Vasárnapi Ujság – 1856
1856-01-06 / 1. szám - A nőlázadás. Jókai Mór 2. oldal / Elbeszélések - Nemzeti haladásunk. Jókai Mór 2. oldal / Értekezések
. Nemzeti haladásunk 1855-ben. Tekintsünk vissza a múlt évre és tanuljunk meg tőle reményleni. Csendesen, de szilárdul haladunk, javulunk, épülünk, közéletünk semmi ágazata sem marad hátra, egyik a másikat mozdítja előre. A vallásosság és népnevelés ügye emelkedőben van; ez évben két nagyszerű templom készült el Isten dicsőségére hazánkban; az esztergomi basilica, és a föti kathedrale, mindkettő egyszersmind a hazai műemlékek legszebbike, és felépült a minden templomok közt legszebb templom : a vallásfelekezetek közti egyetértés, mellyet a mult év fényesen tanúsított, midőn a dühöngő ragály napjaiban lelkészeink valláskülönbség nélkül részesitenek testi ápolás és lelki malasztban minden szenvedőt.— Több tanoda megnyerte ez évben a nyilvánosság jogát, mi azokat régi virágzásukra fogja segithetni s a mi ez évben roppant foglalást tett a népnevelés mezején, létrejöttek a vasárnapi és tanyai iskolák. A tudományos világban magyar akadémiánk ujabb megszilárdulása kelti föl bizalmunkat, midőn annak élére olly férfiak állhattak, kiknek tevékenységéről meg vagyunk győződve. Irodalmunkat ugyan nagy veszteség érte Vörösmarty halálában, ámde itt is elmondhatjuk, hogy a költő újra született, midőn meghalt, mert művei ezután még nagyobb hatással leendnek. A többiekre örvendetesen mondhatjuk el, hogy öregeink megifjulnak, ifjaink megöregbülnek , amazok erőben, ezek tudományban. Az idén megjelent magyar könyvek száma megközelíti a hétszázat! Népies vállalataink roppant hatást gyakorolnak a közönségre, melly folyvást növekedőben van, a „ Vasárnapi könyvtár" eddig hallatlan elterjedésben ismerteti legjelesebb íróink műveit. A napi sajtó folyvást növekedő részvétet gerjeszt; a „Pesti Napló" új szerkesztőt kapott báró Kemény Zsigmondban , ki eszesen, tudományosan, következetesen vezeti e nagy fontosságú hírlap ügyeit, míg Török János szerkesztése alatt uj politikai hírlap keletkezett nyelvünkön a birodalmi fővárosban Bécsben, s a kormány hivatalos lapja a Budapesti Híradó, a vállalkozó Emich Gusztávnak adatván át, szinte gazdagabb tartalmat ígér jövőre. A tisztán irodalommal foglalkozó lapok, Délibáb, Hölgyfutár, Viszhang, Családi lapok, Divatcsarnok egymással nemesen vetélkedve mozdítják elő nyelvünk haladását. A Szent István társulat százezerre menő népszerű könyvet oszt szét évenkint, ingyen, vagy csekély árért. Ennyi dicséretes törekvés lassankint felemeli népünket azon miveltségi fokra, mellyen más, általunk bámult nemzetek állanak. Művészeti ügyeink is haladnak előre. Legelső helyen említjük a színészetet, mint melly legnagyobb befolyással bir. Pesti színházunk körülményei ez évben örvendetes fordulást vettek. Gróf Ráday, legkedveltebb igazgatónk egyesité a régi erőket, a hiányzókat pótolta újakkal, buzditá a drámaírókat, méltányos volt a művészek és a közönség kivánatai iránt, aminek és Simoncsics János gazdászati igazgató takarékosságának természetes következménye lett, hogy ez intézetünk a közönség minden igényét ki tudja elégíteni, míg a közönség részvéte ezt olly állapotba helyezte, hogy ez idén még a korábbi évek adósságait is képes volt törleszteni, s kiszolgált tagjait tisztességesen nyugdíjazni. E mellett a vidéken is örvendetes pártolás mutatkozik a művészet iránt : Szabadkán új színház nyittatott meg, s illyennek építése határoztatott el Debreczen és Tata városokban is. Arad , Kolozsvár, II.-Várad előbbeni buzgalmukban most is megmaradtak. A festészegylet tagjainak száma több ezerre szaporodott s állandó műtárlatunk folyvást növekedő buzdítással hat a hazai festészekre, tehetséges festőket külföldre küldtek tanulmányozás végett főuraink, mint Apáti Mórt, Telepi Károlyt, az itt bennlevőket pedig hazai tárgyú művek készítésével foglalkoztatják, mint Petrich Orlayt, Molnárt és Kovácsot. Fametszetekért sem szorulunk többé külföldre, a lapjainkban közlöttek eléggé bizonyítják e művészeti ág kifejlését Pesten. A zeneegylet folytatja előkészítő működését, míg Horváth E magányiskolájának növendékei többször szép sikerrel mutatták be magukat a közönségnek. Népzenénk folyvást nemesbülő irányban halad uj zeneköltőink törekvése által. Ipar és gazdászat ügyében is sok haladást tettünk ez esztendőben : a javított gazdasági gépek, ekék, vető, arató, cséplőgépek nagy elterjedése legbiztosabb mértéke gazdászatunk gyarapodásának. Gazdasági lapok és könyvek sikerrel terjesztik az ujabb kor üdvös újításait és találmányait, a mezőgazdaság könyve e téren megbecsülhetlen kincs gyanánt jelent meg ez évben. Legnevezetesebb esemény azonban reánk nézve az általános tagosítás eszméje, mellynek foganatosítása által hazánk lakosai félbirtokukkal gazdagabbak leendnek s egyedül képesithetők ipar által bármelly mivelt államot megközelíthetni. Ide számithatjuk még a létesült hitelbankot is, mellynek áldása a földbirtokot még egyszer olly becsessé teendi, mint eddig volt. Vasutaink is szaporodtak ez évben, a Bécs-győri vonat most nyilt meg, s szinte ez évben határoztatott el egy ipoly-sajó-völgyi, győr-kanizsai és kassa-miskolczi vonat épitkezése. Kereskedelmünk ez által is ujabb lendületet nyer. Borainkat nagy mértékben hordják a külföldre s terményeink a párizsi ipartárlaton elismerésben részesültek; kertészeti haladásunk Encz képezdéje által biztosíttatik. • Találmányokat is mutathatunk fel ez év folyamából; egyik Gyürky hajó-hajtó gépe, másik Farkas konkolyszedője, harmadik Jedlik és Hamar Leo tökéletesített villanyvilágítása, mellyek mind nemzetünk becsületére válnak. Nemzeti tételünk egyik nagyszerű emléke is ez idén létesült , a budavárhegyi alagút, méltó ikercsoda-testvére a lánczhidnak. Uj hasznos ismeretekben gazdagultunk, megismertük a kenyér-gyökeret, mint burgonya-pótlékot; az asfodétát, mint szeszfőzésre való gyökeret; megtanultuk a gáz- és jégkármentesítő intézetek hasznait becsülni s ez idén sokkal kevesebb panaszunk lehetett sokkal több kár és veszély mellett, mint egyébkor. És végre napról napra jobban megtanultuk azt, amit régen kellett volna már tudnunk, hogy a magyar nemzetló boldogságának egyetlen egy útja módja az, hogy önmagát szeresse , hogy a legkisebb, úgymint a legnagyobb Érezze annak fontosságát, szükségét, hogy a nemzeti jóllét emelésének milly nagy szüksége van minden egyes ember kezére és fejére és szivére. íme e tudat lassankint megszilárdul bennünk. Főuraink hazatérnek és példát adnak nemes buzgóságukkal a hon boldogitásában, okos gazdálkodásban, nemzeti nyelv, művészet, tudományok és erkölcsök mivelésében; a köznép örömest tanul a jó példából s egymást nógatja buzdítja a felvilágosodás és közszorgalom ösvényén való haladásban, mellynek örvendetes nyomait a mult évben is eléggé tapasztaltuk, legyen az ezutánra is igy! Hogy legyen a magyar nemzet tettben, lélekben egy és erős, nagyjaiban büszke, kicsinyeiben szilárd, vagyonilag gazdag, értelmileg kitűnő, erkölcseiben tiszta, vallásában állhatatos, Istentől megáldott és emberektől magasztalt! — ahogy megérdemli . . . Jókai Mór: Történeti tünemények. JÓKAI MÓRTÓL. I. A nő-lázzadás. Krisztus urunk után a nyolczadik században történt az a hallatlan eset, hogy a nők terhesnek találták a férfiak uralkodását a földön és azt mondák egymás között : „miért nevezzük' mi a férfit uramnak'? miért nincs megfordítva a dolog, hogy a férfi nevezné urának az asszonyt ?" Csehországban egy fiatal tizenhat éves leányzó, kit Velezkének neveztek , támasztá legelébb szívében azt a visszás eszmét, hogy nem lehetne-e megfordítani a világ eddigi rendjét, hogy a nők, kik addig férjeik rabjai voltak, lennének ezután az urak és a férfiak az ő szolgáik? Egyszer csak elkezdték a nők a kalákákból (fonóházak) kizárni a férfiakat; ha legény jött oda, azt kilökték, nem tűrtek maguk között, csak asszonyt és Iyánt. Ott azután egész éjjel elsugdostak ; a szép Velezke tartott háborító beszédeket közöttük, amit áhítattal hallgatott a többi.