Vasárnap, 1931. január-június (12. évfolyam, 1-27. szám)
1931-01-04 / 1. szám
4 zá nyos idő múlva fog összegszerűen is érvényesülni az állam háztartásában. Semmi év sem lehetséges hirtelen, egyik évről a másikra oly nagymérvű redukciót keresztülvinnünk, hogy a költségvetés kiadási szükségleteinek egy csapással két-háromszáz millió penyhnyi apasztását érjük el, amint ezt gyakran halljuk és olvassuk. Már maga az a tény, hogy a magyar kormány a folyó költségvetésben egy évről a másikra 75 millió pengő megtakarítást vitt keresztül, bizonyítéka komoly takarékossági szándékának. Rá kell mutatnom arra, hogy már eddig is minden rendelkezésünkre álló eszközzel törekedtünk munkaalkalmak létesítésével enyhíteni a munkanélküliséget. Elsősorban a vidéki városok és a törvényhatóság vezetőivel állapítottuk meg a vidékiségletet. Ezek a vidékiolyamatban is vannak és mi, munkanélküliség enyhítéséhez, használását illeti, itt is hasonló elemmel lennünk, vagyis a kölcsön a p.... sürgősségnek sorrendjében használtaik fel és közmunkák megindítására. Bizonyos tárcaberu. céljaira az előlegkölcsönből 12 és fél millió pengőt hasítottunk ki és ezek a beruházások máris megindultak. Az agrárállamok összefogása. Végül, mint biztató jelenségekre utalok elsősorban a dunai államok tanácskozásaira, amelyek az agrárexport-országok együttműködését készítik elő egy európai preferenciába rendszer eszméjének felvetésével. Az európai agrárállamok összefogása persze gyakorlatilag csak úgy érhet el majd eredményeket, ha egyrészt a nagy ipari államok a legtöbb kedvezmény eddigi rendszerét elejteni hajlandók, másrészt, ha ez utóbbi államokkal sikerül majd Amerikával megegyezni az európai agrárállamokból származó agrárimport preferálása tekintetében. A nemzetközi gazdasági forgalom élénkítését célozzák továbbá azok az utóbbi időben felmerült tervek, amelyek az egymással szomszédos államok között létesítendő úgynevezett regionális szerződésekkel akarják szabályozni nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. Ugyancsak bizonyos értelemben közös védekezésfront kialakulását látom több nagy államnak az orosz dömping ellensúlyozására részben megtett, részben tervezett kereskedelempolitikai intézkedéseiben. Ha ezideig az ipari államok, az önellátás törekvésétől vezéreltetve, mezőgazdaságuk fejlesztésére erősen í. ’•árvédő politikát fid•ak is: számos tünete mutatja már, hogy az elző tátikájával szemben a jobb belátás kezd felülkez. . -jóhon merítem azt a reményemet, hogy az egymásra utalt országok között a természetes árucsere mai akadályai hovatovább lehetnek dőlni és az államok között az egykori élénk gazdasági kapcsolatok isme helyreálltnak. Az abonyi falunapon megjelent előkelőségek. Balról jobbra: Konca János, az Orsz. Jegyzőegyesület elnöke, Borsitzky Béla főjegyző, Rudolf Ervin testnevelési felügyelő, Garay Géza ezredes, Vámos Izidor MÁV állomásfőnök, Kovács esperes-plébános, Gesztelyi Nagy László kamarai igazgató, Ottani Károly, a Faluszövetség h. elnöke, Weis István, a Szövetség igazgatója, Barthesz Károly főszolgabíró, Kostyán István földbirtokos. Is 1930-as év tiz 75,3 millió pengő mviteli többlettel zárult. A novemberi áru-külforgalom mérlege rekord eredményt mutat. Ez a rekord igen értékes, mert fokozza annak a várakozásnak jelentőségét és alaposságát, amelyet a mai, általában nehéz világgazdasági viszonyok közepette, a kereskedelmi mérleg állandó javulásához fűzünk. A novemberi forgalom ugyanis 65.6 millió pengő értékű behozatallal és 87.2 millió pengő értékű kivitellel zárult. Mutatkozik tehát pontosan 21.6 millió pengő aktív egyenleg, amihez, ha hozzávesszük az első tíz hónap 53.7 millió pengős aktívumát, akkor megállapítható, hogy 1980-ban a külkereskedelmi forgalom az első tizenegy hónapban 75.3 millió pengő kiviteli fölösleggel zárult, holott 1929-ben még ugyanebben az időben, bár a novemberi forgalom 40.6 millió pengővel aktív volt, még mindig 59.3 millió pengő passzívumot mutatott. Az 1930. év tizenegyhónapos forgalma 766.6 millió pengő behozatalt és 844.2 millió pengő kivitelt tüntet fel. A novemberi forgalom részletes adatait a következőkben ismertetjük: A behozatal első tétele a fa, amiből 1.6 millió métermázsát hoztunk be 6.2 millió pengő értékben. A szénimport mennyisége 1.2 millió mázsa volt 4.8 millió pengő értékben. Nyerspamutból importáltunk 18.268 mázsát 3.3 millió pengő értékben és papirosból 66.706 mázsát 3.1 millió pengő értékben. Gépekből 8639 mázsát, 2.6 millió pengő, pamutszövetből 3948 mázsát, 2.6 millió pengő, ásványolajból 206.107 mázsát 2.5 millió pengő és nyersbőrből 14.148 mázsát 2.4 millió pengő értékben importáltunk. Volt még 1456 mázsa súlyú és 1.8 millió pengő értékű behozatalunk selyemfonalból és szövetekből, 15.035 mázsa mennyiségű és 1.5 millió pengő értékű importunk nyer,ifémekből, végül behoztunk 1014 mázsányi és 1.4 millió pengő értékű gyapjúszövetet is. A kivitel ölaján vezet 49.427 darabbal, 14.5 millió pengő értékben , ami az egész export értékének 16,64 százalékát teszi — állatexportunk. Ebből 13.206 darab 80 millió pengő értékben a szarvasmarhára, 21.492 darab 4.8 millió pengő értékben a sertésre, 1658 darab 0.7 millió pengő értékben a lóra és 13.069 darab 0.4 millió pengő értékben a juhexportra esik. Lisztből 274.774 mázsát vittünk ki 8.4 millió pengő értékben, ami az egész export értékének 9.64 százalékát képviselte. Baromfiexportunk mennyisége 38.037 mázsát, értéke pedig 7.1 millió pengőre tett. Búzából az exportált mennyiség csak 431.302 mázsa volt 8.9 millió pengő értékben, ami megfelelt az export értéke 7.91 százalékának. Cukorból 220.041 százalék 5.1 millió pengő, nyersdohányból 42.806 mását 4.7 millió pengő, villamosgépekből 4483 mázsát 3.1 millió pengő, prémbőrből 645 mázsát 2.4 millió pengés gépekből 12.188 mázsát 2.1 millió pengő értékben ittünk ki. Volt még disznózsírból és szalonnából 12.256 máznYi és kereken kétmillió pengő értékű, valamint vasfélgyártányokból 104.663 mázsányi és 1.6 millió pengő értékű ex-portunk.