Vasárnapi Ujság – 1903
1903-09-06 / 36. szám - Hauszmann Alajos 36. szám / Arczképek, Hazaiak - Hettyey Sámuel pécsi püspök 36. szám / Arczképek, Hazaiak - Hauszmann Alajos (arczképpel) 585. oldal / Élet- és jellemrajzok - A «Párizsi Nagy Áruház» égése augusztus hó 24-én este. A sebesültek és halottak elszállitása. - A király a Rókus-kórházban. - Az Áruház udvara a hol a nagy árucsarnok volt 36. szám / Időszerü illusztrácziók - A felrobbant «Vaskapu» hajó 36. szám / Időszerü illusztrácziók - A zsolnai kiállitásból: Az iparcsarnok. - Az «Izabella háziipar-egylet» kiállitása. - Faragványos ágy 36. szám / Időszerü illusztrácziók - X. Pius pápa megkoronázása a római Szent Péter-templomban 36. szám / Időszerü illusztrácziók - Gróf Zselénszky Róbert temes-ujfalui-kastélya. - Fogadó-terem a temes-ujfalui kastélyban 36. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - Képek a budai királyi várból: A Duna felé néző homlokzat. - A Szent-István-terem. - A lovarda. - A délnyugati rész a kerti folyosókkal. - Az udvari homlokzat részlete. - A Szent István-kápolna. - A király lakosztályához vezető főkapu 36. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak
36. SZ. 1903. (50. ÉVFOLYAM.) SZERKESZTŐ FŐMUNKATÁRS NAGY MIKLÓS. MIKSZÁTH KÁLMÁN. BUDAPEST, SZEPTEMBER 6. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és 1 egész évre 24 korona POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt félévre _ 12 • Csupán a í egész évre 16 korona VASÁRNAPI ÚJSÁG félévre „ 8 « A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK í egész évre 10 korona (a Világkrónikával) félévre 5 « Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. HAUSZMANN ALAJOS: MINTEGY tíz éve, 1892-ben bízták, Ybl Miklós halála után a budai királyi várpalota építését Hauszmann Alajos műegyetemi tanárra. A nagy mű ez idő alatt elkészült s az utód méltónak bizonyult nagynevű elődjéhez. Az új országház mellett ez a legnagyobb szabású középítkezés, melyet Budapesten végeztek s Hauszmann nagy nehézségekkel összekötött feladatának fényes sikerrel felelt meg, úgy a hatalmas épület tervezésében és kivitelében, mint a belső berendezés részleteiben is s munkája építő és díszítő művészetünknek maradandó becsű emlékjele. Hauszmann e nagy művén kívül még ugyanazon idő alatt egész sereg más magán- és középületet emelt s mint műegyetemi tanár is nagy hatással tanította az ifjabb magyar építész-nemzedéket. Budapesten és a vidéken nagyszámú alkotása hirdeti művészetét. Nagyobb szabású műveit főleg az épület minden részében, a szerkezetben, alaprajzban, a homlokzatban rejlő harmónia jellemzi; e tekintetben a királyi palota egyes részei, ahol a területi nehézségek nem korlátozzák a művészt, valamint a többi általa emelt középület közül az igazságügyi palota az új országház mögött, valóságos mintákal szolgálhatnak. Mint műegyetemi tanár is nagy érdemeket szerzett építőművészetünk fejlődésében. A műegyetemen tartott előadásainak magvas tartalma és formai szépsége, széleskörű ismeretei, finom formaérzéke fontos tényezői építészi pályára törekvő ifjúságunk kiképzésének. Bő gyakorlati tapasztalatait is gyümölcsözőn értékesíti tanítványai javára. Mondhatni, hogy iskolát csinált a magyar építészek között. Hauszmann Alajos 1846-ban született Budán. Középiskolai tanulmányait a budai reáliskolában elvégezvén, 1863-ban beiratkozott az akkor Budán volt József-ipariskolába, melyből a mai műegyetem fejlődött. Ez iskola csak hiányos képzettséget nyújthatott az építészetben. Hauszmann nagy becsvággyal, magánszorgalommal pótolta e hiányokat, sőt, hogy az építés körüli gyakorlati ügyességet is elsajátítsa, a szünidőkben az akadémiai palota építésénél mint kőmíves inas dolgozott s fel is szabadult legénnyé. 1866-ban a berlini építészeti főiskola hallgatója lett, ahol két évet töltött, közben a magyar kormány ösztöndíjával az 1867-iki párisi világkiállítást is tanulmányozta. Az akadémia elvégzése után egy jeles berlini építész irodájában nyert alkalmazást, míg 1868-ban meghívták a budapesti műegyetemre a díszépítészeti tanszék asszisztensi állására Skalnitzky Antal tanár mellé, kinek irodájában is dolgozott. 1869-ben a műegyetem szabadkézi rajzi tanszékének önálló vezetésével bízatott meg. 1870-ben hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban és Francziaországban. Útjáról visszatérve,Skalnitzky és Koch építési irodájának vezetője lett; az ő vezetése alatt épültek többek közt Budapesten a báró Wodianer és gróf Zichy János palotái. E mellett már ez időben is néhány önálló munkát is végzett. 1872-ben a műegyetemen rendes tanárrá neveztetett ki; tárgyai közé tartoznak a renaissance-építészet története, épületek berendezése, magán és nyilvános épületek tervezése. Tanári állása azonban nem vonta el a gyakorlati működés teréről s a főváros és a vidék számos díszes palotája és középülete tanúsítja művészetét. Az ő tervei szerint épültek egyebek közt a fővárosban az Erzsébet téri kioszk, a Szent Istvánkórház, a Markó-utczai reáliskola, a budai Paedagogium épülete, a technológiai iparmúzeum és iskola, a törvényszéki orvostani intézet, a műegyetemi pótépület, a gróf Batthyány-palota, az alkotmány utczai törvényszéki palota, a New York-palota, az igazságügyi palota, a Vöröskereszt egyesület palotája, számos bérház s egyéb épület stb. A vidéken is sok művészi becsű építménye van, köztük a gyomai római kath. templom, a szombathelyi városháza és színház, a zombori főgimnázium, soproni felsőbb leányiskola, a kolozsvári egyetem boncztani, élettani, közegészségtani intézetei, a nyitravármegyei kórház, Ladányban gróf Nádasdy Ferencz, Rátóton Széll Kálmán, Podgoráczon gróf Pejacsevich Pál kastélyai, a fiumei kormányzói palota, stb. E nagy arányú tanári és építkezési munkásságon kívül a szakirodalomban is számottevő műveivel szerepel, melyeket a mérnök és építész-egyletben s a szakfolyóiratokban tett közzé. A magyar építészet örök érdemű mesterének, Ybl Miklósnak halála után 1892-ben Hauszmann Alajost bízták meg a budai királyi várpalota Ybl által megkezdett nagyszabású tervezésének s a nagy körültekintést, kiváló gyakorlati képzettséget s igazi művészi tehetséget HAUSZMANN ALAJOS. Erdélyi fényképe.