtében Németország területén a magyar fogyasztói árak két-két és félszeresére emelkedett. Németországban éppen ezért a kormány árpolitikája arra is irányul, hogy az agrártermékek belföldi magas árát hozzáidomítsák a világpiaci árakhoz, az árleszállítási akció tehát ott kiterjed a termelői árakra is. Nálunk éppen megfordítva, az a törekvés,hogy a mezőgazdaság veszteséges termelői árait valamiciap feljavítsuk. Az élelmezési cikkek terén arra a sokat hangoztatott „árletörés“-re Magyarországon ngye'alán nincs szükség. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a termelői árak és a foftyasit'J. 'iÜJzo!. Jelentkez.A elég nagy különbözetet lecsökkintsük, amit a kereskedelmi forgalmban kialakuló szabad verseny a gyakorlatban el fog végezni. — Ami már most az iparcikkek és a mezőgazdasági termékek árai között állandósult nagy diszparitást illeti, a magyar kormány tisztában van azzal, hogy ezt a feladatot elsősorban az iparcikkek lehető olcsóbbításával lehet és kell megoldani. Itt főképpen az alap- és nyersanyagok, valamint a félgyártmányok belföldi árainak leszorítása kívánatos és köztudomású, hogy erre vonatkozólag komoly munkálatok annak folyamatban, így a kereskedelmi minisztérium ésen most foglalkozik a szén- és cementárak, valamint az étkezési anyagok áralakulásának szövevényes problémáival. E cikkek körében az állam és a közületik elsősoran a közszállítások és közmunkák kiadására gyakorolhatnak nyomást az árakra. De ugyanezt a célt szolgálja a már benyújtott ételtörvény javaslat is. A készgyártmányok kiskereskedői árának alakulásába közvetlenül belenyúlni a kormány egyelőre nem szándékozik, mert meg van arról győződve, hogy a fogyasztói árak olcsóbbodása a kiélezett kereskedői verseny útján hamarosan be fog következni. Sőt, ez az egészséges és természetes folyamat nálunk máris erőteljesen megindult. A közterhek általános csökkentése tekintetében vérmes reményeket táplálni a közeljövőben nem lehet, mert a gazdasági viszonyok alakulása folytán az állami bevételekben lényeges apadás mutatkozik és az államkincstárnak máris nagy kinnlevőségei szaporodtak fel. A pénzügyminiszter úr az adóhátralékok kényszer útján való behajtását ez időszerint enyhébben kezeli ,és különö-sen méltánylást érdemlő esetekben a végrehajtást függőben tartja. De nem hagyható figyelmen kívül, hogy a közterhek leszállítása terén már eddig is komoly intézkedések történtek. Hiszen leszállítottuk a földadót 25%-ra 20%-ra, a házadó kulcsáraik leszállítása 10 és félmillióval apasztotta az adónem hozamát, a késedelmi kamatot 12%-ról 6%-ra, az alkalmazottak keresetadtó,pótlékát 3%ról 1%-ra, a behajtási illetéket 4,6%-ról 1’ 3.59. -ra, a szolgálati szerződési illetékeket 1.5%-ról 0.5 ra mérsékeltük. Megszüntettük az állatforgalmi adót és a segédek nélkül dolgozó kisiparosok forgalmi adóját. A fényűzési adónál a forgalmi adó átalányozásnál is lényeges engedmé- nyeket tett a kincstár. Hetver.K öt millió megtakarítás egy év alatt. Ezzel párhuzamosan a kormány a költségvetésben a legmesszebbre menő megtakarításokat viszi keresztül, hogy a kiadási szükségleteket ezáltal is összhangba hozza az ország teherviselő képességével. Ennek azonban megvannak a természetes korlátai. Ugyanis a dologi kiadások terén máris nagymérvű apasztást vittünk keresztül, amelyet tovább erőltetni csak a termelés és a forgalom magángazdasági érdekeinek súlyos kárával lehetne; a személyzeti kiadások számottevő apasztása pedig szociális okokból csakis egy több évre terjedhető programja keretében valósítható meg, tehát fokozatosan, ami viszont csak bizo- Schandl Károlynak, a Faluszövetség h. elnökének fogadtatása az abonyi falunapon.