Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-04 / 40. szám - A budapesti irgalmas-rend kórházának felavatása (képpel) 663. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - A fuvaros kocsisok sztrájkja Budapesten (képekkel) 663. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
•40. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. vasárnapi újság. 663 felett gondosan őrködik a lazarista atyák kegyelete. A honfiúi kegyeletnek mély meghatottságával gyűltünk össze e szent helyen, nemzeti vértanúink sírjai felett, konstantinápolyi időzésünk alkamával. Első látogatásunk Rákóczi sírjánál rögtönözve történvén, üres kézzel jártunk ott, kegyeletünk adóját látható jellel le nem róhattuk. Ezt pótolandó, elhatároztuk, hogy koszorút csináltatunk s a pérai legnagyobb virágkereskedésben két babérkoszorút és egy nagy kamélia - csokrot rendeltünk, nemzeti színeinkben pompázó szalagokkal. Az egyik koszorút Thököly simára voltunk elviendők, a másik Rákóczi sírjára készült, a virágcsokor Magyarország egykor legszebb virágszála, Zrinyi Ilona sírjára.Rákóczién aranybetűkkel hirdette a szabadságharcz nagy évfordulóját e felirat: Dicső szabadság hősünknek — a 200-ados évfordulón. E koszorút és virágcsokrot épen nagypénteken estefelé (tehát a fejedelem halála napján) vittük el a galatai templomba és tettük le kegyeletes szavak kíséretében nemzeti büszkeségünk márvány sírkövére. * Thököly sírja Iszmidben, az új örmény temetőben fekszik. Közelében az angoloknak van külön bekerített sírkertjük. A Thökölyéhez legközelebbi sírban, a felirat szerint, egy elhúnyt angol tengerésztiszt nyugszik. Thököly sírja az angolok sírkertjének éjszakkeleti szöglete táján van, de a kerítésen kívül. A hírneves «kurucz király» magányos sírján bizony meglátszik, hogy nem a nemzeti kegyelet, csak egy ideszakadt, lelkes, de szegény honfitárs kegyelete ápolja. A sír még elég ép állapotban áll. Felette van az 1705-ben csináltatott fehér márvány sírfedő tábla, de az idők mohától már megbarnulva. A czímer domború képéből még homályosan kivehetők a Thököly-czímer főbb alakjai: a négy oroszlán s a szívpajzsban a kétfejű sas. A felirat betűit az idő viszontagsága annyira elkoptatta, hogy csak egy-egy szava olvasható ki. A márványtábla kőkeretét díszes öntött vasrács veszi körül, melyet — úgy hallottuk, — hogy az 1848—49-iki emigránsok csináltattak. Itt közelben van Kiutahia is, ahol Kossuth Lajos és társai internálva voltak. Szép formájú, sűrű, magas, góthikus ívezetű, alul áttört virágdíszű rácsozat, mely itt-ott már romladozó állapotban van. Kegyeletes szívvel jártuk körül az előttünk nagybecsű sírt, s a czímer felőli végén a vasrácsra erősítettük kiránduló társaságunk hatalmas babérkoszorúját. A BUDAPESTI IRGALMAS REND KÓRHÁZÁNAK FELAVATÁSA. A szerzetesrendek közt alig van népszerűbb Magyarországon, mint az irgalmas rend. Betegápolással, gyógyítással foglalkozik. Tagjai orvosi tudományt, gyógyszerészséget tanulnak. Klastromjaik egyúttal kórházak és gyógyszertárak is. A falusi nép, ha hetivásárokra bemegy a városba, elözönli az irgalmas klastromokat, orvosi tanácsért, foghúzásért, a régi időkben köpölyözésért. A «tisztelendő mizere» — mondja róluk a magyar nép — igazi tisztelettel. A misericordianust így hívja. Budapesten is van régóta kórházuk, még elmebeteg-intézetet is állítottak mellé. A budai parton, a Császár-fürdő közelében állt az intézet, régi kétemeletes ház, sok szegény betegnek menedéke. A szerzet budai klastromának nagy jótékonyságáért ajándékozta oda a Marczibányicsalád a Császár-fürdőt is a szerzetes-rendnek, hogy még jobban teljesíthesse emberbaráti feladatát. Idők múltával a népszerű szerzet kórháza már nagyon szűk lett, az orvosi tudomány követelményei pedig mind nagyobbakká váltak. A rend elhatározta, hogy lebontja régi épületét és az orvosi tudomány újabb vívmányainak megfelelőn épít új intézetet. A rend anyagi ereje azonban ehhez nem volt elég. A kormány és a főváros segítségével most fölépült a nagy kórházi telep a Margit-híd budai felénél, a főváros által kibővített telken. A vörös téglájú épületcsoport egyik érdekes pontja a budai Dunapartnak, a Lukács-fürdő, Császár-fürdő előtt ültetett nagy park mögött. A jótékonyság és irgalom e hatalmas hajlékát 1901-ben kezdték építeni. Benne van a templom, a rendház, a kórház. Kerti udvarok választják el az épület egyes részeit. Thuróczy Kornél rendfőnök tevékenységének egyik főczélja volt az intézet fölemelése. Háromszáz beteg talál itt orvoslást a gyógyító meleg források mellett. Az építés és berendezés összes költsége 1.339.757 korona volt. A fölavatást szept. 29-én tartották; összegyűltek ez alkalomra a városi hatóság képviselői, az orvosok, a polgárság és igen sokan a lakosság ama részéből, melynél hagyományos a tisztelet az irgalmasok rendjének nagy jótékonysága iránt. A megnyitáson a kormány részéről Darányi Ignácz földmívelési miniszter volt jelen, aki képviselője a kerületnek, melyhez a kórház tartozik. A rend magyarországi priorjai mind megjelentek s a bécsi és gráczi rendházak is elküldték képviselőiket. A felavatást a herczegprímás akarta végezni, de gyöngélkedése miatt Kohl Medárd püspököt bízta meg helyettesítésével. Szeptember 29-én délelőtt 10 órakor kezdődött az ünnep. Kohl Medárd püspököt a főbejáratnál Thuróczy Kornél rendfőnök fogadta. Az előcsarnokban felállított baldachin alatt a rendfőnök ismertette az ünnep czélját. Felolvastatta a zárókőbe elhelyezendő okiratot, amelyet azután a jelenlevők aláírtak. Kohl Medárd püspök áldást mondván az új intézetre, a zárókő letétele következett. A püspök, miután az okmánytartót egy kis kőszekrényben elhelyezték, megtette a szokásos kalapácsütést s azalatt az Opera énekkara a Himnuszt adta elő. Következett a kápolna s az intézet felszentelése, majd ünnepies istentisztelet, melynek bevégeztével az énekkar a Szózatot énekelte. A közönség a mise után szétoszlott az óriás épületei megtekintésére. ISZ.MID VÁROS. THÖKÖLY SÍRJA ISZMIDBEN. A FUVAROS KOCSISOK SZTRÁJKJA BUDAPESTEN. A főváros fuvarozó kocsisai szeptember 28-ikán sztrájkot kezdtek, abbahagyták a munkát s nemcsak erőszakkal akadályozták meg azokat, kik a munkát folytatni akarták, hanem megtámadták a védelmükre megjelent rendőrséget is. Ilyen véres sztrájk vagy tüntetés még nem fordult elő Budapesten. A fuvarozás a nagyvárosok életének egyik legfőbb szerve és szünetlenül mozog egyik széltől a másikig, virradattól éjfélig. Ami teher vasutakon, gőzhajókon érkezik, gyorsan szétszállítják raktárakba, boltokba, magánosokhoz. A házhoz visznek mindent: tejet, jeget, szódavizet, kőszenet, fát, lisztet. A házból pedig elviszik minden reggel a szemetet. Száz és száz vállalat él a fuvarozásból és ezer, meg ezer szegény ember abból, hogy hajtja a szekereket. Ezek a fuvaros kocsisok már éjfél után talpon vannak és esti 11 óráig tartoznak dolgozni. Kapnak egy hétre tizennégy koronát, de ha csak egy napon betegek, azt levonják tőlük s rögtön elbocsáthatják őket. Kívántak most 24 koronát, este nyolcz órán túl egy korona pótlékot és két heti felmondási időt. Szeptember 28-ikán reggel a fővárosi lakosokra az volt az első meglepetés, hogy a szemétszállítókocsik nem érkeztek a ház elé, a szemetet nem lehetett kihordani. A főváros hatóságának azonban szerződése lévén a szemétkihordásra, a vállalat valahogy kiegyezett kocsisaival. A sztrájkolok el-