Vasárnapi Ujság – 1920
1920-12-19 / 24. szám - Turkesztáni emlékek. Egy hadifogoly jegyzetei. Írta dr. Lupkovics György 284. oldal / Regények; elbeszélések
M szám, 1920. 67. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 285 termékenyíti. A Balkas-tó, mely Szermirjecs határán fekszik, hét folyó vizét veszi fel, miért is a folyók által öntözött hét folyó országának is nevezik. medenczét: Szemirjecsben van az Iszik?kul?tó. Ugyancsak melynek gyönyörű alpesi vidéke van. A merwi oázis, a melyen a czári családnak van pompás birtoka és a hol a hírneves tekinczi szőnyege? ket gyártják a türkmén asszonyok és lányok, a Murgab és Tedzsen folyók mellékén fek? szik. Ez a két folyó valamikor réges?régen az Aral?tóba szállította — vagy az Amu? Darjába — a perzsa hegyek vizét, jelenleg azonban elvesznek a sivatagban. — Az Amu? Darja vízbőségét tekintve a legnagyobb folyó, hajózható is, sőt néhány hadi gőzös is czir kál rajta, főleg azon czélból, hogy a har? czias chivaiakat szemmel tartsák. Az Arai- tóba hatalmas deltával ömlik az Anni, amely azonban torkolatánál annyira el van mocsarasodva, hogy a hajók nem tudnak befutni az Aral?tóba. Ezekben a mocsarakban, ép úgy, mint a Szir?Darja és a Balkas?tó ingó?ványaiban számos tigris tanyázik. E folyók átszelve a fekete és vörös homoksivatagot, a Karakum és Kizilkumot, igazi áldást képez nek az itt megtelepedett népek számára. Lakható területek ugyanis csak a folyók mentén és az általuk öntözött részeken vannak. Turkesztán hegyes részén is csak hómezők alatt van élet, ahol egy szélesebb a sávon a nyári olvadás szép erdőket és legelőket kelt életre. * Turkesztán lakossága igen változatos. A Szir?Darja és Ili folyók mellékét a nomád kirgiz?kozákok lakják. Nyáron felfelé húzód nak az Uralig, télen meg levonulnak a tas? kenti oázisig.A hegyvidék völgyeit kara? kirgizek lakják, Fergánát és a Zerawsan folyó medenczéjét tadzsikok Chivát a harczias üzbégek, mig az Amu mentén karakalpakok tanyáznak. A merwi oázist és Zakaszpiszkát türkmének tartják hazájuknak, lovasok és az orosz hadseregben kik kitűnő egy külön turkmén lovas?hadosztályt képeztek. A Tas? kenttől északkeletre lévő vidéken Csimkent körül német telepesek élnek. Ugyancsak elég sok német él Taskentben, hol külön templo? muk is van és Kokandban. Az egyes váro ́ sokban elszórva sok örmény kereskedőt lát? tunk. A rokonszenves tatárok nagyobbrészt a közigazgatásban vannak alkalmazva. Höl? gyeik egészen átlátszó fátyolt viselnek, né? melyek fátyol nélkül is járnak; igen ízléses fejdiszükről mindjárt megismerhetők. Na? gyon szép barna asszonyok vannak közöttük. Elszórva találhatók perzsák, kik különö? sen a vasútépítéseknél vannak alkalmazva mint munkások, s afgánok és kínaiak, kik viszont a bányákban dolgoznak. Turkesztánnak 7*7 millió lakosa közül csak 10 % az orosz, ezeknek is jó része a városokban él. Kisebb kozák telepek azonban az egyes folyók mentén is találhatók. Taskentnek 240,000 lakosa közül 40,000 az orosz és 4000 a német, a többi benszülött, akiket gyüjtők névvel szartoknak (városi lakos) neveznek. Eme sokféle népnek összetartására már békében is jelentékenyebb haderőt tartottak itt az oroszok. Talán arra is szolgált az itteni haderő, hogy az indiai angoloknak ellenlábasa legyen. És hogy az orosz külpolitika túlpillantott a Hindukus lejtőin és Pamir fensíkjain, mutatja az, hogy még az utóbbi években lázas sietséggel megépítették a transversális vasúti vonal egy mellékágát Merwtől Kuskiig, mely az afgán határon fekszik. Kuskit azután mint határerődöt megerősítették és nagyobb katonai raktárakat is létesítettek, ahol annyi vasúti anyagot hal? moztak fel, hogy egy esetleges indiai had? járat esetén nyomban megépíthették volna a vasutat az afgán földön fekvő Heratig és előnyomulhattak volna Kandahár? Kvetta irányában, ameddig viszont az angolok épí? tették ki indiai vasútvonalaikat Beludzsisz?tánon át. Bizonyára ezt a czélt szolgálja a Pamir tövéig, Andizsanig vezető vasút is, amely? hez újabban egy stratégiai út is járul a Pamiron át, amelyen könnyű tüzérség is fel tud vonulni. Ezenkívül a Pamir völgyei ben számos „Post", azaz katonai őrszem van elhelyezve. Hogy a kínai határon Guldzsa, a havasokban „Pamirszkij Post" elnevezés alatt nagyobb katonai őrség állomásozik, természetesnek látszik az orosz világpolitikai nézőpontból. Mindezekhez járul még az a körülmény, hogy az India felé csak a már említett Kuski- Herat=Kandahar irányából és Pamiron át lehet előnyomulni, mert a Hindukus legalacsonyabb hágója, a Bamian — amerre a legegyenesebb lenne az út — csaknem 4000 méter magas és csak július-augusztusban hómentes és járható csapatok számára. Az angolok természetesen élnek a megfelelő ellenintézkedésekkel és a Kabul (Afganisztán fővárosa) felé vezető vasútvonalon kívül erős befolyást gyakorolnak az afgán emírre. Nem csoda tehát, hogy az oroszok fel ismerték Turkesztán rendkívül kedvező hely? zetét az ő világpolitikai czéljaik számára és mindenképen emelni akarják. A gyapotter? melés, amely a kontinentális klíma mellett szépen fejlődik, százmilliókat jövedelmez. A gyapot nem tűri a felülről jövő csapadé? kot, hanem csatornák útján alulról öntözik. Ezért kitűnően megterem itt, hol eső alig van és vannak oly részek is, ahol évekig nem esik. Az éghajlat szárazsága egyébként is növekedőben van. A természetbúvárok már kimutatták, hogy az Aral-tó vize folyton csökken és talán már néhány évezred múlva teljesen ki fog száradni. Ez a sors vár szerintük az Amu? és Szir?Darjára is. Az éghajlat forrósága is kedvez a gyapot? nak. A nyári hőmérséklet eléri a 70 ° C?t és a Szir?Darja vize nem ritkán 30 ° C?nál is melegebb. A természet még egyfelől igen nagy területeket homokkal, lösszel és kopár hegyekkel borított be, másrészről a folyók mellett és az oázisokon gazdagon gondoskodott pótlásról. Hogy a gyapottermelés mily hatalmas, elképzelhető már abból a körülményből is, hogy Kokandban nevezetes gyapot?börze van. A gyapot mellett a legfontosabb turkesztáni termelést a gyümölcs=kultúra produkálja. A sokféle fajtában termelt és méltán világhírű turkesztáni dinnye mellett a szőllő kánaáni fürtökben lóg a lugasokban, a baraczk, dió, füge, mandola és mazsola az előbbiekkel együtt egész külön vonatokon siet a moszkvai és pétervári piaczokra. Rizst is szép A MINISZTER ÚR MAGA VETI BE A FÖLDJÉT. A MINISZTER ÚR LAKÓHÁZA. SOKORÓPÁTKAI SZABÓ ISTVÁN VOLT KISGAZDA MINISZTER OTTHON.