Vasárnapi Újság, 1844 (11. évfolyam, 504-554. szám)

1844-09-15 / 540. szám

577 annyira imádott, kiért oly sokat ál­dozott, mindenképpen méltatlan sze­relmére. Első férje vagyonát pazarul szórta nemtelen gyönyöreiért, míg ne­jét elhagyatva, elmellőzve bánat e­­peszté A* kevély, fennhéjjazó, bosz­­szus Veronika szerelmi szenvedélye csak hamar legdühösebb gyülölséggé változott. A3 zacskó-arany, melyet gondo­san elrejtett volt, még érintetlen ma­radt. Mihelyt ezt bátorságba helyező, rögtön a5 bíróhoz folyamodott, és hűt­len, méltatlan férjét bevádolá mint gyilkost. Beppo elfogattatok is mivel a 3 nő bizonyságtétele teljesen meggyőző va­­la, a3 méltatlan férjet kötélre ítélek. Veronika, zárdába vonula, mert így remélte bűnei bocsánatját meg­nyerni, és a3 zacskó aranyai a* zárdá­nak ajándékozá. A* zárda pénz- vagy kincstárno­ka egy bizonyos Anselmo nevű szer­­zetes vala; vékony, epés, szigorú, ma­gába zárkózott ember’s nagyon hasonlí­tott egy pergamennel behúzott csont­vázhoz.­­— A­ jó szüzek olybá tartották, mint­egy szentet, mert szerzetesi kötelessé­geiben szőrszálhasogatásig pontos volt. Az igaz ifjú korában szörnyű feslett életet élt vala, de szint az is igaz hogy nagy képmutató vált belőle. A3 zacs­kó-arany az ő fel­figyelése alá bizaték­os pater Anselmo annyira rettegett a3 zacskó kisértő hatalmától, hogy eltö­kélő a3 zárda tiszta légkörétől, nehogy­ azt megfertőztesse, messze távolítani. Eleinte hihető­leg még azon bohó gondolat is megfordult az agyá­ban, hogy a­ „gonosz gyökeret“ az Adria kék hullámiba merítse; de érettebb meg­fontolás után helyesebbnek tartotta jótékony czélokra fordítani. Elgondol­ 5z­ ta hogy az ő bűnös feje még valaha rászorulhat; el­tökélé hát azt ideigle­nesen azon bizodalmas, szükségbe­ se­­gitő barátja kezébe letenni, ki annyi­szor megsiratott kicsapongásai napja­iban zavarjam segitni szokott "volt. Pater Anselmo a" zacskó aranyat szerencsétlenségére éppen törvényes tulajdonosának vivé vissza, ki lopott aranyjait töstént megismerő és vissza is követelé. Valdoni a3 zacskóházi jo­gát kétségbehozhattamd bétudá bizo­nyítói , mert a3 pergament szeletként írás saját kézirata volt, azt töstént o­v elragadtatva szok­tá kebléhez, mint atya szokta eltévedt gyermekét. Pater Anselmo hasztalan mentegette magát; a3 vitatkozás azzal végződött, hogy az­ uzsorás a3 szerzetest minden cze­­remonia nélkül házából kihányta és a3 vészthozó zacskót magának megtar­totta. A3 rémült kincstárnok e3 csúfsá­gért keserves elégtételt vett volna magának, de saját vétke öntudata e3 méltatlanságot elnyelett vele; azon­ban bosszút esküdött. Mielőtt titkos terveit munkába vehető, a3 keze alat­ti kincstár hiánya napfényre lőve, a tör­vénybe idézteték 3s nyomorait élte egész hátra lévő­ részére tömlöczre kárhoztattaték. A3 zacskó-arany e3 szerint, miu­tán időközi birtokosait annyi bűnbe 3s nyomorba keverte, feltöretlen ke­­rült vissza igazi birtokosa kezéhez. Még a 3 huzamos munka után becsü­letes után módon gyűjtött kincs sem mindig tesz boldoggá, az igaztalanul szerzett vagyon pedig soha! Angolból, s szántási­an divatozó neve­zetes lábáról. A­ szántóföldeket nevezetesen a*

Next