Vasárnapi Újság, 1836 (3. évfolyam, 91-141. szám)
1836-05-29 / 112. szám
A VASÁRNAPI ÚJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK' TERJESZTÉSÉRE, H2dik Vasárnap Kolozsvárt Május 29dik 1836. Ellenkező gondolkozás. A’ méhek’históriája. Újságok. ELLENKEZŐ GONDOLKOZÁS. A Vasárnapi Újság 106dik darabjában, mely április 17kén 4836- ban jött ki , a'szabad legelő iránt tett előterjesztésében 6. aláírás mellett azt javasolja egy gazdaságban kedvet találó úr, hogy engedtessék meg minden birtokosnak ön földjéről a szabad legelést eltiltani, de oly feltétellel, hogy ő is mások földjein hasonló jussal ne élhessen. — Tovább, hogy bíró előtti adná bé nyilatkozását, melynél fogva ő a' szabad legelőveli élésről le mond , és marháit sem lakos társai, sem a közönség földére nem hajtja, 's nem is engedi hajtatni ősat, és így tetszése szerint ugarban lévő földeit magolhassa, ültethesse maga privát hasznára.—Én ki a gazdaság folytatását nem idealismuson, hanem tapasztalásra alapítom, rövid észrevételeket tenni bátor vagyok a fennebbi előterjesztés ellen azon kivül , hogy a"derék projectáns G. urat megsérteni szándékoznám. — Elsőbbször: esztelen volna azon birtokos, ki az úgy nevezett ugarban használandó földek miatt a 3 közönség legelőjéről, mely t. i. az ugaron kívül néhol nagy kiterjedésben találtatik , lemondana, mert itt csak az ugarbeli egyenlő jus jön tekintetbe. Másodszor: nem gondolta meg a 3 projectans úr azon nyomorék következéseket, melyek csak egy falunak határain is születnének idealismusából, mert tegyük bár, hogy valamely helységbeli lakosoknak fele része az ugarbani lévő földjeit bemagolni, és használni kívánná , a más rész pedig tulajdon szántani valóit ugarnak, és legelőnek hagyná, mi történnék ekkor? Zavar nagyobb, mint Babilon tornya körül, mivel tudni való, hogy a köz, sőt a nemes embernek is szántó földjei több darabokban elegyülve, szétszórva találtatnak minden mezőben, már most az ugar, és bévetett földek tarkáson alván az efféle határon, bizonyos az, hogy sem szarvasmarha, sem lóféle, sem juh, sem pedig sertés köznyájba vagy székelyesen mondva csordába szorítva nem járhatnak ottan; következése ennek az, hogy minden birtokosnak magának kellene legeltetni ugarban hagyott földemn marháit,s még pedig úgy, hogy mindenik mellett egy ember álljon különösen, sok egy, vagy legfennebb két ölnyi szélességű ugarján ökreinek szarvát, lovainak fülét lészen kéntele.