Vasárnapi Ujság – 1903
1903-08-30 / 35. szám - A budai királyi vár (képekkel) 575. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
34. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. — Gizikém, olyan boldog vagyok ! — No, úgye mondtam ! — szólt Gizike büszkén, elégedetten. Lányi Miczit három nap múlva «hazahívták» Pestre. «Egy nagyon elegáns bálra kell mennie», mesélte Málcsikné mindenkinek. Kovács Feri pedig, mikor kint sétáltak menyasszonyával, Laczival és Gizikével az erdőben, csak azt mondogatta : «sohase fogja elfelejteni Gizikének, hogy erővel össze akarta házasítani azzal az affektáló Lányi Miczivel.» — Hogy kényszerített! Hogy könyörgött, hogy kérjem meg! Hát nem választottam én szebb menyasszonyt magamnak? — Dehogy! Olyan buta vagyok, mint az éjszaka és zöld, mint a béka! Ma mondta Málcsikné a jegyzőnének, — szólt nevetve, boldogan Irénke. — Nekem meg annyi a régi adósságom Pesten, és olyan kevés itt a fizetésem, hogy okvetlenül éhen halunk ! Mindnyájan nevettek és a világoszöld karcsú fák között átsütött a nap. És a mint ott mentek mind a négyen a világos erdei úton, ők jelképezték a nagy, csöndes, végtelen természetben az erős, bízva-bízó, reménykedő ifjúságot. Egy VASÁRNAPI ÚJSÁG. 575 A BUDAI KIRÁLYI VÁR Nagyjában és egészében készen van már a budai királyi vár, kívülről már rég kibontakozott teljes pompájában, belül is csak kisebb díszítő munkálatok vannak hátra, melyeknek a közeljövőben leendő befejezése után a természet kedvezéséből s művészkezek munkájából páratlan szépségben emelkedő épület minden részét át lehet adni czéljának. A nemzet régi óhajtása teljesül ezzel: a magyar királynak koronája fényéhez méltó lakóhelye emelkedik a budai várhegyen, ahol hozzá illő pompával fogadhatja fejedelmi vendégeit és ünnepi alkalmakkor alattvalói hódoló seregét. A királyi palota kibővítése rég érzett szükség volt. A régi épület már az 1867-iki koronázáskor is szűknek bizonyult s azóta meg nem szűntek a hiányok pótlására szolgáló törekvések, egész addig, míg a viszonyok lehetővé nem tették a munkálatok teljes erővel való megkezdését. Az első lépés a várbazár építése volt, mellyel megfelelően elhatárolták a palota Dunára néző szép kertjét. Ennek elvégeztével elsősorban a Krisztinavárosra néző nyugati részt terjesztették ki; e munka nagy nehézséggel járt. Egyrészt a régi palotát egészében fenn kellett tartani s ezzel a tervezők stílus és egyéb építészeti elrendezés tekintetében is meg voltak kötve, másrészt pedig a palota nyugat felé nyitott udvara oly kicsiny volt, hogy az oda tervezett új palota nem fért volna el rajta s így mesterséges alapot kellett teremteni a várhegy nyugati lejtőjéből emelkedő támaszfalakkal. E nehézségek leküzdésével emelték azt a hatalmas épületet, mely a Krisztinavárosból nézve óriási támaszfalaival, öt emeletre rakott homlokzatával annyira megragadja a szemlélőt. Ennek építkezései még folytak, mikor elhatározták, hogy a palotát az éjszaki oldal felé is fejleszteni kell. Ugyanis már a koronázás 25 évi jubileuma alkalmával kiderült, hogy a királyi palota egyetlen nagy díszterme szűk az udvari ünnepélyek számára, ezért elsősorban ennek bővítéséről kellett gondoskodni. Ezen a kibővítésen kívül kellő nagyméretű és fényes új ünnepi helyiségeket is kellett létesíteni , mert a krisztinavárosi szárny keretébe ezeket beosztani nem lehetett, csakis éjszak felé volt lehetséges a terjeszkedés, arra, ahol a régi szertár épülete állt. így fejlődött ki a Dunára néző homlokzat, a vár legjellemzetesebb része, melynek képét emlékezetében őrzi mindenki, aki a pesti Dunapartról föltekintett a várhegyre. E jelenlegi homlokzat központja a régi palota éjszaki szárnya, az ettől éjszak felé eső rész az újon épült szárnyépület. E homlokzatot pompás részleteivel együtt láthatja az, aki a várkertnek a nagyközönség számára nyitva tartatni szokott részén fölmegy az előtte elterülő széles terraszra. A középrészt kellően érvényre juttatja a hatalmas méretű kupola, melynek tetejében a magyar korona óriási nagyságú hű másolata ragyog a nap sugaraiban. Észre sem veszi a néző a szokatlanságát annak, hogy e központi rész beszögellik, mert a kupolán kívül a fal elé állított oszlopsor s az első emeletről levezető szabad lépcső, az u. n. Habsburg-lépcső figyelmezteti arra a szerepre, melyet e rész az egész épület szerkezetében elfoglal. Tőle mindkét oldalt szimmetrikusan egyenlő képzésben emelkednek a szárnyépületek. Az egész dunai homlokzat hossza 304 méter; csaknem kétszer akkora, mint a régi palotáé volt. A csodás szépségű kilátást nyújtó terraszon emelkedik, a Habsburglépcső előtt, Savoyai Jenő nagy lovasszobra, Róna József műve. Egyéb szobrászi díszítmények is láthatók itt: a középrész oszlopsorát koronázó tympanon, kissé alább éjszakra pedig egy halászó gyermekeket ábrázoló szökőkút. E szökőkúton túl emelkedik a várkert művészi kiképzésű, még nem egészen kész főkapuja, mely a Szent György-tér, illetőleg a sikló felső végállomása felé vezet. Kocsin a Szent György-tér felől lehet jutni a várba. E térre néz az éjszaki homlokzat, az ehhez tartozó épületszárny és a katonai őrség épülete között elhaladva jutunk a főkapuhoz, mely fölött a magyar czimer ékeskedik, a kapu két lábánál pedig egy-egy hatalmas kőoroszlán fogadja jóindulatú, nyugodt tekintettel a bemenőt. A kapun bejutva széles nagy udvarban találjuk magunkat; ez udvarból nyílnak a várpalota egyes részeibe vezető bejáratok. Itt van a király lakosztályaiba vezető, művésziesen fából faragott kapu, melynek ernyője fölötti czímeren, jobbról-balról hadi jelképekkel körülvéve, a király nevének kezdőbetűi láthatók; az egész kapuív építészeti kiképzését pedig a magyar korona koronázza be. Az udvar másik részén, szemben a főkapuval egy kisebb, a déli szárnyba vezető kapu van, melyet a háború és béke bronz allegóriái vesznek körül. Ugyanitt, a díszudvarban van, balra, mindjárt a főkapu mellett, a Szent István, (előbb Szent Zsigmond) kápolna bejárata. A kápolnát is lényegesen át kellett alakítani. Még Mária Terézia alatt épült ugyanis hozzá egy oldalkápolna, a «szent jobb» őrzésére. Ez az oldalkápolna útját állotta a kocsiközlekedésének, ami annál kellemetlenebb volt, mert ünnepélyekkor ez volt az egyedüli közlekedési útvonal. Ezért az odalkápolnát el kellett távolítani s a szent jobb őrzésére a Szent István kápolna belsejében megfelelő helyet létesíteni. E czélra a szentély mögötti folyosó egy részét elfalazták és ajtót nyittattak bele a szentélyből. E kis kápolna a benne őrzött ereklyéhez méltó dísszel van kiképezve, kupolája arany mozaikból készült, falai pedig márványból. Ez alkalommal magát a Szent István kápolnát díszesen átalakították, nagy méretű, üvegfes istésű ablakokkal látták el, a falak márványozása, az új oltárok s új, művészi oltárképek, valmint az ugyancsak új orgona is méltó kiegészítő részévé teszik a magyar király fejedelmi otthonának. Amint az udvarból kifelé haladva a főkapuhoz ér az ember, itt belül is mindkét oldalt egy-egy kőoroszlán fogadja; mintha a kapu külső oldaláról jöttek volna át ide; de most már nem barátságos arczczal, hanem haragosan fogadják a kimenőt. Talán a magyar vendégszeretetet akarják jelképezni, mely örül az érkezőnek, szomorkodik, ha távozik a vendég. A vár belső berendezése a következő : A krisztinavárosi szárny támaszfala mögött, annak párkánya alatt van két pincze-emelet, melyek egyike, az alsó, fa, kőszén s egyéb tárgyak raktáráúl szolgál, felette pedig a fűtőszerkezet van elhelyezve. A támaszfal koronája feletti két alagsor közül az elsőben vannak a konyhák : a nagy udvari konyha, a király személyes konyhája, egy főherczegi s egy a személyzet számára való konyha. Ugyanitt van a nagy és a kis czukrászda, az élelmiszerek raktára s a többi szükséges mellékhelyiségek. Az ételeket innen részint villamos liftekkel szállítják, részint pedig alagúton át, mely alagút a vár e részét a régi palotával köti össze. A második alagsorban vannak a gazdasági hivatalok, a konyhaszemélyzet lakásai, valamint a fehér József Ágost főherczeg Lobkowitz herczeg táborszernagygyal s Klobucsár és báró Steininger altábornagyokkal. A kép jobboldalától sorban: Attems altábornagy, Minarelli vezérőrnagy, Czibulka altábornagy, Surányi térparancsnok vezérőrnagy, Leithner vezérőrnagy, Bihary altábornagy, honvéd kerületi felügyelő, Obert főhadbiztos, Kafka honvéd vezérőrnagy, Melczer vezérőrnagy, Balta honvéd huszárezredes, Ludman vezérőrnagy, Pfeifat tüzérkapitány, Baumbach honvéd vezérkari százados, gróf Batthyány huszárkapitány, gróf Szirmay huszárkapitány, Batky vezérkari százados, Kapuscsák vezérkari százados, Bulis szekerész kapitány, Amlacher tüzér főhadnagy, Werner tüzér főhadnagy. PILLANATFÖLVÉTELEK A KIRÁLY SZÜLETÉSNAPJÁN A VÉRMEZŐN TARTOTT DÍSZSZEMLÉRŐL.