Vasárnapi Ujság – 1854

1854-09-24 / 30. szám - Tanács egy fiatal ember számára 256. oldal / Értekezések; elmélkedések

256 kristálypalota épitői s igy szólának magukhoz : „Hogyha a népnek sem ideje, sem pénze, hogy a világot bejárhassa, ám hozzuk a világot Angliába az angol nép szeme elé s adjunk polgártársaink kezébe eszközt a gyönyörködésre s okulásra, melly­től most meg vannak fosztva." S ime az épen olly nagyszerű, mint merész gondolatot létesítették hallatlan szerencsével és hallatlan gyor­sasággal. Az egész föld látképe az, melly itt szemünk előtt elvo­nul, nem mint a panorámában halovány árnyakként, hanem — hogy ugy fejezzem ki magamat — valóságos csonttal és hússal. Itt a legritkább fák és legpompásabb virágok közepett látjuk valamennyi tartomány állatait, a megfelelő égalji növé­nyekkel; az emberi nem minden faj változatait a lappoktól a négerig, a chinai és malájitól az amerikai indiánig, mind a legpontosabb, tudomány parancsolta utánzással. Hogy annál hivebb legyen a csalódás, csoportozatok vannak alakítva élénk jelenetekkel, mint vadászatok, törzsek és családok gyűlései; láthatni p.­l. egy indiai elefántvadászatot, hol az elefánt a hátán ülő számos vadás­szal együtt egy rohanó tigrist vet vissza, mig a magasban ü­lő vadászok puskáikkal s lándsáikkal, más gyalog vadászok pedig a távolból nyilaikkal küzdnek ellene. Egy más helyen egy földsarki vidék rideg pusztaságát pillant­juk meg; látunk egy lapp családot, körülvéve jégtől és hótól, a­mint épen ebédjét főzi, némi távolban pedig tengeri kutyákat és fejér medvéket, a mint egymás után ólálkodnak. Kutak, mellyeket a világ legszebb virágai környeznek, ritka és gondosan ápolt növényekkel teli virágágyak az épület­hajó egész hosszán vonulnak el, helyközi megszakasztással. E felvidító tárgyak megannyi nyugpontjai a szemnek s léleknek s átmeneti hidakul szolgálnak a különböző csoportozatokhoz, mellyek egymástól sokszor ezer meg ezer mérföldnyire távol eső vidékeket képviselnek. Elálmélkodtam a növények és virá­gok valóban hihetetlen sokasága felett, mellyet itt összehordat­tak. Különösen gyönyörű pálmákat vettem észre az egyiptomi részben, más helyeken pedig a legritkább s legnagyobb rho­dodendronokat. Ha e természettudományi tanfolyamon végigmentünk, teljesen belemerülhetünk a régiségtanba, tanulmányozhatjuk a művészetet minden formáiban, a legrégibb ókortól kezdve nap­jainkig. E részben a kristálypalota bámulatosan gazdag gyüj­temén­nyel bir. A legnagyobb pénzáldozatokkal, ügyes régi­ségbúvárok és művészek segítségével a legpontosabb mű-után­zásokat készitteté az igazgatóság, a művészet eredete óta annak minden változásait valamennyi civilisatión keresztül. Szabad tetszésünktől függ, akár egy ninivei palota termeiben, akár egyiptomi templom belsejében, akár az oroszlánudvarban s az Alhambra fényes szobáiban sétálni, azután leülhetünk egy pálma alá óriási sphymx-szobrok sorai között; ezután megláto­gathatunk egy chinai pagodát vagy a görög Parthenon szobor­műveit, vagy bejárhatjuk a dúsgazdag Diomedesnek Pompeji­ban felfedezett s olly tökéletes pontossággal utánozott házát, hogy szinte keresnek szemeinkkel a régi római házigazdát, ha a körülöttünk zsibongó szoknyás és frakkos népség nem szólana elég emlékeztetőleg. — Itt tehát igen rövid idő alatt nemcsak a művészetről nyerünk eléggé világos fogalmat, hanem a régi­kor legnevezetesebb népeinek szokásairól s életéről is szerzünk ismeretet. Minden mű­nél a leglelkiismeretesebb másolási pon­tosság tűnik fel. Kit a régi kor kevésbé érdekel, átjöhet a bizánczi, közép - és ujabbkori művészet osztályába Itt rendesen nagyobb kí­váncsiságot s talán több fogékonyságot s hozzáértést tanusit­nak a látogatók. E különböző művészeti korszakok emlékeit számos terem zárja magába. Eleinte csaknem kizárólag a val­lásos művészet tűnik fel, mellynek tárgyai : sírok, síremlékek, kripták, templomok domborművekkel, keresztelő medenczék, szentelt edények stb.; azután áttérünk a góth művészethez, melly az ő hosszúkás formáival a felhőkön keresztül az égbe látszik nyomulni, mint a németek képzelete, melly megteremté; azután jőnek a renaissance (újjászületés) korszakának művei, mellyek emlékeztetnek a pogányságra, egy tudós, ügyes és csinos művészet korszaka volt ez, de mellyben, kevés kivétel­lel, hibázott a belső meggyőződés melege. A régiségtani és művészeti osztály kiegészítője gyanánt tekintendő a gyászöntvények gyűjteménye. Minden idők és min­den népek szobrászainak remekművei láthatók itt jeles gyász­másolatokban. Hogy illy roppant gyűjtemény összeállittathas­sék, szükség volt az egész világ nyilvános muzeumai és magán­gyűjteményeinek kivenni az adóját. Ugy látszik, hogy a kris­tálypalota igazgatóságától e czélból kiküldött számos művészek mindenütt szives fogadtatásra találtak s mindenhol szivesen szolgáltattak nekik alkalmat, hogy gyászmásolataikat elkészít­hessék. Ha meggondoljuk, hány száz meg száz illy öntvényt hordtak szét a világ minden részéből, valóban bámulnunk kell az illetők kitűnő vas szorgalmát és munkásságát. Midőn a kristálypalotát meglátogatom, még számtalan munkás kéz volt elfoglalva néhány terem végső befejezésével. Több nyelv hangzását hallom s a munkások arczáról láttam, hogy különböző országbeliek. E körülményben ismét egy ujabb jó oldalát láttam e szép vállalatnak : ugyanazon egy mű körül öszpontosit művészeket és munkásokat, kik azelőtt nem ismerék egymást s kik e közös munkánál most egymást ismerni és be­csülni tanulják. Ha az ebéd ideje táján a palota kapuin kiözön­leni látjuk a különböző tartományok munkásait, francziákat, angolokat, németeket, olaszokat, magyarokat *) stb., igen kel­lemesen esik fülünknek mind e különböző nyelveket egy ösz­hangtalan zenévé egyesülve hallani. Azt hinnők a népek szét­szórását látjuk ismét egy uj Babylon tornya épitése körül, de nem ugy van! A sydenhami munkások munkáján áldás leszen, mert fel fogja emelni, oktatni és egymáshoz közelebb hozni az embereket! A kristálypalota második osztálya az ipartárlat nem ke­vésbé nagyszerű és érdekes s természeténél fogva örökké változik, s uj meg uj müvekkel szaporodik. El lehet mondani, hogy a boltok és raktárak e megszámlálhatlan sokaságának si­kere is bizonyos. Két év m­úlva alig lesz a világon tekintélye­sebb gyáros vagy iparos, kinek raktára nem leend az angol nép palotájában. Lehetetlen, hogy az angol és idegen iparosok fel ne fogják azon körülmény megmérhetlen hasznát, ha állan­dóan képviselve vannak e világvásáron, mellyet nemcsak an­golok, hanem ezer meg ezer oda utazó idegenek látogatnak meg. A mit másutt arra a tömérdek hirdetésre költenek, mellyek mindig csak kevés számú olvasó szeme elé kerülhetnek, azt bizonyára jutányosabban s hasznothajtóbban érhetik el, ha műveiket egyenesen oda küldik a kristálypalotába. Így alakul­nak az ipar által új meg uj kötelékek a népek között. E köz­pontosítás által nagy haladások fognak történni az ipar meze­jén, de az áruk olcsósága s­zekélye nagy haszonnal fog járni a vevő­közönségre nézve is. Teljes hitem és meggyőződésem annálfogva, hogy a nagy munka sikerülni fog, mert az isteni gondviselés, melly a nép­boldogító eszmék sükerülése felett őrködik, melly azt akarja, hogy az emberi társadalmak a mivelődés és oktatás haladásai által általános testvériség felé közelítsenek, a gondviselés őrzendi az olly emberi müveket, mellyek mint az angol nép palotája, ezen eleven és folyvást fejlődő ismerettár, össze­kötő pontul, békezálogul s a tökéletesedés eszközéül szolgálnak az egész emberiség számára." Tanács egy fiatal ember számára. Az idő pénz. Ki egy napon tíz forintot szerez munkája által, de a félnapot elsétálja, vagy tétlenül elheveri, kölcsön bár csak negyven krajczárt ez alatt, ne tekintse csak ezt költségének : ő valóban még öt forintot pazarolt vagyis inkább dobott el. A hitel pénz. Ha a hitelező pénzét a kitűzött határidő lefolyása után is kezeim közt hagyja, akkor nekem ajándékozza annak kamatját, vagy legalább annyit, mennyit általa még nyerhetek. Jelentékeny ösz­veggé szaporodik ez annak kezeiben, ki nagy hitellel bír s azt használni is tudja. A pénz különösen termékeny természetű. Pénzzel pénzt lehet sze­rezni, evvel mást s igy tovább. Ha öt forintot jól elhelyezünk, annyi. *) E szót nem mi szurtuk oda holmi irat hiú önámitás kedveért, az valóban ott áll a tudósítás franczia eredetijében is. Sierk.

Next