Vasárnapi Ujság – 1866
1866-10-14 / 41. szám - Hajnik Károly 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Hajnik Károly (arczkép) 489. oldal / Élet- és jellemrajzok - Salamon tornya (Visegrád alatt) K. G. 41. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Turkoman rabló 41. szám / Vegyes tárgyuak - Vasárnap délután 41. szám / Vegyes tárgyuak
Tizenharmadik évfolyam: Előfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Hirdetési dijak: a Vasárnapi l'Jstig és Politikai l'jdonságokat illetőleg, 1866. január 1-től kezdve. Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Hamburg és Altonában : flausenstein és Vogler. — M.Frankfurtban: Jaeger könyvkereskedése; Bécsben: Oppelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Hajnik Károly, kinek halálát néhány héttel ezelőtt jelentettük, hazánk alkotmányos életének történetében egy közelismerésre méltó, nevezetes helyet foglalt el. Magyarországon, a kifejlett alkotmányos élet daczára, a nyilvánosság terjesztésére évek során keresztül igen kevés történt. Az országgyűlés tárgyalásairól a cenzúra nyomása alatt álló hirlapok csak igen rövid és száraz tudósításokat közölhettek, s a történelem számára csupán a jegyzőkönyvek és hiányos följegyzések maradhattak fönn. Hiányzott a főeszköz — a gyorsírási, melynek fontosságáról egy híres angol író következőleg nyilatkozik : „Ha mindaz, mit a gyorsírók a sajtó útján a szónokok ajkairól, a lelkesedéstől még melegen nyújtanak a közönségnek, csak egy hétig megszűnnek, országunk politikai történetében egy üres lap támadna, a közvéleménynek egyik leghathatósb rugója hiányoznék, és csak akkor értené s láthatná be a nemzet, mily fontos befolyást gyakorol e művészet nyilvános életünk összes ügyeire." E nevezetes eszközt nálunk is meghonosítani, tűzte ki életfeladatául Hajnik s törhetlen és önzéstelen buzgalma, s fáradhatlan munkássága által czélját el is érte. Neki köszönhetjük, hogy ma már van magyar stenographia s hogy e tekintetben sem állunk többé a művelt külföld mögött. Hajnik Károly 1806. decz. 10-kén Pozsonyban született. — Atyja, Pál, előbb pozsonyi, később magyar k. egyetemi jogtanár volt; anyja Markovics Antónia, Markovics Mátyás ismeretes jogtudós leánya. Tanulmányait a pesti kegyesrendi gymnáziumban(1815— 1821)és utóbb az egyetemen végezte (1821 —1826). Az ügyvédi vizsga letétele után Temes megyében lett aljegyző. 1832-ben a pozsonyi országgyűlésen lépett föl mint pályatörő, első magyar gyorsíró, s azóta a jelen 1866-ik évig ő szerkesztette valamennyi magyarországi és Hajnik Károly. (1806-1866.) erdélyi országgyűlés gyorsirási naplóit. Eleinte kevés pártolásban részesülve, csak egyedül s csaknem egészen jutalom nélkül végezte a fárasztó munkát, de ügyszeretete nem lankadt, fővágya és czélja lévén, nálunk is meghonosítani a nyilvánosság terjesztésének e hatalmas eszközét. Hosszas és fáradhatlan működésének érdemeit a következő vázlatos sorozat eléggé kitünteti. — Az 1832 //1-ki pozsonyi országlyama alatt Hajnik eszközlésével s ügyessége és lelkessége által alapíttatott meg a Főrendi Napló is, melynek, mint akkor egyedüli kiképzett gyorsíró, valóságos szerkesztője volt, és aránylag csekély dijért a majdnem naponként tartott ülések minden beszédét leírta és szerkesztette. Nemsokára azonban fölébredt a részvét az ügy iránt, s annak fontossága kellő méltánylásra talált. A felső táblán többek közt gyűlésen a kerületi ülések Naplójának szer hathatósan fölszólalt a gyorsírás ügyében kesztője volt. gr. Batthyány Lajos, kinek aztán egy ideig Hajnik magántitoknoka is volt. A főrendi ellenzék a gyorsírás előmozdítása végett egyletet is alapított, s jutalmakat tűzött ki. A haladó párt József főherczeg nádor utján folyvást sürgette Hajnik országos gyorsíróvá neveztetését. Ugyanezt több megye is utasításba adta, nevezetesen Zalában Deák Ferencz tévé azon indítványt, hogy a gyorsírás, különösen pedig Hajnik Károly mint annak honunkban megalapítója, országos pártolás alá vétessék, s ez indítvány elfogadtatván, támogatására az ország valamennyi megyéi föl lettek szólítva. Az országos gyorsíró állomásának elnyerésére csakugyan mind József nádor, mind az akkori udvari főkanczellár, gróf Majláth Antal, reményt nyújtottak, — de e hivatal rendszeresítése évről évre elhalasztatott. Hajnikor nemcsak a nyilvánosság terjesztése körül szerzett érdeme, hanem sokoldalú ismeretei, bő tapasztalása, valamint finom, mivelt modora átalánosan kedvelt egyéniséggé tették s az ellenzéki párt összejöveteleiben, s az országgyűlési köröknek mindig szivesen látott, sőt keresett vendége volt. Az 1841/3-ki erdélyi országgyűlésre az országos elnök b. Kemény Ferencz által hivatott meg az Országos Napló szerkesztésére. Az 1843/4-diki magyar országgyűlésen József nádor egyenes meghagyása folytán Az Erdélyi Napló megkezdésére az 1834/5-ki kolozsvári országgyűlés alatt b. Wesselényi Miklósnál tartott tanácskozmányban tett inditványt, mi az ellenzéki párt részéről élénk helyesléssel lön fogadva. Ennek szerkesztését dij nélkül, csupán hazafias indulatból vezette. Az 1839/40-ki pozsonyi országgyűlés fo HAJNIK KAROLY. pfl. wtm