Vasárnapi Ujság – 1855
1855-12-02 / 48. szám - A déli sarkvidék. Bedői Ernő 387. oldal / Nép- és tájrajzok; ismertetések; utleirások
387 11) Ó egyiptusi eke. „Description de l'Egypte" (Egyiptom leirása) czímű pompás franczia munkának „régiségek" rovatában fordul elő. — A könyv, melly után ezen ekét közöljük egyedüli maradandó gyümölcse Bonaparte Napoleon egyiptomi hadjáratának, az eke pedig annyiban nevezetes, hogy az eddig közlöttek sorában először fordul elő mint kétszarvú szántó eszköz, s hogy mindinkább közelít a mienkhez, az alakjáról látnivaló. 12) Ez a görög eke. Eredetije egy régi jáspis kőbe van vésve. Caylus rajzolta, s Mongez ismerteti. — Itt feltűnő a csoroszlya és kerék. — Első pillanattal észreveheti a szemlélő, hogy a kerék tökéletlenül van rajzolva, mert ollyforma, mintha a gerendély a kerék felső részére volna helyezve. Az eddig bemutatott ekéknél igen érzékenyül kelle ama tökéletlenségnek mutatkoznia , hogy az ekeszarvba beillesztett gerendely könnyen kimozdulhatott helyéből, s ide oda inogásával még inkább elsilányitá az úgyis tökéletlen szántást. E bajon tehát segiteni kelle, mellynek egyszerű orvossága az úgynevezett köldök lön, melly által ismét nevezetes lépést tön az ekegyártás tökélyesbülése. 13) E két rajz szinte a föllebb említett jeles franczia munka nyomán jutott a tudományos világ elé. Ó egyiptusi ekéket ábrázolnak. Az egyiken a köldök-oszlopocska fülén keresztül a gerendöly van keresztül vonva; a másikon a gerendölyt erős kötél pótolja. Mind a kettőnek van szántóvasa. Az eredeti rajzon látható, hogy négy ember erőre vannak alkalmazva, ami az akkori rabszolgás időkhöz mérve épen nem meglepő. 14. Ez az első, melynek szarva alant szivalaku vassal, gerendelye gereblyeforma nyéllel végződik, csinai eke. A másik kaukázusi származású. Ez utóbbik eléggé tökéletlen, s igen sokban hasonlít egy thébai a képen látható ekéhez, mellynek minden része illyenforma, csakhogy a szarvai meredekebben állanak fölfelé, s orrával egyenesebben megy a földnek, a meredek föld szántásában. Ezt taligával használják, de van ollyan kapacs-eke is , mellyen taliga nélkül szántnak, s átalán véve a szláv népek használják, a minek hegyes földeiken kivül még az is lehet egyik oka, hogy a szántóvason kivül semmiféle vas része nincs, s igy sokkal olcsóbb más, mai világban használt ekéknél. — Már rátekintve is azonnal észreveheti az értelmes földmives, hogy illyen eke nem fordíthatja meg a földet, hanem csak föltárja. (Folytatjuk: 10) ii) 14) 15. Az ide rajzolt kapacs-eke (Haken-pflug) most is használatban van a csehországi hegyek között, s jó szolgálatot tesz 4. A déli sarkvidék. Azon kísérletek felőli tudósítások alkalmával, mellyeknek czélja volt a rettenthetlen tengeri utazót Sir Joh Franklin-t jégfogságából megszabadítni, vagy legalább csontjait megtalálni, hírlapok és könyvek annyiszor említették az északi sarkvidéket, hogy az olvasóra nézve nem lesz érdektelen, ha őt a föld ellenkező végpontjára, a déli sarkvidékre vezetjük. E sark tengerein kevésbé úszkáltak elszánt tengerészek hajói mint az északién, hova először egy északnyugati átjárás felfedezésévei kilátás, újabban pedig az emberiség közös érdeke vonta a tengerjárókat; délen semmi messze kiálló szárazföld nem tartóztatja fel útjukban a hajókat, és csak bátor czethalászok és a tudományok érdekében felszerelt vállalatok találnak alkalmat e magas szélességeket fölkeresni. Azért sokkal kevésbé ismerjük a déli, mint az északi sarkvidéket, de azon kevés is igen lényeges adalékot nyújt némely igen fontos természettani és természettörténeti kérdés megoldására , és elegendő arra, hogy a déli sarkot az északival ellenkező jelleműnek ítéljük. Míg ez utolsót, mint az áramlások irányából és más különféle jelenetekből egész bizonyossággal következtetni lehet, egy 2400 geogám föld átmérőü víztartó övezi körül, mellynek szélei a három szárazföldrész Amerika, Ázsia, és Európának északi határait képezik, délen már a 67 szélességi fok alatt megmászhatlan vulkán-tömegfalak emelkednek ki, mellyek igen valószinüleg egy az egész déli sarkot környező szárazföld véghatárait képezik. A mult században már azt hitték, hogy ezen uj szárazföldet megtalálták, midőn 1772-ben Kerguelen nevü franczia hajóshadnagy az azután róla nevezett szigetet felfedezte. Cook azonban napfényre hozta a tévedést. De ámbár ezen sziget még messze fekszik a déli sarkkörtől, és az 50 ° szélességig sem ér, mindazáltal az Antarkticus szárazföld kiváló két jellemvonása kinyomatát magán hordozza : a tisztán vulkánképződést, és feltünőleg silány fejlődését minden szerves életnek. Míg a Melville szigeten északi szélesség 75-ik, és Spitzbergen 80 ° alatt 67 és illetőleg 43 fajta Phanerogam (nyilván készülő vagy virágos növény) található, Kerguelen sziget csak 18-at mutathat fel, mellynek felénél több az alacsonyabb fajú füvek közé tartozik. Fák vagy csaliták egészen hiányzanak, és a legnagyobb előforduló plánta a súlyellenes ernyős növény. Szárazföldi nagyobb állatok szinte nem találhatók, egyedül a tenger hemzseg czethalak, tengeri elefántok,és sok más különféle halfajoktól; a partszirtek csüllök, mankóczok, és vészmadaraktól stb. E tekintetben is előnnyel bir az északi félgömb, mert az iramszarvas, pézsmály egész a 75 ° sz-ig fölmennek, a Melville szigeten még nő a két anyás fűz és a Spitzbergen még buja legelőt talál az iramszarvas. Cook ugyanazon útjában (1775.) mellyen Kerguelen fölfedezését megigazitotta, 10 szélességi fokkal déliebben, a nyugati hosszaság 28 ° alatt fölfedezte a Sandwich szárazföldet, egy szigetcsoportot. — A jeléhaladást azonban csak e században lehete tapasztalni, midőn Smith, a „William"-brigg kapitánya, egy szigetcsoportot, „Újdéli Skócziát" fölfedezte. Ezen fölfedezés felvillanyozta a tengerjárókat, válalkozó szellemet lehelt a bátor tengerészekbe szembe szállni a tenger viharaival. — Az orosz Beinghausen fölfedezte 1821-ben „Péter szigetet" 89 ° nyugati hosszúság és 69 ° déli szélesség alatt, továbbá inkább észak felé az „I.Sándor"partot,melly később szigetnek bizonyult be; mindazáltal ezentúl messzebb kelet felé Biscoe 1832-ben partvidéket pillantott meg, mellyet „Graham földnek" nevezett el, melly megszakadás nélkül Ujdéli-Skótia közeléig látszik elnyúlni.— Ugyanezen tengerész a 47 és 53 ° keleti hosszaság alatt is fölfedezett egy partvonalt, mellynek összefüggése a későbbi fölfedezésekkel, mellyeket alább emlitendünk, — még eddig nincs bebizonyítva. Húsz éven át az orosz tengerészetet és különösen Bellinghausen kapitányt illette azon elvitázhatlan dicsőség, hogy a legdélibbnek ismert szárazföldet Péterszigetben fölfedezték ; de 1839—40-ben csaknem ugyanazon időben három tengerúti vállalat létesült, Anglia, Frankhon- és Amerikában, mellyek között az elsőnek volt fentartva elődeinél sokkal messzebb délfelá