Vasárnapi Ujság – 1857
1857-07-12 / 28. szám - Szent-István-székesegyház Bécsben (képpel) 269. oldal / Nép- és országisme
21>9 vántak. Zalán a küldött ajándékok szépsége által elbájoltatva, és a neki ásott vermet észre nem véve, nevetve engedett a követek kérésének, kik örömtelve sietjenek vissza Árpádhoz ezen, magában csekélynek látszó tárgyakkal. Látjuk a rajzon, midőn követei neki Zalán viszonajándékait átadják. Ez jelképi (symbolica) birtokbavétele volt az országnak, melly a fegyver által történtet, a valódit megelőzte *). Az ország elfoglalásával összekötve volt annak felosztása Álmos herczeg választásakor alkotott egyezkedés 2-ik pontja szerint. A vezérek és azok seregei többnyire azon tájékokon nyertek telkeket, mellyek hőstetteik tanúi voltanak. Említendő itt még a magyarok első népgyülekezete e földön mint előképe a későbbi országgyűléseknek, mellyet ők gyözedelmeik közt, Zalán meggyőzése után Körtvély tavánál, nem messze Gömölse (Gyümölcsény) erdejétől, a mai Csongrád vidékén tartottak. A herczeg, és a vezérek, nemzetségükkel együtt összegyülekezvén, közhatározat által szabályozák viszonos helyzetöket, megrendelék a hadi kötelességet, és bíróságokat alkotának, mint az elkövetett vétkek büntetőit. Az itt megalapított rend vagyis szer után ezen hely maga Sc crnek neveztetett, és *) Régi időben, midőn még a monda és történet szorosan egymás mellett állottak, sőt gyakran eggyé olvadtak, a kétféle elbeszélés is sokszor összezavartatott: kivált ha a nemzeti irány annak bizonyos jelentőséget tulajdonított. Igy alkalmat ad a honunknak Árpád által történt jelképi birtokbavétele azon ismeretes mesére, hogy Árpád egy szép kantárral és nyereggel felékesített szürkén vásárolta Szvatopluk tót fejedelemtől az országot. Azonban ezen elbeszélésnek olly alakban nem lehet helye a történetben. A Szent István székesegyház Bécsben. (Lásd a leírást 270. oldalon.)