Vasárnapi Ujság – 1871
1871-06-11 / 24. szám - Döllinger 24. szám / Arczképek, Külföldiek - Döllinger (arczkép) T. L. 301. oldal / Élet- és jellemrajzok - A huszárok itthon: Beszélgetés a korcsmában. Frigyes 24. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - A huszárok itthon: Tánczmulatság. Frigyes 24. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - A Castiglione-utczai torlasz Párisban 24. szám / Történelmi képek - A Rue Royal égése Párisban 24. szám / Történelmi képek
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt. SUf Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. 18 © Hirdetési díjak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajezárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajezárba számíttatik.— Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bresben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nr. 9.— Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajczár. A vallási rajongás ideje lejárt. Századunk oly messze áll gondolkozásmódjára nézve a keresztes háborúk korszakától, amely számos a nemzedékek sora, melyek napjainkat a Clairvauxi Bernát korától elválasztja. Csoda-e,ha Róma, — mely ama kort szeretné visszavarázsolni ma is, — encyclikáival mennydörög e kor és uralkodó eszméi ellen, a szabad vizsgálódás, szabad sajtó és szabad lelkiismeret ellen? Szerencsére e villámok hatása sem a régi már; korunk oly közönnyel nézi az egyház kebelében véghezmenő leglényegesb változásokat, a pápai csalhatlanság hitezikké emelését úgy, mint a pápa világi uralmának megdöltét, mely világosan mutatja, hogy a kor nem fogékony többé a középkor küzdelmei iránt. A huszadik u. n. egyetemes (oecumen) zsinat története az alig lefolyt múlté, s igy még a napihirek közleményei után sem mosódhatott el emlékezetünkből. Ismerjük a zsinat tervét, előmunkálatai menetét, melyekből a némileg függetlenebb irányú férfiak következetesen kizárattak; nem felejtettük el még a többség eljárását, a megkívántató de el nem ért egyhangúság kicsikarásával a Dupantoupok és Strossmayerek férfias fellépését és ezzel ellenkező későbbi eljárásukat. De mind Döllinger, ezek fölött a világ napirendre tért már, s annyi föl- és letűnt alak közt csak egy van, mely túlélte a zsinat szentivánéji álmát: az első, ki a zsinat egyetemes jellege ellen felszólalt, s az utolsó, ki még fennen tiltakozik annak végzései ellen, s íme, a világ, az eddig közönyös néző, most határozottan pártjára áll a bátor küzdőnek. Ki e férfi, ki ma egy keletkező uj egyházi mozgalom élén Szt.Péter utódjától és Luthertől egyaránt távol, mindkettővel ellentétben áll? miben rejlik varázshatása, mellyel korunknak, a vallásos kérdések iránti közönyét felvillanyozni birta? E férfiút vezeti mai képünk az olvasó elé. Ez elmés, tán némi ravaszsággal, de még több jósággal teljes kép. Döllinger Ignácz, müncheni káptalani prépost arczképe, kinek neve az egész mivelt világban, s igy hazánkban is élénk viszhangot költött. Döllinger 1799-ben született Bambergben, atyja, szintén Ignácz nagyhirű élet- és boncztanár, számos tudományos munka szerzője volt. Fia, a mitg náczunk Würzburgban neveltetett , hajlamai egyházi pályára, tudományos előszeretete a hittan, és különösen az egyháztörténelem terére vonzották. Talán történelmi tanulmányai, melyeknél a politikát nem mellőzhette, okozák, hogy oly tevékeny részt vett hazája, Bajorország tudományos ügy, mint a politikai életében. A müncheni egyetem alapítása óta az egyháztörténet tanszékét foglalta el annál, s ettől csak politikai okok miatt volt kénytelen időnként megválni, pl. a híres tánczosnő és I Lajos bajor király kegyencze, Lola Montez által megbuktatott Abel minisztérium távoztakor. Tagja volt az 1848-diki frankfurti alkotmányozó nemzetgyűlésnek, hol DÖLLINGER.