Vasárnapi Ujság – 1855
1855-09-02 / 35. szám - Helgoland (kép) 277. oldal / Nép- és tájrajzok; ismertetések; utleirások
277 Ezen állításunkat semmi sem igazolja annyira mint az , hogy vannak, kik még a természettudományok ellen is vádakat emelnek. Ezen vádak legsulyosbjai közé tartozik , hogy a természettudományok gyengítik a vallásos érzületet, s ha nem is épen vallástalanságot, de vallás iránti közönyösséget tenyésztenek. Az illyszerű vádakat mindenesetre ollyanok emelhetik, kik valami más ismeretágat tevén éltek főczéljául : a természettudományok mezején merőben páratlanok; aztán némi féltékenységgel, sőt irigységgel szemlélik, hogy a természettudományok azon befolyásnál fogva, mellyet szellemi tekintetben a lélekre, anyagi tekintetben az élet szebb és kényelmesebbé varázsolására gyakorolnak — egyre nagyobb tért kezdenek nyerni, egyre nagyobb kedveltetésben részesülnek. A csak valamennyire avatott természetismerő is boszankodva hallja az illyetén vádakat, mert tudja,hogy épen ellenkezőleg hatalmas előmozditója a vallásos érzésnek. Nem mondjuk, hogy a nap- vagy tüzimádó, kinek vallása a napot és tüzet istenségnek lenni tanítja; a hindu, kinek vallása tanítása szerint, hinni kell a lélekvándorlást, miszerint a lélek a halál után más élőlénybe , állat- vagy növénybe megy át — nem fog közönyös lenni vallása iránt a természet alapos ismerete és helyes felfogása által , de azt bizton merjük állítani , miszerint mindazon vallások, mellyeknek alaptanítása , hogy van egy élő Isten, ki mindeneket bölcsen rendelt el, nem félhetnek a természettudományoktól, mert nem hogy meggyengítenék ezen hitet, de minden lépten-nyomon ezer meg ezer adatokkal és tényekkel igazolván azt, meggyőződéssé érlelik a lélekben Minden lépten-nyomon olly számos adatok bizonyítják, hogy a természet, az összes mindenség nem vakeset szüleménye, hanem egy véletlen bölcseség, egy czélszerüen számító ész munkája , mikép a természettudományok mezején járatlan előtt is igen sok önként feltünhetik ezen adatokból. Mielőtt ne tünt volna föl azon czélszerüség, melly az egymást váltogató évszakok rendében mutatkozik? Ki az, kit bámulattal nem töltött el azon rend és szabályszerűség, mellyet a hold, változataiban követ? Most sarló alakú, majd egyre testesedik, mig teljesen kikerekedvén szelid fényével olly szépekké teszi nyári éjeinket; aztán lassan-lassan ismét fogyni kezd, mig teljesen elenyészni látszik egünkről. S ez igy megy folytonosan, így történik a világ teremtése óta; megjelenik a legnagyobb pontossággal egy perczczel sem sietve, vagy késve el, pontosabban a legfinomabb óramű-, vagy gépezetnél, mellynek megalkotására is számitó ész és gyakorlott kezek munkája kivántatott. Illyszerü adatok — ismételjük — a természettudományok mezején járatlan előtt is önként feltűnhetnek; de ha ezen adatok közül többekkel kivánsz megismerkedni, indulj el a természetben egy annak jelenségeivel ismerős társaságában, kérdezd meg őt az előtted feltűnő, legcsekélyebbnek látszó dologról, jelenségről — elragadtatással, bámulattal fognak a hallottak eltölteni. Illy sétára szólítjuk fel e lapok figyelmes olvasóit. Tekint- Helgoland szigete