Vasárnapi Ujság – 1856
1856-01-13 / 2. szám - Sok hó; sok buza. Dr. Hegedűs 14. oldal / Gazdászati és orvosi.
14 Sok hó, sok búza! Szüntelen keringő tánczot jár a fáradhatlan idő. Alig hogy a nyár illatos rózsái elhervadjanak, alig hangzott el a szüretek vig zajongása, s szél szárnyán deres szakállal, hó palástjába burkolva ismét itt van az alig távozott öreg, — a tél. Elbujdosott a rideg vén fagyos fuvalma elöl a vándor fecske, a dallos pacsirta a szines pillangók s dünnögő rovarok serege, a fa utolsó barnapiros levele is elszakadt ágáról most, a merre kalandozó tekintete jár, hideg, fagyos hósivatag s terül előttünk. Ha a természet zengeni, mező, virány erdő ezer szinben tarkázni megszűnt, akkor előállnak a költők s szivfacsaró, versekben könnyezik a meghalt természetet, s a csillogó hóréteget a nagy halott szemfödelének vallják. Bármennyi halotti éneket daloljanak is, a természet télen nem halott, habár egy ideig nem látjuk is olly szembeötlőleg szünteleni tevékenységének jelenségeit; a nagy természet, az emberek anyja örök életet él, — s télen ugy mint nyáron munkálódik, hogy gyermekeinek legyen mivel élni, minek örvendeni az életben, mert hiszen mi volna az élet öröm nélkül? A merre szemünk lát, lábunk a földet érinti, mindenütt csak a fehér csillogó havat látjuk. Roppant befolyást gyakorol földi létünkre, egészségünkre élelmünkre a hó, — csakhogy sokan azt vagy épen nem tudják vagy sejtik ugyan, de okát megfejteni nem bírják. A hó, melly magas hegyekre lerakodik, a felettük elvonuló hő szeleket hűsíti, — mellyek különben, nem csak a növényzetet perzselnék el, hanem a délibb tájak lakóinak egészségét veszélyeztetnék is; de a hegyek oldalán, csúcsain lerakadó hó és földön lévő jég s viz, midőn már a nyár tikkasztó melege a föld vizét kipárologtatá s a növényzetet éltető nedv híjából kiveszne, pótolja a kigőzölgés által okozott viz-veszteséget s élteti a lankadó növényzetet, — miért is a föld tartalék vizének méltán mondathatik. Mindezen fontos s az állati életre nevezetes hatásán felül áll azon befolyása, mit nálunk az éjszakiabb vidékeken a növényzetre gyakorol részint az által hogy a földet melegen tartja s igy a gyökök elfagyását gátolja, részint tetemes szénenytartalmánál fogva. Hogy melegitse földünket a hó, midőn maga fagyott viznél, jégnél nem egyéb? Erre felelni nem nehéz. A hó nem is melegíti a földet, ép ugy nem, mint a bunda, a dunyha nem melegíti az ember testét, — de valamint a bunda az ember saját testi melegét visszatartja, s tőle a külső hideg levegő érintését eltávolítja, ép ugy tartóztatja vissza a hó földünknek a nyár folyama alatt gyűjtött melegét, — jegeczei ugyanis nagy mennyiségü levegőt tartalmaznak s ez rést vezető, — a jegeczek ezen felül csak lazán függnek össze, már pedig azt mutatja a tapasztalás, hogy mennél sűrűbb valamelly test annál jobb, mennél ritkább vagy is részecskei minnél kevesbbé összefüggök annál rosszab melegvezető, annál jobban tartóztatja melegét azon testnek, mellyet betakar. Mennél vastagabb tehát a földet boritó hó réteg, annál több meleget tart a föld, — s mennél több a hó, annál több szén savany fejlődik ki olvadásakor, melly alföldbe szivárogván a növények s vetések növését, termékenységét elősegíti. Ezért méltán s helyesen tartja a magyar közmondás : sok hó, sok buza! Dr. Hegedűs. TÁR Gazdákat érdeklő rovat. ..— Hogy a legközelebbi években mezőgazdászatunk ügye mennyire haladt, leginkább bizonyitja azon tény, miszerint a „Mezei gazdaság könyve" olly részvétnek örvend, millyennel egy ez ideig megjelent gazdászati könyv sem dicsekhetik. „Szellemi ébredésünk mellett bizonyit ez olly fénynyel és olly gazdagon, hogy bizony vele sokkal nagyobb nemzetek is méltán megelégedhetnének." Szintén örvendetes részvéttel találkozott a „Mezőgazdasági statistika," valamint a „Gazdasági lapok" előfizetőinek száma is lassú bár, de folytonos növekedésben van. Mi pedig a gépeket, mezőgazdaságunk e leghathatósabb elősegítőit illeti, Pesten csupán Vidacs és Farkas gyáraikból összesen 7686 darab kisebb nagyobb mindenféle gazdasági gép és eszköz került ki a lefolyt 1855-ik év alatt! De e szám csak egy részét jelentheti azon nagy számú gépeknek, mellyek a többi Pesten, Czenken, Rimaszécsen, Óvárott létező nagyobb és az ország több helyein találtató kisebb gépgyárak és műhelyekből kikerültek, de mellyek üzletéről fájdalom, az illetők semmi kimutatást sem bocsátottak nyilvánosság elé. g.— Tudjuk, hogy a liqueur, cognac sat. szeszes italok, javulnak minőségükben ha sokáig állnak. Francziaországban ujabban kitalálták módját, mint lehet e javítást rövidebb idő alatt is eszközölni. A javitandó szeszes italokat ugyanis palaczkokba töltve ládába rakják, melly ládákat fürész malmoknál a géppel összeköttetésbe hozva, a folyadék minősége nyolcz órai folytonos és erős rázás által, annyira megjavul, mintha nyolcz évig állt volna. ..— A hazánkban több évek óta lappangó marhavész (százrétű paczalkór), a folytonos hideg ellenére is, több helyütt ismét pusztítva lépett fel. E bajnak ismertető jele, hogy a marha elveszti étvágyát, szomorú, levert, szeme és orra folyós lesz. Ez után vagy nagy szorulás vagy nagy haszmenés áll be; ha a marha ez utolsó állapotban 24 óráig szenvedett, s rajt nem segítettek, avagy nem fogott rajt semmi segítség, úgy el van veszve. Óvszerül ajulják a Glaubersót, és hogy a menyire csak lehet a marhát könyen emészthető takarmánnyal s minél kevesebb szalmával kell tartani. Ha a vész mégis kitör és szorulás áll be, úgy ismét Glaubersót kell beadni vagy egy ügyes ember olajos kezével iparkodjék a marhából a megrekedt ürütéket kiszedni, azután pedig hidegvízzel többször megkristélyozni. A nyavalya ragadós lévén, a betegek okvetlen külön ólba zárandók. Domonyból egy gazda saját tapasztalata folytán a,,G. L.-ban e bajnál a következőt alálja, mit mi is sietünk köztudomásra hozni. Miután tíz legbetegebb marhájának semmi szerrel nem sikerült megindítani hasrekedését, abbahagyott minden egyéb orvoslást, csak H . Z. minden marhának éhgyomorra egy evőkanál fekete kőolajat adott be, három nap egymásután. Mire már az első nap is javulást tapasztalt, másodnap már ettek marhát, s ürülésük is beállt, a harmadik bevétel után pedig kilenczen nyoma sem maradt a bajnak s csak a tizedik veszett el. Ezután fekete kőolajat adott be naponkint egészséges marháinak is, mellyek csakugyan menten is maradtak minden bajtól. Iskolai és egyházi ügyek. i.— A budai főgymnasiumban a jelen 1855/6-ik iskolai évben 234, a József-ipartanodában 149, a reáliskolában 259, a nt. Kriegler József igazgatása alatti városi elemi iskolában 4225 tanuló, a magánintézetekben pedig 481 fi és leány nyer oktatást. i.— A vakok intézetében Pesten 27 fiu és 15 leánynövendék részesül az oktatás áldásaiban. 1.— Felsőbb rendeletnél fogva az összes, tehát a magyarországi helytartóságok is, minden községben s minden felekezet számára a község kebeléből világi tanoda felügyelőt tartoznak kinevezni, kinek hivatala becsületbeli. Irodalom és művészet. 1. Az eddigelé megvizsgált népszerű elbeszélési pályaművek között birálóink már is egy kitűnően szép művet találtak, melly mindenesetre örvendetesen fogja meglepni közönségünket, mert ha a további művek között egy másik még jobb is találtatnék, akkor amazt a szerkesztő saját pénzéből fogja külön jutalmazni. 2. Megjelent müvek: Madarak pajtása, Lisznyay Kálmántól, 572 lapra terjedő versgyűjtemény a népszerű költőtől. Müller Gyula tulajdona. 3. A „Magazin für die Literatur des Auslandes" czimü jeles berlini lapban Vörösmartyt ismertetik a külfölddel. A jeles és jól felfogott czikk írója Stier tanár, ki a magyar nyelvet tökéletesen megtanulta, anélkül, hogy valaha hazánkban lett volna. Bár ő vállalkoznék Vörösmarty műveinek fordítására. 4. Bulyovszky és Dallos Gyulák Boz Dickens legújabb regényét „Kis Dorkát" (little Dorrit) fordítják. Ajánljuk közönségünknek, hogy a külföldi regényírók művei közül Boz Dickenséit szerezze meg legörömesebb. A fordítás sikerültévől a fentnevezettek tehetsége kezeskedik. Előfizetéseket elfogad Bulyovszky Gyula, magyar utczai 4 szám alatt, hat füzetre 3 póttal.— A Düsseldorfban kiadott „Vázlatok a magyar népéletből" czimü munka íróját, b. Prónai Gábort nagy arany érdempénzzel jutalmazák .