Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)
1990-11-11 / 45. szám
* Göncz Árpád a japán császár koronázásán Kiáltsd háromszor, banzai! Göncz Árpád személyében először érkezett Japánba az új Magyar Köztársaság hivatalos képviselője. Öt napot tölt Tokióban, hogy 158 külföldi vezető társaságában vegyen részt a császár beiktatási ünnepségén. Óhatatlan, hogy a magyar és japán fél számára rendkívül fontos elnöki látogatás ezúttal nem kerül Japánban a lapok címoldalára. Hiszen az ország az új császári korszak — a heiszan — beindítására készül és amúgy is a világ csaknem, valamennyi országa elküldte ide képviselőit. Azt azonban mindenképpen méltányolják, hogy Magyarország államfővel képviselteti magát a szertartáson. Rajtunk kívül Kelet-Európából csak Jugoszlávia és Bulgária küldte el Tokióba a legmagasabb állami méltóságát. Ha Kaifu Tosiki miniszterelnökkel Göncz Árpád ez alkalommal nem is folytat mélyenszántó, részletekbe menő eszmecserét, mondandójára nagyon is odafigyelnek majd a japán vezetők. A Magyar Köztársaság törekvése a piacgazdaság megvalósítására, önállósága a külpolitikában két olyan tényező, amelyre építve még szorosabbá tehetők a kapcsolatok. Ráadásul nincs még egy olyan ország, amely akkora szerepet játszana a magyarországi hitelezésekben, mint Japán, ami — ha kiegészülne a működő tőke nagyobb arányú részvételével — óriási távlatokat nyújthatna a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak. Göncz Árpádnak alkalma lesz találkozni azokkal, akik sokat tettek a kapcsolatok ápolásáért: üzletemberekkel, írókkal, zenetudósokkal, akik legalább annyira tudják tisztelni, értékelni mások hagyományát, kultúráját, mint a sajátjukat. Ebbe a hagyománytisztelő japán közegbe lesz alkalma bepillantani a császári beiktatási ünnepélyen is, még ha a mostani „állami rendezvényt” számos ceremoniális részlettől meg is tisztították. Gondosan ügyeltek arra, hogy ne keltsen ellenérzéseket a beiktatás a szomszédokban, akik sokat szenvedtek a japán militarizmustól a második világháború idején. Egyszerűbb, emberközelibb lesz Akihito beiktatása, mint Hirohitóé volt hatvan évvel ezelőtt. A mai alkotmány szellemének megfelelően, a ceremóniának a népfelség elvét kell kifejezésbe juttatnia — ezért például a miniszterelnök nem megalázó helyzetből, hanem a császárral szemben állva adja meg a jelet a háromszori banzai-kiáltásra. Szerencsére csak kevés számú külsőséggel szakítottak a szervezők, így páratlan látványosságot ígér a császár trónra lépése. Felejthetetlen pillanatnak lesz szemtanúja hétfőn a világ, amikor Akihito császár bambusszal, főnixmadárral díszített sárga-vörös színű ruhájában, fején selyemből készült dísszel fellép a trónra, a takamikurám. Marton János Gorbacsov Németországban Pfalzi kirándulás — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — Genscher külügyminiszterrel. Fogadta a szociáldemokrata párt vezérkarát, Hans-Jochen Vogel pártelnököt és Oskar Lafontaine-t, a párt elnökjelöltjét, majd külön Theo Waigel pénzügyminisztert, a CSU elnökét. A szociáldemokraták úgy vélték: Gorbacsov már csak a német egység létrejöttében játszott szerepéért megérdemli, hogy konkrét nyugati segítséget kapjon a szovjetunióbeli nehézségek leküzdéséhez. Gorbacsovék a déli órákban helikopteren utaztak a Bonntól délre fekvő Pfalz-erdőség vidékére, Speyerbe, ahol megnézték az ezeréves dómot, császárok temetkezési helyét. A speyeri dóm előtt ezrek, éljenezték a moszkvai vendégeket. Deidesheimben a környék ételspecialitásait szolgálták fel ebédként, majd a Gorbacsov házaspár rövid időre betért Helmut és Hannelore Kohl oggersheimi házába. Eközben a kelet-németországi Halléban Genscher kalauzolta Sevardnadzét. A német külügyminiszter megmutatta neki szülőházát is. A kettős kirándulással a németek a szovjetek nyári gesztusát viszonozták,amikor is Kohl és kísérete Mihail Gorbacsov — és a grúz származású Sevardnadze —szűkebb hazájában, Sztavropolban és a Kaukázusban vendégeskedhetett. A Szovjetunió nem eshet vissza Otto Wolff von Amerongen a szovjetunióbeli reformok gyorsítására biztatta szombaton Sztyepan Szitarjant, a külgazdasági kapcsolatokért felelős szovjet miniszterelnökhelyettest, aki Mihail Gorbacsov kíséretének tagjaként tartózkodott Németországban. — Minél határozottabban fognak hozzá, annál jobb. A Szovjetuniónak szakadékon kell átkelnie, ezt tudja is. Én a helyükben megpróbálnám kissé gyorsítani az átkelést — közölte von Amerongen. A német gyáriparos szerint már az elkövetkezendő hetekben meg kell találni az együttműködés új, útmutató formáit. Ez a Szovjetunió számára éppen olyan fontos, mint a keletnémet tartományok — a Szovjetunió fő gazdasági partnerei — számára, mivel a kereskedelmi elszámolásnak január elsejétől keményvalutára történő átállításával kapcsolatban e pillanatban nem tudják, hogy milyen új megrendelésekkel számolhatnak szovjet részről. Mint von Amerongen elmondta, a német gazdaság támogatni fogja a szovjet reformkurzust, anélkül, hogy be akarna avatkozni a Szovjetunió belügyeibe. — A Szovjetuniónak — mondotta — nem szabad még inkább visszaesnie a nemzetközi versenyben. Gorbacsov és kísérete a kora esti órákban Németországból hazaindult a Szovjetunióba. (MTI) Ceausescué volt Birodalmi borárverés Árverésre bocsátották szombaton Bukarestben Nicolae Ceausescu és családja borospincéjének kincseit. Az aukción mintegy 80 érdeklődő, főleg étterem- és bártulajdonos jelent meg. A vásárlók 112 fajta, igen jó minőségű borból válogathattak. Mind a kétezer palack címkéjén feltüntették, hogy az a Ceausescu-család borpincéjébőn származik. A legdrágább üveg bor kikiáltási ára háromezer lej volt (a bukaresti éttermekben egy palack kiváló minőségű fajbor általában 400 lejbe kerül). Átlagosan 1600 lejért keltek el a flaskák. Akikiáltó elmondta, hogy a kalapács alá került borok közül számos üveg külföldi állam- és kormányfők pincéjéből származik. Kivonulás Bejrútból A síita Amal milícia szombaton megkezdte kivonulását Bejrútból. Szemtanúk beszámolója szerint egy menetoszlop elhagyta a fővárost Dél-Libanon irányában. A Szíria-barát Amal szóvivője bejelentette: „egy lövedéket sem hagyunk a városban, feladatunk megszűnt, az ellenőrzést a libanoni hadsereg veszi át”. A milíciák kivonulása alapvető fontosságú Eliasz Hravi elnök kormánya számára. (MTI Külföldi Képazilrógiáikait) 1990. NOVEMBER 11., VASÁRNAP Moszkvai merénylő Botrányhős lakatos A november 7-i Vörös téri merényletkísérlet mögött politikai indítékok húzódtak meg. Erre enged következtetni a Szovjetszkaja Rosszija című szovjet lap szombati tudósítása. Az oroszországi újság Leningrádban folytatott saját nyomozása, során kiderítette, hogy a merénylő korábban lakatosként dolgozott az egyik leningrádi üzemben, innen azonban a közelmúltban kilépett. A tavaly tavaszinépképviselő-választásokig nem tűnt ki társai közül. Ekkor azonban politikai tevékenységbe kezdett a Demokratikus Tömörülés nevű mozgalom jelöltjeinek oldalán. Választási gyűléseket és megmozdulásokat szervezett a Leningrad környéki településeken, a rendezvények azonban szinte kivétel nélkül mindig botrányba fulladtak. A választási kampány idején, majd később is, volt munkahelye előtt a szélsőjobboldali Demokratikus Szövetség kiadványait árusította. Az Irak-ellenes koalíció egységes Bush vár tavaszig? Az Irak-ellenes koalíció megszilárdításában látja most befejeződött körútjának legfőbb jelentőségét James Baker amerikai külügyminiszter. Párizsban úgy összegezte tapasztalatait, hogy a koalíció továbbra is egységes, és kész folytatni az ENSZ határozatainak megfelelően a szankciók alkalmazását. Ugyanakkor határozottan megtagadta, hogy a katonai megoldás lehetőségéről részletesebben szóljon,kijelentve: erről folytatódnak a tárgyalások. Az amerikai külügyminiszter Párizsban Francois Mitterrand elnökkel és Roland Dumas külügyi államminiszterreltárgyalt, valamint találkozott Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával is, aki külön e célból utazott a francia fővárosba. Az amerikai miniszter szerint Washington, továbbra is támogatja a békés rendezésre irányuló diplomáciai törekvéseket, de határozottan elutasít mindenfajta részmegoldást, nem helyesli azt, ha a nemzetközi közélet elismert személyiségeit Irak a túszkérdésben tisztességtelenül kihasználja, és nem fogadja el,azt sem, hogy a Közel-Kelet más válsággócainak rendezését összekapcsolják Kuvait megszállásával. George Bush legfeljebb tavaszig vár az Öböl-válság megoldásával: ha Irak addig nem vonül ki Kuvaitból, fegyveres erőszakkal űzik ki onnan — jelentette szombaton az amerikai kormány egy vezető személyiségére hivatkozva a The New York Times. A lap hírforrásai szerint egyébként az iraki elnök a korábbi jelentésekkel ellentétben elutasított minden szovjet javaslatot a válság megoldására. Ugyanakkor James Baker amerikai külügyminiszter csaknem 12 órás moszkvai tárgyalásai után is nagymértékben eltér a két fél álláspontja az Irakkal kapcsolatos további ENSZ-lépések ügyében. Egyebek között ez magyarázza, miért hangsúlyozza most az amerikai kormány azt, hogy az Irak elleni katonai lépésekhez nincs szükség BT-döntésre. Az amerikai törvényhozás vezető demokratapárti politikusai viszont arra figyelmeztették a kormányt: azt akarják, hogy szavuk legyen az Irak elleni hadviselés kérdésében. Thomas Foley, a képviselőház elnöke és Richard Gephardt, a demokratapárti frakció vezetője közös nyilatkozatban szólította fel George Bush-t: adjon még időt az Irak elleni gazdasági embargó hatásának érvényesülésére. Meghiúsult az az iraki kísérlet, hogy az ENSZ közgyűlésének napirendjére tűzessék az amerikai katonai előkészületeket. Miivel e testület 28 tagja közül egy sem támogatta a bagdadi határozati javaslatot, ez nem kerül a közgyűlés napirendjére. ♦ Kómába esett Marion Brando lánya. Cheyennet — aki egyébként hamarosan szülni fog — a vőlegénye meggyilkolásával vádolt féltestvére perében akarták kihallgatni. Annyira megviselte azonban a zömyű ügy, hogy túl sok nyugtatót és depresszió elleni gyógyszert vett be, emiatt került kómás állapotban egy tahiti kórházba, de már jobban van. ♦ Jobb biztosítási feltételeket ajánlanak fancia cégek a hölgyeknek. A statisztikák szerint ugyanis a női vezetők közül — legalábbis ami a 21 évesnél fiatalabbakat illeti — jóval kevesebben okoznak közúti balesetet, mint férfi társaik. ♦ A régi Görögországban a betegek az időszámításunk előtt a 7. századtól, istenként tisztelt Aesculapius orvos szentélyébe mentek aludni. Abban bíztak, hogy meglátogatja őket álmukban és meggyógyít minden bajt. ♦ Roy Rogers, a cowboykirály 79. .születésnapját ünnepelte kaliforniai otthonában egy sikeres ütőérműtét után. Nyolcvamshét westernban játszott,harmincötben feleségével, Dale Evansszel,s nemrég fejezte be country-dalokat tartalmazó lemeze felvételeit Nashville-ben. Éhes fegyenc mivel álmodik? Ebes Cgris baktatott le egy szökött fegyencet Indonéziában: felkergette a férfit egy fára és két napig őrizte. Mikor végre a vadállat elunta a dolgot és elbaktatott, hogy másik ebéd után nézzen, a szerencsétlen rab már maga annyira éhes volt, hogy félretéve minden óvatosságot, bekopogott az első, útjába akadó házba. Pechje Volt: a ház tulajdonosa, egy volt rendőr, felismerte és azonnal vitte is visza a dutyiba , mihelyst jóllakatta. (sic) ♦ Chuck Berry beperelte a High Society című képeslapot, mondván: megsértették személyiségjogait azzal, hogy meztelen hölgyek társaságában készült meztelen fotóit közölték, januári számukban. A rocksztár szerint a képeket valaki ellopta tőle, így kerültek az újsághoz. ♦ El Greco egyik Krisztust ábrázoló festménye közel hárommillió dollárért cserélt gazdát Madridban, ennyit a 17. századi mester képéért még soha nem fizettek. Azt nem jelentették be, hogy kinek ért ilyen sokat a kép. A gazdagok tisztességtelenek — vagy legalábbis ez róluk az emberek véleménye. A Washington Post közvéleménykutatása szerint az amerikaiak hatvanhat százaléka így gondolja, ráadásul a jómódúakat közülük minden hetedik sznobnak és szívtelennek is véli. Ennek ellenére minden második amerikai tiszteli és csodálja a gazdagságot. ♦ Másfél millió dollárt sikkasztott egy autórajongó malajziai banktisztviselő munkahelye komputeréből. Akkor kezdtek gyanakodni rá, amikor 550 ezer dollárért vett egy Lamborgiát. Mikor pedig három Porschét is vásárolt — egyenként 259 ezer dollárért —, majd 185 ezerért egy Mercedest, feljelentették a rendőrségen. (Az Izvesztyija, karikatúrája) Abszolút automata Önállósította magát egy élemedett korú kis propelleres sport repülőgép az egyik floridai repülőtéren. Gazdája — a filmekből jól ismert hagyományos módszerrel — kézzel indította be a propellert, de már nem tudott felmászni üléséhez. A nézők nagy derültségére a pilóta lélekszakadva kergette körbe-körbe a szökevényt a kifutópályán, és nem sikerült elcsípnie. A fürge masina hajszálnyira süvített el egy másik repülőgép mellett, majd csavargása végén nagy csattanással beleállt egy Coca-Colaautomatába. Ember nem sérült meg, de a gép rendesen öszszetört, a tulajdonos pedig alaposan kifulladt. * Sétáló történelem E napokban egy esztendeje a berlini történelmi változásoknak. Cikkünk szerzője, a Budapesti III. Sebészeti Klinika adjunktusa éppen akkor egy nyugat-berlini orvoskongresszuson tartózkodott. A tanácskozást megszakítva szinte mindannyian a falhoz vonultak, hogy találkozzanak a kelet-berliniekkel, s velük térjenek vissza. Így látta... Találkoztam a történelemmel. Szembejött velem hajadonfőit, farmernadrágot viselt és orkándzsekit. Harminc év körüli lehetett. Nem egyedül jött, szőke felesége belekarolt, kisgyermeküket kocsiban tolták maguk előtt. Kezükben az aznapi újság, a hátsó oldalon széthajtva, itt volt a város túlfelének felnagyított térképe. Keresték az utcaneveket, az utcákét, amelyekről tudták, hogy létezniük kell, hiszen a klasszikusok regényeiben is ott szerepelnek, s szüleik is állították, hogy ezek ma is megvannak. Léteztek is, néhány száz méterre otthonuktól, de hát a falon túlra látni se lehetett eddig. Ahogy átértek, feszültségük kezdett felengedni, láttam ahogy a férfi és a fiatalasszony egymásra nézett és felnevetett. Valóban, lehetséges ez egyáltalán, hogy itt vagyunk? Ezrek jöttek a kétütemű autóval, de nem ám olyannal, amelyeket itthon látunk, hanem ütött-kopott, 10-15 éves, lestrapált, félig roncs kocsival. Mindenütt lehetett parkolni. A tilalmi táblák most érvényüket és értelmüket vesztették. Hosszú sorok kígyóztak a bankok és a postahivatalok előtt, itt fizették minden érkezőnek-látogatónak az ajándékpénzt. Mit vásároltak először? Narancsot, banánt a gyereknek. A hűvösre fordult időben villámgyorsan megjelentek a jótékonysági intézmények, a Vöröskereszt, a Johannita-rend, a pártok, mozgókonyhái, meleg leves, édesség, kávé kerül az érkezők gémberedő kezébe. Szalvéta is jár hozzá. Már olyan sokan jönnek, hogy megbénul a közlekedés, autóval már nem lehet megközelíteni a centrumot, a híres hálaadási templom környékét. A rendőrök elterelik a forgalmat, hadd sétálhassanak szabadon, ünnepelhessenek önfeledten városuk lakói. És jönnek, jönnek és egyre újabbak jönnek. Ottlakók és ittlakók, látszólag idegenek, de együvé tartozók ismerkednek és diskurálnak hosszan az utcán. Az élő, pontosabban a túlélő történelem sétált a Kurfürstendammon. Nem menetelt, sétált és könnyezett. Sándor József Vasárnapi ÍHízeit