Vasárnapi Ujság – 1902
1902-02-02 / 5. szám - Farkas Emil: Hegyi dal 75. oldal / Költemények
Ő. SZÁM. 1902. 4g. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. 75 Farkas Emil, a másik fordító, «Heine és egyéb műfordítások» czímmel adta ki könyvét, melynek legnagyobb része Heine verseit tartalmazza. Heinét fordítani a legnehezebb feladatok egyike. Alig van költő a világirodalomban, a kinek művei értékét annyira a nyelv bája, a rhythmus zengése s a hangulat finomságai adnák meg, már pedig ezeket lefordítani vajmi nehéz. Mutatják ezt az e kötetben levő fordítások is, melyek kétségtelenül elárulják a fordító ügyességét s gyakorlottságát, de a ki ismeri Heine költészetét, megérzi legszebb tulajdonságainak hiányát. Sokkal jobban sikerült az a néhány más költőkből (Björnsorn, Ibsen, Bartrina, Gabriel) vett fordítás. Ezekből mutatjuk be Björnson egy versét, miután a kötet legsikerültebb fordítása, Bartrina «Kivétel»-e lapunkban jelent meg először. Hegyi dal. Björnson. Hegyi úton fölfelé, Ha viszed a tűszőt; Ne sok terhet tégy bele, Mikor összefűzöd. Búbánatod köntösét Vesd a ködös mélybe, S a szabadság énekét Zengd a szűzi légbe. Kis madárka rád köszönt Zöld sátras hónából, Hová nap hint fényözönt, Az árnyék ott távol, Gond kihal e légben itt, Szídd magadba kéjjel S gyermekkorod képeit Látod szanaszéjjel, A magánynak zengzetét Ha még ki nem lested, Hallgasd, mint zsong szerteszet, S megremeg a tested, — Csak egy patak csörgedez, Csak egy kavics koppan —• S vélnéd Isten hangja ez, Ha haragra lobban, Reszkess ... De rebegj imát Bánid érzetében, S tán az Isten megbocsát Nagy szeretetében. Csak, ki mindig az igaz, Szent ösvényén jára, Bízó szemmel nézhet az A menny kapujára. + Amerika «gazdasági betörése Európába» czímmel a «Seribner's Magazine,» Amerika egyik legtekintélyesebb havi folyóirata, most érkezett februári számában érdekes gazdaságpolitikai fejtegetést találunk, mely az amerikai iparnak és gazdasági életnek az európai államokhoz való viszonyát és az ó-világ s az új-világ közt kitörhető gazdasági harcz eshetőségeit tárgyalja. A három közleményre tervezett czikksorozat most megjelent második részében a szerző, Frank A. Vanderlip, aki azelőtt előkelő pénzügyi tisztviselője volt az Egyesült Államoknak, a hármas szövetség államainak ipari és gazdasági állapotait fejtegeti, amerikai szempontokból. A czikkíró a fő súlyt arra fekteti, hogy mennyiben lehet a kérdéses három szövetséges állam veszedelmes versenytársává Amerikának. Az Osztrák-Magyar Monarchia állapotairól írva, kifejti azt a nyomasztó hatást, melyet a monarchia gazdasági fejlődésére az ausztriai nemzetiségi viszály és a kiegyezés rendezetlensége gyakorol. Ezt a helyzetet egyebek közt a következőképen rajzolja: «A dualisztikus monarchia egy és mégis két részből álló állam. Ausztria népe kész arra, hogy felforgassa kormányát nyelvi előnyökért; az ország húszféle nyelvet beszél, melyek mindegyike fölébe akar kerekedni a másiknak. A monarkhia egyik fele gazdasági akadályokat állít a másik elé; Magyarország féltékenykedik Ausztriára, Ausztria pedig nem bírja megbocsátani Magyarországnak, hogy nálánál jobban virágzik.» További fejtegetése során konstatálja, hogy Magyarország csaknem kizárólag mezőgazdasági állam lévén, az ipari versenyben csak Ausztria jöhet mint Amerika esetleges versenytársa szóba, de a politikai viszonyoknál és a termelőképességét akadályozó egyéb tényezőknél fogva veszedelmessé nem válhatik. A politikai világ s a gazdasági ügyek iránt érdeklődők számára érdekes adatokat tartalmazó közlemény képei között ott találjuk a monarchia két vezérállamférfiának: Goluchowsky gróf külügyminiszternek és Széll Kálmán magyar miniszterelnöknek szép kivitelű arczképét, az utóbbiét díszmagyar ruhában, kardosan. Magyar törvénytár. Most jelent meg e vállalatban az 1901-ik évi törvényeket tartalmazó kötet, előkelő külsejű, gondos kiállításban. E kötet megjelenésével a vállalatban most már teljesen megjelentek a törvények Szent Istvántól egész a mai napig, valamint külön a Werbőczy-féle «Hármaskönyv» és az «Erdélyi törvények» 1540—1848. Ezeket, valamint a «Corpus Juris»-beli régi törvényeket a vállalat az eredeti latin szövegben közli mélyreható kritika kiséretében, párhuzamosan a latin szöveggel közölve annak hű, értelmes fordítását. A huszonöt kötet most együttvéve törvényeink összeségét adja. Fontos és szükséges segédeszköze ez nemcsak ügyvédeinknek, hanem minden bíróságunknak és hatóságunknak is. A «Magyar töménytár» most megjelent 1901. évi törvényeinek ára fűzve négy, fél bőrkötésben hat korona, a többi 25 köteté 1000—1900-ig 185 korona. A Franklin-társulat, kiadásában megjelent e kiadás megrendelhető minden hazai könyvkereskedésben. Francziaország szőlőművelése, írták Baross Károly és dr. Brucker Jenő. A «Borászati Lapok» kiadása. A párisi világkiállítás alkalmával szőlészeti kongresszust is tartottak a franczia fővárosban, mely alkalommal bemutatták a híres franczia szőlőtermelést és borászatot a maga meglepő nagyságában, nevezetesebb borvidékekre pedig kirándulást, illetőleg tanulmányutat rendeztek. Az itt szerzett tapasztalatokról számolnak most be a szerzők, részletesen ismertetvén mind a kongresszus lefolyását,mind pedig azon értékes tapasztalatokat, melyeket a helyszínen gyűjtöttek. Francziaország kétségtelenül első helyen áll a bortermelő államok sorában, hiszen a világon levő szőlőterületek negyedrésze Francziaországra esik és ott a szőlőmíveléssel közel két millió ember foglalkozik. Nagyon sok érdekes és hasznos megfigyelést tehettek tehát Francziaországban a szerzők s csakugyan tettek is, a mint ezt kitűnően megirt könyvük bizonyítja, melyet bátran lehet ajánlani hazai borászaink figyelmébe. A terjedelmes könyvben 178 kép is foglaltatik; ára 8 korona. Boer földön. Irta Szigethy Lajos. A szerző, ki előbb tiszt volt a honvédségnél, a dél-afrikai háború kitörésének hírére Transzválba utazott s huzamosabb ideig a boerok soraiban harczolt, majd angol fogságba kerülvén, vissza kellett jönnie s itthon aztán kiadta élményeit a «Boer földön» czímű kötetében. Nem annyira a csatákról beszél, mint inkább az afrikai sajátságos viszonyokról, különösen pedig a boer nép hadi szervezetéről, szokásairól, tábori életéről. S valóban különös dolgokat olvasunk ezekről, amelyek európai gondolkozású emberek előtt a legnagyobb mértékben feltűnők, szokatlanok, de éles világot vetnek a még most is folyó háború előttünk sokszor érthetetlen mozzanataira. A Szigethy Lajos könyve érdekes és jól megirt olvasmány; három koronáért megrendelhető Röttig Gusztáv soproni nyomdásznál. A Magyar Tudományos Akadémia kiadványai. Nyelvtudományi közlemények, szerkeszti Szinnyei József XXI. kötet, IV. füzet. Értekezések vannak benne a halmágyi nyelvjárási szigetről, a z gyakoritó képzőről, az it képzőről, aztán ismertetések és bírálatok. A füzet ára 1 korona 50 fillér. — A bolognai jogi egyetem XIV. és XV. századi statútumai, Békefi Bemigtől. Ára 1 korona 50 fillér. — Emlékbeszéd, Hauler Ferencz külső tag felett. Böckh János levelező tagtól. Ára 1 korona 20 fillér. —• Mathematikai és természettudományi értesítő. Szerkeszti König Gyula, XIX. kötet 5. füzet. A füzetben Korda Dezső, Kalecsinszky Sándor, Melczer Gusztáv, Szili Aurél, Hollós László írnak a természettudományok körébe vágó értekezéseket, Högyes Endre pedig a budapesti Pasteur-intézet 1900. évi működését ismerteti. Az első magyar bibliographus. írta Idősb Szinnyei József. Kiadta a Magyar Tudományos Akadémia, ára 60 fillér. Az első magyar bibliographiát Sándor István irta meg. Id. Szinnyei József felkutatván a rávonatkozó adatokat, most részletesen elénk tárja a derék, lelkes férfiú egész életpályáját. Sándor István az ősrégi szlavniczai és lukai Sándor családból született 1750-ben Luka nevű kis tót faluban. Ugyane családból való volt a híres lovas gróf Sándor Móricz is. Sándor István, ámbár anyanyelve tót volt, rendkívüli kedvvel és buzgósággal A «CONCORDIA» MALOM ÉGÉSE. Richter Aurél rajza.