Vasárnapi Ujság – 1861

1861-05-05 / 18. szám - Budai indóház 18. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Hazaiak - Felső-Borsodi képek: 2. Edelényi czukorgyár 18. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Felső-Borsodi képek: 3. Edelényi kastély 18. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - A buda-kanizsai vasut indóháza Budán (képpel). Zombory Gusztáv 205. oldal / Természettudományok; ipar; gazdaság

A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben 1% bven jelenik meg. Előfizetési díj Buda­ Pesten házhoz küldve vagy postai úton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt ft st. uj pénzben. A Vasárnapi Újság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 12 ft., évnegyedre 8 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó­hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasitandó. (Szerkesztőségi szállás : magyar-utcza 1. szám.) A buda-kanizsai vasút indóháza Budán. Alig van két éve, hogy a budai Vérmező átellenében fekvő kis három­szögű réten — mely hajdan temető volt, — az indóház legelső munkálatai megkezdettek. Ki a tervek titkaiba beavatva nem volt, fogalma sem lehetett, hogy mily óriási munkának vetették meg alapját; bámulva sereglettek össze Budapest kíváncsi­ lakosai, midőn­ e háromszögű rét körüli roppant szikla­falakat kezdették építeni, melyek bármely várerősség bástyáival is bátran kiállották volna a versenyt, s csodálkozva tudakozódtak egymástól, hogy vajjon mi lesz ez? mit építenek itt tulajdonképen? minek e roppant falak egy indóházhoz? Arra még akkor kevesen gondoltak, hogy az egész pálya­udvar egy emeletnyi magasságra fog feltöltetni, és hogy e roppant földtöl­tés ellensúlyozására, illetőleg megtartására, nem elég erős a közönséges fal. Az egész pályaudvar a budai Krisztinaváros mögött húzódik el egy hosszúkás völgyben, melyet egy részről a „Sváb"­ és „Sashegy", másrész­ről pedig a Szent-Gellért, és a vár átellenében álló azon szőlőhegy képzi, melyről 1849-ben a magyar ágyuütegek a vár falán — a fehérvári kapu mellett — rést lőttek. E völgy ugy van alkotva, hogy a Sas- és Sz. Gellért­hegy között magasan kezdődik, s ugy vonul lejtősen lefelé, egész az emli­tett rétig, hol legmélyebb. Ezen legmélyebb helyet tehát fel kelle emelni, mire meg ama magasabb részéből lehordott föld szolgáltatott anyagot; de mindazáltal a Szt. Gellért-hegy végső gerinczén át elkerülhetlenné vált egy 190 öl hosszú alagút építése, mely hogy­ mennél rövidebb félkörben megy a föld alatt, s innen van roppant részén kiérve, gyönyörű rétek terülnek el egész a­lól pedig a budai hegyek húzódnak félkörben egész aljában szintén félkörben kanyarodik a szép vasúttöltés, míg A BUDA-KANIZSAI VASÚT INDÓHÁZA BUDÁN.

Next