Vasárnapi Ujság – 1857

1857-07-12 / 28. szám - Szent-István-székesegyház Bécsben (képpel) 269. oldal / Nép- és országisme

21>9 vántak. Zalán a küldött ajándékok szépsége által elbájoltatva, és a neki ásott vermet észre nem véve, nevetve engedett a követek kérésének, kik örömtelve sietjenek vissza Árpádhoz ezen, magában csekélynek látszó tárgyakkal. Látjuk a rajzon, midőn követei neki Zalán viszonajándékait átadják. Ez jelképi (symbolica) birtokbavétele volt az országnak, melly a fegyver által tör­téntet, a valódit meg­előzte *). Az ország elfoglalásával összekötve­­ volt annak felosztása Álmos herczeg választásakor alkotott egyez­kedés 2-ik pontja szerint. A vezérek és azok seregei többnyire azon tájékokon nyertek telkeket, mellyek hőstetteik tanúi voltanak. Említendő itt még a magyarok első népgyülekezete e földön mint előképe a későbbi országgyűlések­nek, mellyet ők gyözedelmeik közt, Za­lán meggyőzése után K­örtvély tavánál, nem messze Gömölse (Gyümölcsény) er­dejétől, a mai Csongrád vidékén tartot­tak. A herczeg, és a vezérek, nemzetsé­gükkel együtt összegyülekezvén, köz­határozat által szabályozák viszonos helyzetöket, megrendelék a hadi köte­lességet, és bíróságokat alkotának, mint az elkövetett vétkek büntetőit. Az itt megalapított rend vagyis szer után ezen hely maga Sc­ crnek neveztetett, és *) Régi időben, midőn még a monda és tör­ténet szorosan egymás mellett állottak, sőt gyakran eg­gyé olvadtak, a kétféle elbeszélés is sokszor össze­zavartatott: kivált ha a nemzeti irány annak bizonyos jelentőséget tulajdonított. Igy alkalmat ad a honunk­nak Árpád által történt jelké­pi birtokbavétele azon ismeretes mesére, hogy Árpád egy szép kantárral és nyereggel felékesített szürkén vásárolta Szvatopluk tót fejedelemtől az országot. Azonban ezen elbeszé­lésnek olly alakban nem lehet helye a történetben. A Szent István székesegyház Bécsben. (Lásd a leírást 270. oldalon.)

Next