Vasárnapi Ujság – 1903

1903-10-11 / 41. szám - Frigyes főherczeg és Izabella főherczegnő 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Frigyes főherczeg ezüstmenyegzője (arczképekkel). Kumlik Emil 673. oldal / Élet- és jellemrajzok - Obrenovics György és kisérője gróf Zichy Jenőnél 41. szám / Időszerü illusztrácziók - Pillanatfölvételek a pusztaszentlőrinczi czéllövőversenyről (3 kép) 41. szám / Időszerü illusztrácziók - Eisenhut Ferencz műveinek kiállitásából: Hadi zsákmány. - Hunyadi János Nándorfehérvárnál. - Vázlat a «Zentai csata» czimü festményhez 41. szám / Műtárgyak - Ruttkayné Kossuth Lujza siremléke. Horvay János szoborműve 41. szám / Műtárgyak - A Ferencz József tanitók háza Budapesten 41. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A puszta-szentlőrinczi lövőház lövőtere 41. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - Az Erzsébet-híd Budapesten: Az épités 1901 junius havában. - A hid a terhelési próba befejezése után (1903 okt. 1.) - A hid a Gellérthegy oldaláról nézve. - Az alsó tartóláncz szerelése. - A teherpróba 41. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság

4. SZ. 1903. (50.ÉVFOLYAM.) SZERKESZTŐ FŐMUNKATÁRS NAGY MIKLÓS. MIKSZÁTH KÁLMÁN. Előfizetési, feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG ét­t egész évre 24 korona POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt | félévre _ 12 Csupán a­z egész évre 16 korona VASÁRNAPI UJSÁG | félévre „ 8 • BUDAPEST, OKTÓBER 11. A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK í egész évre 10 korona (a Világkrónikával)­­ félévre 5 « Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. FRIGYES FŐHERCZEG EZÜST­MENYEGZŐJE. HÓ 8­IKÁN volt huszonöt esztendeje, hogy Frigyes főherczeg a francziaországi Her­mitage kastély templomában örök hűséget esküdött Croy Dülmen Rudolf herczeg szépséges leányának, Izabellának Házasságuk e negyed­század alatt zavartalan boldogságú volt s családi életük bensősége mintaképül szolgálhat. Ez idő legnagyobb részét Frigyes főherczeg családjával együtt Magyarországban töltötte; pozsonyi pa­lotájukban, a mosonmegyei Féltorony kastély­ban, vagy pedig a baranyai Főherczeglakon időznek legszívesebben, a magyar nyelvet nem­csak megtanulták, de nagy előszeretettel beszé­lik is, a magyar földet népével együtt meg­szerezték,­­ szóval magyar fő­herczegi csa­láddá váltak. Frigyes főherczeg 1856 június 4-én született a morvaországi Gross-Seelowitzban, mint Ká­roly Ferdinánd főherczegnek és Erzsébet fő­herczegnőnek, József nádor leányának legidő­sebb fia. Származására vonatkozólag szépen mondta tavaly, a pozsonyi mezőgazdasági or­szágos kiállítás megnyitása alkalmával Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter, a főherczeg­hez, mint a kiállítás védőjéhez intézett ünnepi beszédében: «A midőn megdicsőült elődje után magyarországi nagy terjedelmű birtokait át­venni méltóztatott, hagyományosan átvette fenséged egyúttal a magyar föld szeretetét, át­vette a magyar mezőgazdaság, a magyar föld­mívelés iránt való mély érdeklődést és ragasz­kodást is. Nem is lehetne ez máskép, mert fenséged egyenes leszármazója dicső emlékű Albert szász-tescheni herczegnek, ki a magyar­óvári tanintézetet saját költségén megalapította. Nem lehet ez máskép, mert hiszen fenséged ereiben a nagy nádor vére folyik, a ki iránt egész Magyarország örök időre hálával visel­tetik. » A főherczeg unokaöcscse néhai Albrecht fő­herczegnek és fivére Krisztina spanyol király­nénak. Fiatalon lépett a hadseregbe. Eleinte, mint főhadnagy szolgált a tiroli vadász­ezred­ben és már 1880-ban átvette az 18-ik gyalog­ezred parancsnokságát Linzben. Két évvel reá a 27. (pozsonyi) gyalogdandár parancsnoka lett és azóta állandóan Pozsonyban szolgál. 1883-ban vezérőrnag­gyá és a 14. hadosztály parancs­a FRIGYES FŐHERCZEG. Slivin­ky fényképei után IZABELLA FŐHERCZEGNŐ.

Next