Vasárnapi Ujság – 1902

1902-02-02 / 5. szám - Farkas Emil: Hegyi dal 75. oldal / Költemények

76 VASÁRNAPI ÚJSÁG. Váradi Margit (Olga), Herls Mimi (dajkájuk), Xcy (Gremin) épen csak megfelelők voltak, a fiatal Gábor (a házipoéta Triquet) epizódalakja sokkal sikerültebb. Hanem a Mader igazgatta zenekar a régi erőben, pontosságban működött. K. I. foglalkozott a magyar irodalommal; munkái közül nevezetes a «Magyar könyvesház», mely Győrött 1803-ban jelent meg. Szőlőlevelek. Irta Kálmán Dezső. Tiz elbeszélést, rajzot, apróságot tartalmaz a csinos kiállitásu kötet. Tárgyait mind a vidék életéből merítette. Egyszerű magyaros nyelven, keresetlenül irja meg mondani­valóit a szerző, kinek neve korábban megjelent elbeszélés-kötetei révén is ismeretes. A «Szőlőleve­lek» Szegszárdon jelent meg, ára 2 kor. 20 fill. Az «Állatok világa» czímű vállalat 46-ik füzete megjelent. Benne a rhinóczerosz és tapír van ismertetve, de megkezdődik a ló érdekes leírása is; több szép kép van benne és egy képtábla, mely az arab lovat tünteti fel. A munka a Légrády-testvérek kiadásában jelenik meg s ára egy füzetnek 80 fillér. Elő­fizetés: Ábrányiné­ Katona Klementina, az ismert írónő egy kötet elbeszélést rendezett sajtó alá. A kötetre három koronával előfizetést nyit. Gyűjtőknek öt példány után tiszteletpéldányt küld. A megrendelések vagy előfizetések Budapest, József körút 2. sz. alá küldendők. Zichy-kiállítás a Nemzeti Szalonban. A 75 éves nagy művész itthon levő képeiből rendezett kiállítást február 2-ikától fogva tekintheti meg a közönség a Nemzeti Szalonban. Előtte való napra a sajtó kép­viselőit hívták meg. Wlassics közoktatásügyi minisz­ter is megtekinti a kiállítást, a­kinek látogatásától sokat várnak, mert mély óhajtás, hogy a szépművé­szetek múzeumában Zichy Mihály méltón legyen képviselve. A kiállítás érdekében Ernszt Lajos, a Nemzeti Szalon igazgatója leutazott Somogy megyébe, Zala községbe is, Zichy Mihály szülőhelyére, hol a mű­vész legutóbbi itthon léte alatt műtermet épített az ősi kúria mellé. Az ott levő képeket is fölhozták a kiállításra. Az ősrégi Zich­y-családnak ez a nemesi ága férfi ágon kihal. A művész bátyja, Zichy Antal, a jeles író, gyermektelenül hunyta le szemét. A mes­ter egyetlen fia, Miklós, tavaly virágzó korában halt meg itthon. Három leánya közül kettő férjhez ment; az egyik (Zsófia) Feledi Tivadarhoz, a nem rég elhunyt festőművészhez, a másik (Olga) Tomkaházi Tomka Jenőhöz, a magyar földhitelintézet ügyészé­hez. A család tagjai és Farnady József ügyvéd, Zichy Mihály bizalmasa birtokában levő képek mind láthatók lesznek a Nemzeti Szalon kiállításán, mely­nek rendezésében Ernszt igazgató mellett Rubovics Márkmtítárnok és Rózsa Miklós titkár buzgólkodtak. Zichy Mihálynak lapunk mai számának első olda­lán közölt arczképére vonatkozólag érdekesnek tart­juk fölemlíteni, hogy a magyar ruha a mesternek, mint czári festőnek hivatalos díszöltözete. Az orosz udvarnál mindenkinek előírt udvari gálában kell megjelenni. Az öreg magyar mesternek megenged­ték, hogy udvari gála gyanánt saját nemzeti ruhá­zatát használja. A czári udvari felfogást tekintve e kiváltság élénken tanúskodik a mester iránti tiszte­letről és a magyar ruházat előkelőségének elisme­réséről. Feszty Árpád új festménye a Műcsarnokban. Január 25-én mutatta be a Műcsarnokban Feszty Árpád új nagy képét, Krisztus temetését a meghívott közönségnek, azóta pedig minden műszerető élvez­heti a nagy hármas képet. Fesztynek eddigi sikerei­hez mérten is legfőbb alkotása ez. A bemutatásra az előkelő közönség közt megjelentek : Wlassics, Hegedűs és Cseh miniszterek, Apponyi Albert gróf, Andrássy Tivadar gróf, s Zsilinszky Mihály és Nagy Ferencz államtitkárok. A vendégeket Feszty Árpád fogadta és kalauzolta. A művész őszinte és meleg üdvözlésekben részesült. * Fényképészeti kiállítás. A budapesti «Photo-Klub» kiállítása, melyről már volt alkalmunk meg­emlékezni, februárban nyílik meg, s kétségkívül sok művészi kivitelű fénykép lesz ott látható. A be­küldés határideje február 10-dike. A tárgyakat a klubhelyiségbe (IV. ker. Egyetem­ tér 5.) kell kül­deni, a kiállítás azonban a Műbarátok Köre helyi­ségében (Ferencziek­ tere 4.) lesz. A megnyitáson ott lesz Wlassics Gyula kultuszminiszter is. Ez­úttal amateur-fényképészeink művei bemutatásá­nak folytatásául Zamboni Károlynak, az «Uránia» színház jeles fényképészének fölvételei közül köz­lünk kettőt. Mindkettő a tengerről készült. Az egyik pompás esti képet mutat, a másik a kelet­kező bórát tünteti föl. Zamboni e nemben ké­szült fényképei jóformán páratlanok. Csupán kedv­telésből hónapokon keresztül figyelte a tengert ab­ból a szempontból, hogy fényképfelvételeket ké­szítsen, s hogy milyen sikert ért el ezen fölvételei­vel, mutatja a többek közt az is, hogy a legutóbb Frankfurtban rendezett amateur-kiállításon ép e képeivel aranyérmet nyert. Itt közlött tengeri ké­peink is e kitüntetettek közül valók. Bemutatjuk ez alkalommal Haranghy György amateurnek «Hortobágy parti részlet» czímű fényké­pét is, mely a közelebb Kolozsvárit, dr. Bodor Antal elnöklete alatt rendezett sikerűit műkedvelői kiállí­táson volt látható és első díjat nyert. Operaszínház. Január 30-án az oroszok jeles zene­költőjének, Csajkovszky Péternek «One gin» operá­ját mutatták be. Szövege Puskin nagyhírű s a ma­gyar olvasóközönség közt négy kiadásban közké­zen forgó világirodalmi hírű verses regénye után készült. Az opera szövegének fordítója, Várady Sándor a magyar közönség előtt ismeretlen czímet adott az operának, mert az orosz czirilbetűknek megfelelő hangzás szerint Puskin nagy műve hősé­nek nevét magyarul Anyegin­ nek ejtjük ki, mint ezt a költemény fordítója, Bérczy Károly is írta. Az opera szövegét maga a zeneszerző, Csajkovszky készítette a hetvenes évek végén. A magyar közön­ség jól ismeri Puskin remek­művét, mely az orosz társadalom elnemzetlenedő ernyedtségét oly meg­ragadó és mozgalmas eseményben rajzolja. Az ope­rában aránylag kevés történik, hét képbe szorul Puskin hatalmas műve, az egyes képek olyan rövi­dek, hogy nincs elég idő a hallgató elmélyedésére, egységes cselekmény helyett csak kevéssé összetar­tozó jeleneteket kapunk. A szerepek sem elég hálá­sak. Félő, hogy a mérlegnek ez az oldala dönti el a siker kérdését. Csajkovszky Péter elsőrangú művész­ alkotott gyönyörű dallamokat (aratók kara, epret szedő leá­nyok kara, Lenszki álmodozása a párviadal előtt, a befejező kettős ; kár, hogy a világhírű levél áriája közönségesen elcsépelt), de inkább a fölépítésben s főleg a bűvös szép hangszínek megválasztásában mester. A szakértő vagy szenvedélyesebb zenész többször is nagy gyönyörűséggel fogja hallgatni kissé régies stílű, néha orosz nemzeti jellegű áriáit, főleg pedig remek hangszerelését. A bemutató elő­adás nagy külső sikerének főrésze Lenszki ábrázoló­ját illette : Burm­an Károlyt, a cseh tenoristát, a­ki ez első magyarul betanult szerepét sokkal tisztább kiejtéssel énekelte, mint magyar társai a magukét; üde, szép hangja, művészi énekelőadása és játszása őt tették az est hősévé. Anyegin szerepében Beck jelentéktelen volt, Kaczér Margit (mint Tatjána) nem mindig tudott megindítani. Válent Vilma (anyja), KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia január 27-ikén összes ülést tartott báró Eötvös Loránd elnöklete alatt, majd zárt ülésben az Akadémia ez évi költségveté­sével foglalkozott. Báró Eötvös elnök az összes ülésen indítványozta, hogy az Akadémia üdvözölje két külső tagját: a fran­cziák jeles költőjét Sully-Prudhomme-ot és Vaut'­Iloffot abból az alkalomból, hogy megnyerték a Nobel-díjat. Szily Kálmán főtitkár jelentette, hogy a belügyminiszter körrendeletben szólította föl az ország valamennyi törvényhatóságát, hogy a levél­táraikban őrzött Széchenyi-írásokról vagy Széche­nyire vonatkozó iratokról hiteles másolatot küldje­nek az Akadémia Széchenyi­ Múzeumának. Kán Géza gróf, az Akadémia másod-elnöke, a Széche­nyi-Múzeumnak ajándékozza Széchenyi Istvánnak Döbrentey Gáborhoz írt leveleit eredetiben. A fő­titkár ezután bejelentette a pálya­műveket, melyek beküldésének határideje deczember 31-ikén járt le. Az Akadémiai új tagok választására is figyel­meztette a főtitkár az ülést. Az Akadémia kebelé­ben összesen huszonöt tiszteleti, rendes és levelezői tagsági hely üres; az ajánlásokat február 28-ig kell beadni. Evlia Cselebi történetíró munkájának 14 kötete az Akadémia anyagi támogatásával megje­lent török nyelven ; a második osztály fog gondos­kodni magyarra fordításáról. Ezután következett a zárt ülés, a­melyen Szily Kálmán főtitkár előter­jesztette az 1901. évi zárószámadást. Az előirány­zatnál többet vettek be 15,819 koronával és többet adtak ki 1377 koronával, a vagyon 30,971 koroná­val szaporodott. Deczember 31-én 5,401,125 korona vagyon volt, a­miből a két milliót érő épület 25,000 koronát,, a többi vagyon 148,000 koronát jövedelmezett. Évenként mintegy 200,000 koronát fordítnak irodalmi és tudományos czélra. Az Aka­démia könyvkiadó-vállalata szépen fejlődik, a régi defic­itek helyett immár fölöslegek jelentkeztek. Az idei költségvetésben a kiadás 389,416 korona. A múlt évi bevétel 403,822 koronát tett. A Kisfaludy-Társaság január 29-iki ülésén, me­lyen Berzeviczy Albert elnökölt, Berczik Árpád új társadalmi vígjátékának, a «Miniszterválság»-nak, a­mely nemsokára a Vígszínházban kerül előadásra, az első fölvonását olvasta föl a nagy közönség állandó, hangos derültsége között. A «Miniszterválság» napjainkban játszik, szereplői mind országos képviselők ; maga a vígjáték a poli­tikai kapaszkodás szelíden ironikus rajza. Fősze­mélye Fekete Bertalan képviselő nagyralátó fele­sége, Flóra, a­ki urából minden áron minisztert akar csinálni. A cselekmény azzal indul, hogy mi­niszterválság van, a földm­ívelésügyi miniszter le­mondott. Színhely a Flóra szalonja ; zsúr van ; höl­gyek és képviselők a politikai helyzetet s a részle­ges kabinet-krízist vitatják. Flórának az a terve, hogy urát az ellenzék s a kormánypárt együttes támogatásával juttassa a kabinetbe. Az ellenzékből az ellenzék egyik vezéremberének a bugát, Pisztráng mamát nyeri meg tervének azzal, hogy még haja­don sógorasszonyát Pisztráng mama fiának, a fiatal, stréber képviselőnek adja feleségül. A két asszony e paktumát keresztülhúzza Ivándy Zsolt kormány­párti képviselő, maga is miniszterjelölt, a­ki szerel­mes Fekete Malvinba, s a­ki hajlandó szerelmének ambiczióját is föláldozni. Ez a helyzet az első fel­vonás végén. Fekete dühös, hogy felesége akarata ellen a kapaszkodó hirébe hozta. Az első felvonás vége azt sejteti, hogy a körülmények a derék, sze­rény embert magukkal sodorják s hajlama ellen stréberré teszik. Hegedűs István a társaság kiadá­sában megjelenő franczia anthológia második köte­téből olvasott fel mutatványokat a saját fordításá­ban. A mutatványok: Leconte de Lisle, Armand Silvestre, Baudelaire és Pierre Dupont kitűnőbb köl­teményei. A tetszéssel fogadott fölolvasás után Vargha Gyula főtitkár olvasta föl Gábor Ignácz vendég jól gördülő, jellemzetes fordításában az «Edda» ősnémet hősköltemény egyik legszebb epi­zódját, «Attila halálán-t. Zárt ülésen a főtitkár jelen­tette, hogy az üresedésben levő két helyre Gárdonyi Gézát és Fiók Károlyt ajánlották. Két kaszinó közgyűlése. Január 26-án az ország két nagy társasköre tartotta évi közgyűlését Buda­pesten : Nemzeti Kaszinó és az Országos Kaszinó. A Nemzeti Kaszinónak 75-ik közgyűlését gróf Szapáry Gyula tárnokmester vezette, s sik Mihály titkár adta elő az évi jelentést. Az elmúlt évben volt két tiszteleti tag (VII. Edvard angol király és Jenő főherczeg), 694 rendes és öt rendkívüli tag, össze­sen 701 ; évközben elhalt 22 tag. A könyvtár fejlesz­tésére 3947 koronát fordítottak és 407 kötetet vet- HORTOBÁGY PARTI RÉSZLET. — Haranghy György amateur fényképe.

Next