Vasárnapi Ujság – 1920

1920-02-22 / 4. szám - Szász Béla: A negyedik szolga 40. oldal / Költemények - Vargha Gyula: Régi vágy 40. oldal / Költemények - Albert. Elbeszélés. Írta Lakatos László 40. oldal / Regények; elbeszélések

4. szám, 1920. 67. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG­ , 41­ 0 Az utczai világítás Budapest külső részeiben oly tökéletlenné lett a szénhiány folytán, hogy most a fővárosi tanács vissza akar térni némely helyeken a petróleumra. Ez a visszaesés, — a­mely különben úgy látszik teljesen indokolt a fenforgó viszonyok között — alighanem egyedül­álló a nagyvárosok világításának történetében. Mert semmi sem tökéleteskedett egy félszázad alatt oly rohamosan és oly lényegesen, mint ép a világítás. Apáink idejében pedig, ép ellenkezőleg a kultúra semmi más téren nem fejlődött oly las­súsággal, mint ezen. Száz esztendő előtt alig egy - két utczái voltak még világítva. Londont világváros 1814-ben világították ki először gázzal, s Buckle ez ese­ményt oly világraszólónak tekinti, mely mérföld­mutató kő gyanánt szolgál a történelemben. Pedig magát a kőszén-gázt már 1739-től kezdve ismer­ték, s ismételt kísérleteket tettek, hogy azt vilá­gítási czélokra felhasználják. De oly­an praktikusak voltak ezek a kísérletek, s oly nehezen ment át egy-egy újítás az életbe, hogy a London világí­tására alakult társulat 5 millió font sterlinget köl­tött el a próbálgatásokra. S mikor Londonban meg volt már a kérdés oldva, más nagy városokban még akkor sem tud­ták utánozni az angol példát. Párisban 1817-ben még csak egy panorámát sikerült gázzal világí­tani, Bécsben pedig 1818-ban siker nélkül hagyták abba az ezirányú kísérleteket. Pesten csak 1850-ben állították fel az első gázgyárat. A magánlakások világítása a legrégibb törté­nelmi korszakoktól kezdve egészen a mult század közepéig úgyszólván egy tapodtat sem fejlődött. Nagyjában apáink úgy világították meg esténként a szobáikat, mint a régi görögök vagy rómaiak. A régi klasszikus korból van egy lámpamintánk, mely művészi kivitel tekintetében elsőrangú. Egy teknősbéka hátán gólya áll, fölfelé fordított cső­rében virágkelyhet tart, a­mely mécsül szolgál. Ennél esztétikailag szebb lámpát ma sem készí­tenek, de a félszázad előtt készült mécsesek a világítás szempontjából teljesen primitívek voltak. Sőt szegényebb parasztházakban, konyhákban, is­tállókban gyermekkoromban oly mécsesek égtek még, melyek egyszerűen egy eltört csupor fenék­cserepéből állottak. Ebbe tették a faggyút vagy más zsiradékot, a faggyúba mártottak egy kócz­madzagot, s annak a végét meggyújtották. Ezek­hez képest a római időből ránk maradt mécse­sek — minőket például az abrudbányai arany­bányákban szászszámra lehet találni — magasabb kultúrának termékei gyanánt tekinthetők. A mult század ötvenes éveiben kezdett elter­jedni a vagyonosabb házakban az úgynevezett moderator lámpa, melyet fel kellett húzni mint az órát csakhogy rövid időközökben. De az ezekkel való világítás drága volt s ezt közép­osztálybeli ember nem igen engedhette meg magá­nak. Az ilyen faggyúgyertyát égetett, legfeljebb ünnepies alkalommal : viaszgyertyát. Mintegy hetven év előtt kezdték gyártani az úgynevezett «milly» gyertyát. Ezt az újdonságot nem annyira anyagjának újszerűsége és tisztasága miatt bámulták meg, mint inkább azért, hogy nem kellett koppantani. A faggyú- és viaszgyer­tyának minduntalan el kellett venni a hamvát, máskülönben lekonyult a bél, leolvasztotta a gyer­tya egyik oldalát s rettenetesen körmölt és füstölt. Csodaszámba ment az új gyertya, melynek a bele magától égett el. Mikor nagyapám néhány font ilyen gyertyát hozott haza Pestről, híre terjedt az egész vidéken, s messze falvakból eljöttek az isme­rősök megbámulni. A petróleumlámpa még később terjedt el. Én 1863-ban kaptam az elsőt, addig faggyúgyertya mellett ültem a könyvnél esténként. De ezt a petróleumlámpát eleinte kevesen használták, mert nagyon veszélyes volt a híre. Azt tartották, hogy rettenetesen robbanékony, nagyon kell vigyázni a meggyújtásnál, mert esetleg levegőbe röpíti az egész házat. A veszedelmesség részben meg is volt, s az okozta, hogy abban az időben még nem tud­ták kellőleg finomítani a nyersolajat, s az a benne foglaltató robbanó alkatrészekkel együtt jutott a lámpába. A petróleumlámpa felfedezése után kezdett azután a világítás óriási lépésekkel fejlődni. Magát a petróleumlámpát nemcsak a biztonság tekin­tetében javították meg, hanem fokozták világító erejét is, úgy hogy a családi lámpa is 30, sőt több gyertyaerősségű fényt adhatott. Aztán a gáz­lámpákat tették alkalmasokká a házi használatra, s izzó testek alkalmazásával fokozták s tették egyenletessé fényöket. Aztán jött a villamos világítás problémájának megoldása. Jablochkoff osztotta előzör többfelé a villamáramot. Előtte az összes áramot, melyet a villamos gép szolgáltatott, csak egyetlen drótba lehetett bevezetni, így egy gép csak egy lámpát táplálhatott, s viszont minden egyes lámpához külön gép volt szükséges. Jablochkoff eljárása által lehetővé vált, hogy egy ugyanazzal a géppel nagy­számú lámpát lehetett világítani. De akkor csak az ívlámpát ismerték meg. Azután jött Edison korszakalkotó felfedezése, az izzótestek által való világítás, melyről egyik közelebbi számában em­lékezett meg a «Vasárnapi Újság». Rövid néhány évtized alatt oly tökéletessé s a múlthoz képest egyszersmind oly olcsóvá lett a világítás, a­hogy azt álmodni sem merték volna az apáink. Az emberiség kitolta órákkal azt az időt, mely alatt naponta rendes munkájával fog­lalkozhatik vagy kellemesen szórakozhatik. S a falusi konyhaszolgáló oly világosság mellett tölt­hette estéit, a­minőt hatvan év előtt a gazdag ember sem engedhetett meg magának. A háború ebben is visszavetette a kultúrát. Petroleum alig volt kapható, a falusi házakra rá­borult esténként a sötétség, s a városok pompázó világossága is elhalványodott. De hát reménylenünk kell, hogy majd csak be­áll rövidesen a fordulat! A­minek használatát a kultúra egyszer általánossá tette az életben, az nem igen szokott elveszni. Makoldy rajza, RAFFAY SÁNDOR EVANGÉLIKUS PÜSPÖK BESZÉDET MOND. Makoldy rajza. PETRI ELEK REFORMÁTUS PÜSPÖK IMÁT MOND. PILLANATFELVÉTEL AZ ÜLÉSTEREMBEN HUSZÁR KÁROLY MINISZTERELNÖK BESZÉDE ALATT. A NEMZETGYŰLÉS MEGNYITÁSA.

Next