Vasárnapi Ujság – 1854
1854-08-20 / 25. szám - Látogatás a basibozukoknál. Urházy G. 210. oldal / Táj- és népismertetések; utirajzok
210 részén, mellynek dombos, patakoktól eléggé nedvesített földjén, buja növényzet találtatik. — Yemen vagy Boldog-Arábia tartatott sokáig a kávé eredeti honának, ujabb vizsgálatok azonban valódi hazája gyanánt Afrikát jelölik, honnan Arábiába hozatott s itt csak elvadult, — a nélkül hogy eredetileg honos lett volna. Számos feltalálás eredetét homály borítja s reges mondák pótolják a tények hiányát. — Igy van ez a kávé használatánál is, mellynek kezdoka állítólag következő lett volna : Egy török zárda főnökének feltűnvén, hogy azon tevék, mellyek e fa gyümölcseiből ettek, még éjjel is éberek s vigak maradtak, ebből alattvalói számára italt készített, mi őket az éjjeli imáknál ébren tartsa, — mi sikerült is. Hogy a kávé az újkor találmánya, kétségtelen. — A régi görög s latin irók egészen hallgatnak ez italról. — Egy a párisi könyvtárban őrzött arab kézirat, a kávé átalános használatát Krisztus után 1500 körül teszi. — A fentebbi mondát igy adja elő t Volt egykor Arábiában Aden városában egy mufti — főpap — kinek neve Gemaleddin volt; ez egykor a Veres tenger nyugati partjaira utazván, ott ezen italt divatozva találta. Megkóstolva, fejét könnyebbülni érzés még éjjel is ébren maradt, miért ezt alattvalói között, az éjjeli imák tartása tekintetéből divatba hozta, s így terjedését előmozditá. Ezerötszáz tizenegyedik évben az egyiptomi szultán egy uj kormányzót nevezett Mekka számára, — ki ez italt nem ismerve, midőn egy alkalomkor a mecsetbe lépett s ott a papokat egyik szögletbe zsugorodva kávét szörpölgetni látná, — ezen annyira felhevült, hogy őket azonnal kikergette s elitélésükre papok, törvénytudók s a város legbölcsebbjei közül tanácsot alkotott. — Sokáig hiában tanakodtak, végre egy öreg pap azt állítván, hogy a kávé részegít mint a bor s igy azt, hogy maga már bort ivott, elárulván, a társaságot kaczajra fakasztá, nagy meglepetésére kénytelen illetvén a Koránban kiszabott botozást kitartani, — igy teljesedett rajta ama magyar közmondás „ne szólj nyelvem, nem fáj fejem!" egy kis helybeli változtatással. — Nem bírván eredményre jutni, az orvosok tanácsát vették igénybe, kik is a kávét káros hatásúnak nyilvániták, — mire árulása, használata eltiltatott s minden gyüjtelékek elégettettek, s kire rábizonyult, hogy kávét titkon ivott, szamáron hordoztatott végig az utczákon. Az egyiptomi szultán azonban nagy kávéista lévén a tilalmat feloldozá s a kávé élvezetét szabadon engedé. Husz év múlva egy fanaticus dervisnek, török barátnak, eszébe jutott a kávé ellen prédikálni, állítván, hogy nem lehet jó mozlim, ki kávét iszik. — Tüzes szónoklatával hallgatóit annyira felizgatta, hogy ezek vad kurjantások között a kávéházakba rohantak s ott minden kávéeszközt összetörtek, a kávést s vendégeit, mint az ördög szolgáit, megverték s minden üvegablakokat összetörtek volna, ha illyenek akkor Arábiában divatozának. — A város két, kávé-isza és kávé-nem-isza pártra szakadván, a vita komoly szint kezde ölteni, ugy hogy a főbíró a város főbbjeit tanácskozásra összehívni kénytelenült : ezek a kávé ártalmatlanságát megszavazták, mire a főbíró őket kávéval megvendégelte, maga szörpölvén, a társaság egészségére az első csészével. Épen háromszáz évvel ezelőtt 1554 évben nyílt meg Konstantinápolyban az első kávéház, kényelmes keresetekkel; a lelkesedés olly nagy fokra hágott, hogy egy fiatal török költő lángoló versekben éneklé meg a kávét.— Hiában vitatta egyik mufti, hogy a kávé ellenkezik a Koránnal, a másik ellenkezőjét vitatván, csakhamar részére hóditá a szultántól a vizhordókig az egész stambuli népet. — A pillanatra bezárt kávéházak újra megnyíltak, a cselédeknek kávéra való czim alatt adattak ajándékok s még törvény is hozatott, melly szerint : ha valamelly férfiú, nejének a kávéitalt eltiltaná, ezen tilalom elégséges oknak tekintessék az elválásra. Európában a kávé a 17-ik században még ismeretlen volt. Legelőször ugy tetszik Velenczébe hozatott be kis-ázsiai kereskedők által. — Pietro de Valle egyik levelében 1617-ben igéri, hogy visszatérve kávét hozand magával. Angliában egy a Levantéből visszatérő kereskedő magával hozott kávét s egy görög leányt ki neki ezt készítse; ez nőül menvén Edwards kocsisához, ezek nyiták az első kávéházat Londonban. Párisban az első kávéház 1672-ben nyittatott, jó vagy káros hatása felett kevés vitatkozás lévén az egyetemen. A hollandi kormányzó Horn, Batáviába kávéfákat hozatott s ezek ifjú ültetvényei közül az amsterdami polgármesternek külde néhány példányt, melyek egyike Párisba jutván s itt szaporittatván, egyik hajtása Declieux által Martiniquebe hozatott. Hosszas lévén az átutazás, víz szűke támadt a hajón, — de Declieux inkább szomjazott, csak hogy kedves védenczét öntözhesse; s e kis fától származnak Amerika minden kávéfái. — Domingo volt az amerikai kávétermesztés főhelye, mig kiütött a zendülés, mellynek folytán a fehér lakók egy része lekonczoltatott, másik része kivándorolni kénytelenült, — s ez által a termesztés felette csökkent. Európa évenkénti kávé fogyasztását 250 milló fontra, Éjszak amerikáét pedig 50 millióra, mihez ha a kávétermelő s keleti tartományok fogyasztását számítjuk, a kávé évenkénti fogyasztást 400 millió fontra méltán tehetjük. Illy óriás mértékben emelkedett a kávé használata, melly két század előtt ugy szólva ismeretlen volt. Legnagyobb emelkedése azonban 1820-ik évtől fogva történt. Még 1808-ban az angolok alig használtak fel egy millió fontot, de már 1820-ban két milliót, és 1832-ben már 22 millió fontot. Ez emelkedés fő oka kétségtelenül az 1820-tól fogva felette csökkent árban rejlik. — Humboldt kiszámítá, miszerint az 1820-ik évi fogyasztás 140 millió font 20 millió tallérba került, jelenlegi pedig 250 millió font, csak 42 millió tallérba. Európa tehát napjainkban ugyanazon pénzmennyiségért majdnem még egyszer annyi kávét kap, ennek ára tehát felette csökkent. Míg az árak csökkenése a fogyasztást emeli, úgy későbbi emelkedésük, csak felette nagy, vagy igen rögtöni ne legyen, a fogyasztást nem igen korlátolja. A kávét termesztő országok közül Brazília 64, Nyugat-India 100, Jáva 38, és Arábia 24 millió fontot termeszt. A kávéfogyasztás szükségképpen folytonosabban nagyobbodni fog, mert ha az árak csökkenésével a fogyasztás nagyobbodik, úgy viszont ennek emelkedésével a termesztésnek is nagyobbodnia kell, mi ismét az árak csökkenését hozza magával. Lesznek kik, tekintve az évenkénti fogyasztás nagyszerűségét, tartani fognak, hogy ez által az ország elszegényedik, a kávéért töménytelen arany ezüst vándorolván külföldre. De ebbeli aggodalmuk alaptalan, mert habár kétségtelen, hogy az idegeneknek a kávéért cserébe szinte értékes jószágot kell adnunk, valódi aranybányáink a gabna és zsiradék nem egykönnyen lesz kimeríthető. — S ha a kávé élvezetének kívánsága a népet ujabb szorgalomra ösztönzi, — szívesen engedjük neki ez uj, a pálinkánál távol sem olly káros élvezetet, — nagyobb iparának jutalmául. Ha a most mondottakat képletben ábrázolni lehetséges volna, — a kávé termesztését, kereskedését s fogyasztását két óriás folyam gyanánt lehetne tekinteni, mellynek egyike a nagyobbik Amerikából, a másik kisebb Arábiából jő s a főkereskedelmi városok felé mindannyi ágakra s ezek ismét mindig több és több de mindig kissebbedő ágakra s ezekre szakadozik; ép ugy mint a vér testünkben szétoszlik. Ha mindezt egy tekintettel átnézve, lehetséges lenne a kávéitalnak tetemes befolyását, mit a pálinka-ivásnak korlátotozás által gyakorolt, kellőleg méltányolni, s ha ezen felettes mint reménylhető mindig nagyobbodó jótékony hatását azon derült pillanatok összegével, miket a kávé az emberiségnek szerze, összevethetnék s mind ezt árával összehasonlithatnók, akkor tűnnék fel csak ezen viszony bámulatos nagyszerűségében. Látogatás a basi-hozákoknál. Mutatvány URHÁZY György „Keleti képek" czimü munkájából. A mult május elején erős török hadosztály vala fölállitva Viddintől fölfelé egész a Timok vizéig, melly Szerbiát Bolgárországtól elválasztja.,