Vasárnapi Ujság – 1866
1866-03-04 / 9. szám - II. Leopold belga király (arczkép) 100. oldal / Élet- és jellemrajzok - Deés város Erdélyben (képpel) 100. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Viski ref. templom (képpel) 100. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
hogy a gazda vendégét legalább az utczaajtóig kikísérje, de ez meg a gazdát meg akarja kímélni a fáradságtól s ezért gyakran szó nélkül elillan, mit ha a gazda észrevesz, utána eredve, őt ruhájánál megmarkolva kiséri ki s igy búcsúzik el tőle. A törökök különösen szeretik mutogatni vagyonosságukat, s bár gyakran semmijök sincs is, azért ők mégis tartanak rendes házi regélőt, külön táskahordozót, csibukvivőt, ibriktartót, alvaszt azaz ételhordozót, kinek deszkájára a szakács rakja fel az ételeket s a deszkát fejére teszi, honnan megint mások emelik azt le; s igy azon közmondást, hogy „a vagyon Indiáé, az ész Európáé, a pompa és hatalom a törököké" — a hatalmat kivévén, teljesen igazolják. Közli Kun Gyula. 100 II. Leopold, a belgák királya. A legmiveltebb és legrendezettebb európai államok sorában első helyet foglal el a terjedelemre nézve kis Belgium. Mult évi decz. 15-én halt meg ezen alkotmányos érzelmű, s függetlenségért és szabadságért hevülő nemzet népszerű és szeretett királya, I. Leopold, ez ország boldogságának megalapítója. A legnagyobb részvét és tiszteletnyilvánítások között kísérte sírjába az összes nép a nemes fejedelmet, s reményteljes pillanatokkal fordult azonnal a meghalt király fiához, a Brabanti herczeghez, ki az összes nemzet hódoló lelkesedése között decz. 17-kén II. Leopold névvel lépett atyja trónjára. Első nyilt és leplezetlen föllépése, nyájas és őszinte magatartása átalános rokonszenvvel fogadtatott, s a belgák reménytelve fordulnak az ifjú király felé, kinek eddigi múltja is elég biztosítékot látszik nyújtani a jövőre nézve. Tudják azt, hogy fejedelmek első ifjúsága felett a legjobb anya gondos szeme őrködött, hogy később atyja vezette lépteit, kit a királyok sorában a „bölcs" czim méltán megilletett, s hogy évek óta ifjú, szellemdús neje mellett a legpéldásabb családi életet éli. II. Leopold 1835. ápr. 9-kén született Brüsszelben. Atyja I. Leopold s anyja Lujza, Orleansi herczegnő (Lajos Fülöp franczia király leánya) volt, kik a leendő trónörököst a legnagyobb gonddal nevelték. 1853. aug. 10 -én nőül vette József ausztr. főherczeg, Magyarország egykori nádorának kellemdus leányát Mária főherczegnőt (szül. 1836. augusztus 23-kán). Az ifjú pár nemsokára hosszú útra kelt keletre, a kisázsiai tengerpartokig és Egyiptomig. Később meglátogatták a párisi világkiállítást. Midőn a herczeg a belga szenátus tagja lett, többször vett részt a közügyek tárgyalásában s beszédeiben mindig arra vetette a súlypontot, hogy a kis Belgiumnak belső értékkel és lelkesedéssel kell pótolni a külső nagyság hiányait. A szellemi és anyagi érdekek buzgó előmozdítója volt mindig s különös gondot fordított a hadseregre is, melyben trónralépése előtt tábornoki rangot viselt. Eddig három gyermeke van, kik között a trónörökös, Leopold herczeg 1859-ben született. — A király öccse Flandriai gróf czimet visel s mint a lapokban olvassuk, legközelebb az oláhországi fejedelmi trónnal kínálták meg, mit azonban el nem fogadott. A viski reform, templom. Adalékul azon érdekes természeti és történeti képekhez, melyek a lapok hasábjain Máramaros megyéről megjelentek, álljon itt a viski reform, egyház rajza is. Ez egyház jelen alakjában ugyan nem régi, de miután a viskiek a reformált vallást már 1524-ben felvették, több mint valószínű, hogy eredetileg katholikus templom volt, és pedig minden valószinűséggel a 14-dik század elejéről. Tanúsítja ezt a külön sanctuarium, a sekrestye nyomai s a támoszlopok, melyek hanyatló góth ízlésre utalnak. — A fedélzet annyiban sajátságos, a mennyiben az e tájon s néhol Erdélyben is kifejlett faépitéezet egyszerűbb és góth izlés után törekvő ízlésének mintája. Az egyházat, mint Máramaros minden régibb egyházát, védelemre szánt kerités veszi körül. A melléktorony harangjai egyike a tizenhetedik századból való, másika uj. Deés város. (Erdélyben.) Van Erdélynek több pontja , hol a természet bájai szint oly varázserővel hatnak ránk, mint a mult érdekes emlékei, s a jelen éleményei. Ezek közé tartozik Deés városa, melynek egy sajátszerű pontról, az úgynevezett Rózsahegyről felvett rajzát mutatjuk be mellékelt képünkben. Hegyoldalon nyugosznak e város rendetlenül szétszórt épületei ; erdő , sziget és viruló halmok ölelte völgyben. Virágos mezőket, s lombkoszorus tereket hasitva , eleven hullámzással ömlik a Szamos vize a zöldes-sárga szint öltött rétek s kéklő dombok közt; itt-ott regényes falvak tünedeznek ki, kanyargó országutaktól és a Szamos folyamától bekerítve, melyek neveit ezen versbe foglalta a nép : „Deés, Kosárvár, Monostor, Mihályfalván Baczatul, Retteg, Fejér, Keresztúr, Kudun fekszik Beilen tul." A Rózsahegy alatt szakad egybe a Kis- és Nagy-Szamos. E hegy tetején regényes kápolna áll; itt is hajdan erős vár volt, melynek nyomait sánczok jelölik, erről vagy az alább emlitett várak valamelyikéről neveztetett a város Zsigmond király idejéig Deés-várnak, oldalt látszik a Bélahegy, s tetején egy várhely, mely onnét vette nevét, hogy itt a tatároktól üldözött IV. Béla egy ideig megvonult. A hídtól jobbra látszik az ódonszerű Rákóczy-épület, mely az utolsó Rákóczytól kapta nevét. Hogy ki építette ? nem tudhatni. Előtte három magas fenyőfa emelkedik. Udvara felőli oldalán a Báthory és Csáky-családok czimerei láthatók. Nem rég meszeltetett be e felirat: „F. Rákóczi princeps Transylvaniae." Sokat jelentőleg emelkedik ki, az ujabb izlésü épületek sorából Rákóczy konyhájának góth modorú kéménye. Kissé tovább a reformátusok temploma van magas tornyával, mely a Deésvár romjaiból épült egészen faragott kövekből s a régibb építészet remekműve. Jobbról a látkör széle felé a Szamos egy kis hegyfoltot mos, melynek neve Óvár, itt emelkedik egy kis emléktorony , ennek felirata mondja, hogy Deés városa a Deus deák szótól vette volna nevét. A monda szerint a hét magyar vezér itt telepedett volna meg, megnyugodni fáradalmai után s a táj szépségétől elragadtatva, az Isten hatalmának gondolatjától lelkesítve felkiáltottak : „Deus, Deus, Deus!" „Istent ők itt imádának, Háromszor Deust kiáltának Innét nevezék a várost Szamos mentében az Nemes Deésnek. •) Deés nyilvános intézeteit e lapokban más alkalommal már külön czikkekben ismertettük. **) Legnagyobb nyilvános középületei közé tartozik a megyei kórház, mely a Rózsahegy alatt, nem messze a Szamos vizétől, részben viruló kertektől környezve, egy homlok 8 két szárnyépülettel bír, 50 kórágygyal, 10 szobával, a legjobban felszerelt kórházi szükséglettel el van látva. Áldozatkészségnek s a szenvedő emberiség iránti részvétnek s felebaráti szeretetnek köszöni létét, minden idegen segítség nélkül, egyedül a megye lakosai s legkivált a néposztály kézi munkája, s fáradsággal szerzett filléreiből állott elő. — 1855-ben született az eszme az akkori megyei elöljáróság keblében. — 1860-ban készült egy év alatt az épület. — Megjegyzendő, hogy a házilag kezelt anyagok u. m. kő, porond megszerzése, földmunkálat körüli dolgok fuvarozására. Szolnok megye Deés városához közel fekvő helységei állottak ki. Ezen épület az 1862.év május havában nyilt meg a közönség használatára, jelenleg egy a tisztségtől kinevezett bizottmány felügyelete alatt áll. Egy kórházi fő- , alorvos, felügyelő, s a szolgálati személyzet rendesen díjaztatik. Megnyitása akként tétetett lehetővé ideiglenesen, hogy az évenkint szükséges 2,200 forintnyi költségeket a megyei községek hordozzák, mire 10 évig önként kötelezték magukat, ezen időn túl remélhető lévén az alaptőke annyira szaporodása, hogy annak ka *) Toldy : Handbuch der ungarischen Poesie. **) Lásd: Vasárnapi Újság 1862. évi 10,11, 14 számait. II. Leopold, a belgák királya.