Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 26. kötet (Budapest,1899)

262 A fehéregyházi csata és Petőfi halála, komolyabb akadályokra nem találván, átvonult a falun s azon túl csatarendbe fejlődött. A jobb­szárny a falutól mintegy 1000—1200 méter távolságra, az országút és Nagy-Küküllő közötti térségen, a kukoriczásban helyezkedett el, szem­közt a Segesvár előtt álló orosz balszárnynyal. A folyó partján egy kis lovas csapat, kisebb gyalogság foglalt állást. A centrum a falutól 6—700 méter távolságban, az országúttól délre, egy lankásan emelkedő oldalon állott föl búza­keresztek között. A szatmári ezredből Péchy százados vezénylete alatt alkotott balszárny előbbre tolva, fent az erdő szélén (Ördögerdő) helyezkedett el, szemközt a segesvári erdő alján álló orosz jobbszárnynyal, hol a nap folytán változó szerencsével a legkeményebb mérkőzés folyt. A centrumban helyezkedett el a tüzérség 11 ágyúval, farkasszemet nézve a Segesvár előtt egy az országút felé előugró magaslaton felállí­tott orosz ágyúteleppel (hol most a Skariatin­­emlék áll). A háttérben, a hegyoldalról folyó kis Sárpa­tak partján kisebb lovas- és gyalogcsapatok, társzekerek és lovak állottak. Egy pár ágyú az országúton működött. Hogy ez a kivonulás és kifejlődés gyorsan és szabályosan megtörténhe­tett, az a már korán elhelyezkedett orosz sereg érthetetlen tétlenségének köszönhető, melynek ágyúi az amúgy is kifárasztott honvédség fel­állását teljesen megzavarhatták volna. Ágyú­sorunk legmagasabb pontján, az erdő felől első ágyú mellett foglalt állást Bem s 11 óra tájt teljes erővel megkezdődött az estefeléig tartó ütközet. Bemnek tulajdonítják az ágyú­tüzelés közben tett azon lövést, mely Skariatin gróf táborkari főnököt leterítvén, egy pillanatra látható zavart idézett elő az ellenség soraiban, melyek a mieink rohamai alatt már-már inga­dozni kezdettek. De e közben Lüders meggyő­ződvén, hogy a Maros-Vásárhely felől várt báró Kemény Farkas segédhada nem jó, csapatait átvezényelte Iwen segítségére s a fővezérséget átvevén, a Küküllő jobbpartján lovasságot kül­dött Fehéregyháza felé, hogy e falu mögött meg­kerülje s hátulról szorítsa a honvédséget. És öt óra tájt, mikor a mi ágyúink egy része már Barabás 1846-iki rajza, Tyroler metszete. PETŐFI SÁNDOR.

Next