Vasárnapi Kelet, 2004. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-04 / 1. szám

2004. JANUÁR 4. Béla Akihito japán császárt fogadta A 32. BUDAPESTI ŐR- ÉS DÍSZSZÁZAD KATONÁJAKÉNT SZOLGÁL Önt látjuk a tévében gyakran, amint a díszszá­zadban feszesen áll a kül­földi kormány- és állam­fők Ferihegyi repülőtéri fogadásakor? Megyénkben nap mint nap felteszik e kérdést Ba­kos Béla nyíregyházi lakos­nak, aki a 32. Budapesti Őr- és Díszszázad katonája­ként szerényen, de a lelké­ben büszkeséggel válaszol - igennel. Lapunk érdeklő­désére hozzátette, hogy Magyarország nemzeti ün­nepein a Kossuth téren, az Országház előtt, a Hősök terén, valamint a Ferihegyi repülőtéren, továbbá a köz­­társasági elnöki, miniszter­­elnöki, nagyköveti fogadá­sok, valamint a honvédségi kegyeleti feladatok ellátása során díszeleg a díszzász­lóalj soraiban. A legnagyobb élményt Akihito japán császár foga­dásán való díszelgés jelen­tette számára. Mint mond­ta, az a maga nemében egyedülálló volt. Mihez hozzáér... Az ősi hagyományok szerint, amihez a japán császár hozzáér, legyen az bármilyen tárgy, azt más nem érintheti. Na már most, amikor a japán császár Budapesten a ko­szorún megigazított egy japán zászlót, akkor a foga­dást az utcán figyelemmel kísérő japán turisták men­tek volna oda, hogy a lobo­gót ők is megfogják, de a díszzászlóalj tagjainak gyorsan le kellett venniük, s eltenni, hogy ahhoz a japán császár után már senki se nyúlhasson. A díszzászlóalj is csak a rúd­­ját érinthette. A szabolcsi fiatalember nemrégen sorkatonaként szolgált az említett díszszá­zadnál, amely annyira meg­tetszett neki, hogy a további életét, jövőjét hivatásos ka­tonaként is el tudja képzelni ott. E tervét az illetékesek akceptálták. No de ennek nyilván ára is volt. Már sor­katonaként igen kemény ki­képzésen kellett bizonyíta­nia rátermettségét, hiszen a díszzászlóaljnál szolgálók nagyon fokozott fizikai igénybe vételnek vannak ki­téve. Amikor odaszáll a légy Az állóképesség fejleszté­se, a gyakorlatok, álláspró­bák, testnevelési órák az im­már hivatásos katona szá­mára is mindennaposak, ar­ról nem is szólva, hogy e csapatba csak a minimum 185 centiméter magas és arányos testalkatú fiatalem­berek kerülhetnek. Bakos Béla lapunk azon, kissé provokatív kérdésére, hogy mit tesz akkor, ha dí­szelgés közben légy száll az orrára, vagy szúnyog csíp a fülébe? - azt vála­szolta: egy idő után a dísz­zászlóalj tagja a külvilág zavaró tényezőire mozdu­latlanul képes reagálni. Amitől mások ugrálnának, meg csapkodnának, azt ő szinte észre sem veszi. Az óriási akaraterő és fegyel­mezettség révén szinte élettelen szoborként tud vi­selkedni. Bakos Béla mindehhez hozzátette: er­re nem mindenki alkalmas, mert a díszszázadban való helytálláshoz a fizikai álló­­képességen kívül a komoly pszichikai teherbírás is elengedhetetlen. A fiatalember a szabad idejének eltöltésével kap­csolatban közölte, a kato­náknál természetes, hogy néha kicsit elengedik ma­gukat, de italozásról ekkor sem lehet szó, mert a mun­kájukkal járó fizikai meg­terhelésnek, követelmény­nek csak józan életmód mellett tehetnek eleget. A díszelgési programot általában egy héttel előre tudják, viszont közbe jöhet­nek váratlan események, amikor rövid idő alatt kell készen állni a díszőrsé­­gadásra. Ez utóbbi többnyi­re megrázó eseményhez, tragédiához, zömmel közle­kedési balesethez kapcsoló­dik. A díszzászlóalj számára kellemetlen, ha katonatár­suk temetésén kell díszsor­falat állniuk. Amikor Kossuth téren, vagy a Hősök terén díszel­­géshez készülődnek, az il­lető ország zászlaját kihe­lyezik. Sok ember nem tud­ja, az adott zászló melyik nemzet jelképe. Ilyenkor rendszerint a díszzászlóalj tagjaitól érdeklődnek, akik természetesen megmond­ják, melyik ország magas rangú képviselőit fogadják. Bemutató Grazban Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére, pedig a rétes nagyon jó, katoná­nak az való - mondja a nóta. Akinek az nem megy, az ré­test nem kap, vagy más szankcióra számíthat? Erre e kérdésre Bakos Béla azt válaszolta, hogy a nagy könyvben előírt menetelés­nél sokkal nehezebb feladat a különböző bemutatókon való tisztes helytállás. A ma­gas szinten díszelgő kato­nák találkozóját évente Eu­rópa más-más országának egy-egy nagyobb városában tartják meg. A magyarok - köztük ő is -, tavaly október 26-án az osztrákok nemzeti ünnepén Grazban komoly, látványos, sőt artistikus ele­meket is magában foglaló karabélyos pörgető bemuta­tót tartottak - hatalmas si­kerrel. Bakos Béla hozzátet­te, tudtával a szabolcsi legé­nyek nagy része az átlagos­nál nagyobb teherbíró ké­pességével, megbízhatósá­gával a katonaságnál elisme­rést vívott ki. Bakos Béla nap mint nap tapasztalja, hogy a katona­embert még ma is bizonyos tekintély övezi. Ekként ér­tékeli azt, amikor a gépko­csija megvásárlásához szükséges hitelfelvételt szinte pillanatok alatt el tudta intézni. A bank őt meg sem kérdezte arról, hol dolgozik. Csupán a ka­tonaságnál érdeklődtek, s annak szava önmagában garancia volt. A közúti for­galom- és gépjármű-el­lenőrzések során pedig örömmel tapasztalja a fegy­veres erők vélt vagy valós összetartását. Ez nem a szabálytalanság elnézésé­ben nyilvánul meg, hanem a rendőr szokásosnál udva­riasabb, talán kicsit baráti­­asabb hangnemében. Cselényi György Talán senki sem kétli, huzamosabb ideig így állni, nem kis feladat (fotó: a szerző) Idősélet Csegöldön Nagyné Fekete Erika In­tézményvezető úgy lát­ja: az idősek örömmel fogadták Csegöldön a szervezett közösségi élet beindítását. Van, aki gondozást igé­nyel, van, aki a klubéletet, vagy éppen a meleg ebé­det tartja fontosnak. A Gondozási Központ 3 vég­legesített és 2 közhasznú dolgozója munkálkodik azért, hogy a szolgáltatá­sokat igénylők elégedet­tek legyenek. A főhivatá­­súak most járnak iskolába (munka mellett), ilyenkor a közhasznúak kapcso­lódnak be hatékonyabban a munkába. A kastély felújítása idején a Gondo­zási Központban főztek, napjainkban már csak melegítőkonyhaként, tála­lóként használják a helyi­séget. Egyébként a gyer­mekétkeztetéssel közösen történik az idősek élelme­zése is. Az iroda, a beteg­szoba, a zuhanyzó illetve a klubhelyiség teszi teljes­sé a Gondozási Központ épületét. Közös megegyezés alapján a csütörtöki napra szervezik a nagyobb prog­ramokat. Farsang, Miku­lás, karácsony egyként szerepelt és szerepel a té­mák között. Az idősek ké­résére szerveztek helyi komputeres szemvizsgá­latot, tüdőszűrést és vér­vételt. Ilyenkor vasárnap is eljönnek imádságos délutánra, amikor pedig fellépésre készülnek, szombati próbákra is sor kerül. A falunapi fellépés előtt egységes fejkendő beszerzésében is megálla­podtak. A klubban tévézésre, olvasásra, kártyázásra, beszélgetésre, nótázásra egyaránt adott a lehető­ség. Szerveztek autóbu­szos kirándulást Túrist­­vándi vízimalmához, de jártak a falumúzeumban is Nyíregyházán. M. K. Az idősek nótázás közben (fotó: a szerző) Mészi samottszobrot készít BAJÁRA VONZOTTA A KITŰNŐ HALÁSZLÉ A nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola egykori tanára, Mészáros „Mészi" Gábor keramikusművész 2000-ben úgy határozott, hogy az ország egy másik pontján veti meg a lábát. Családjával együtt Bajá­ra költözött, s most felesé­gével, Fodor Ildával együtt művésztanárként tevé­kenykedik az ottani művé­szeti középiskolában, de gyakran visszajár megye­­székhelyünkre is. Tréfásan megjegyezte: új lakó- és munkahelyéhez kötődését nagyban motiválta a kitűnő bajai halászlé. Sokat dogozik, felada­tokkal, megbízásokkal látja el a környezete. Nemrég készült el egyik nagyszabá­sú köztéri munkájával. A bajai Eötvös József Főisko­la számára alkotott egy ki­lenc négyzetméteres tér­kompozíciót, mely elegáns falburkolatot, csobogós díszkutat foglal magában. Mészi rendszeresen szere­pel különös kerámia­­opuszaival csoportos és egyéni tárlatokon. Munkái­val jelen volt az idei, Keszt­helyen megrendezett PLESO kerámiakiállításon, melynek központi témája a Seuso-kincsek világának motívumaira építő művek bemutatása volt. Jelenleg murális munká­kon dolgozik, de a nagy ki­hívást számára a bajai Szent Flórián utcába készí­tendő Szent Flórián-szobor jelenti, mivelhogy élet­nagyságú szobrot ez idáig még nem készített. A szo­bor 1260 ° C-on kiégetett sa­­mottból készül, részen­ként, melyeket az égetést követően kell összerakni. A művész tervezett alkotásá­ban anyagszerűségre és egyszerűségre törekszik majd. Tömör, zárt formavi­­lágú szoborral szeretné megajándékozni a közön­séget. Kállai János Mészáros Gábor egyik szobrocskájának társaságában (FOTÓ: AMATŐR) EZ VOLT A HÉT 3 Mi ÚJSÁG? Már az unióban vannak A Megyei Iparszövetség tagszervezeteinek je­lentős része az uniós országokba exportál. Stabil piacuk van, mondhatni, ezek a cégek már bent vanak az unióban. A forint körüli anomália azonban néhány céget meggyengí­tett. Ezért és persze nem csak ezért megye­­szerte és régiós szinten is zajlanak az uniós felkészítések. A Megyei Iparszövetség ügyvezető igazgatója, dr. Oláh János elmondta: a szövetségnek 30 tag­­szervezete van. Vegyes az összetétel, részvény­­társaság, kft. és szövetkezet is tartozik a szövet­séghez. A 30 cég évi nettó termelési értéke 14-15 milliárd forint. Bő 6 milliárd forint termelési érték az exporthoz kapcsolódik. Az egykor ipari szö­vetkezeteknek nevezett cégek 3800 embert foglal­koztatnak. A profilt illetően széles a skála, a könnyűipar és a vasipar is megtalálható a cégek­­ közt. Remélik, halasztást kapnak Az uniós felkészítés központilag, a Magyar Iparszövetség szervezésében történik. Néhány vezető és középvezető feszülten, aggodalommal készül a csatlakozásra, pedig erre nincs szükség - hangsúlyozta dr. Oláh János. Az ügyvezető igaz­gatót egyébként - úgy is mint a megyei munka­ügyi tanács tagját - az Országos Foglalkoztatási Kft. készíti fel az uniós csatlakozásra. Az igazga­tó és valamennyi cégvezető tudja, hogy májusig az elmaradt beruházásokat - főleg a környezetvé­delmi beruházásokat - pótolni kell. A gyengébb cégek azt remélik: ha határidőig nem tudnak tel­jesíteni, akkor halasztást kapnak. A jól működő gazdasági szervezetek közül em­lített néhányat az igazgató. A Rakamazi Cipőipari Kft. például Németországba exportál, a stabil pia­con tisztes nyereségre tesz szert. A Tiszavasvári Vasipari Szövetkezet kazánokat gyárt Nyugatra és egyik beszállítója a Suzuki autógyárnak. Ter­mészetes, hogy a tiszavasvári a legjob cégek közé tartozik. A nyíregyházi Pro Rehabilitáció Kft. és a Fehérgyarmati Építőipari Szövetkezet is eredmé­nyes, ezek a cégek az uniós csatlakozás után is nyereségesen működhetnek. Februárban kezdődnek a közgyűlések Oláh János január elejétől a közgyűlések és az éves tervek előkészítésében vesz részt, a közgyű­­­­lések februárban kezdődnek. Január közepén Debrecenben régiós EU-s felkészítés lesz, ezen­­ részt vesz az igazgató, a 30 gazdasági vezetővel­­ együtt. Oláh János tanár és jogász, immár 16 éve dolgozik jelenlegi beosztásában. A hétvégét csa­ládja, unokái körében tölti. Nábrádi Lajos 1 | ■ A természet és az időjárás tréfája: a déli fekvésű ablakban jól érezte magát a muskátli, egészen a péntek reggeli enyhe havazásig. A hideg elvitte a sziromleveleket, de egy rövid ideig a piros, a fehér és a zöld dominált a kertben. (fotó: sípos bélaj

Next