Vasárnapi Ujság – 1921
1921-12-04 / 23. szám - Goldziher Ignácz (2 arczkép) 23. szám / Arczképek, Hazaiak - Az első oroszországi túsz-szállítmány megérkezése Budapestre (2 kép) 23. szám / Időszerű illusztrácziók - Ökrös-szán és kézi-szán Madeira szigetén 23. szám / Népviselet, genreképek - A gróf Apponyi anya-otthonból (4 kép) 23. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - A hova IV. Károly volt királyt internálták; Funchal, Madeira-sziget fővárosa. – A Nossa Senhora da Monte templom. – A nagy Curral. – A kis Curral. – Kilátás a Senhora-templom tornyáról 23. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek
I 266 VASÁRNAP] ÚJSÁG, 2-5. szám, 1921. 68. évfolyam. MAGYAR ILIÁSZ RECENY A VÉGEKRŐL. — ÍRTA RÁKOSI VIKTOR. II. Patek Balázs, a szerencse aranyszekeréről egy napi késéssel lemaradt paraszt, a gyűlöletnek és irigységnek élő raktára, elérkezettnek látta az időt, hogy hozzáfogjon a bosszú munkájához. A ravasz ember megértette a zavaros időket és megérezte, hogy itt bőséges halászatra nyílik kilátás. Nemcsak bosszú édességét élvezi tehát, hanem anyagi a haszna is lesz. Első dolga volt összeköttetésbe lépni a megye határszélén tanyázó huszita légióval, mely a Sztregova felől szárnyaló ijesztő hírek következtében nem mert előbbre nyomulni. Egyszóval beállt spionnak és megkezdte titokteljes kirándulásait búcsú és vásár ürügye alatt. Patek Balázs a Sámpson úrral és a remetével szemben folytatott taktikáját is jónak látta megváltoztatni. Eddig nyílt kártyával játszott, vagyis sohase titkolta a remete iránt érzett gyűlöletét, a kastéllyal pedig nem volt semmiféle érintkezésben és nem kereste Sámson úr kegyeit. De most belátta, hogy közelebb kell hozzájuk férkőzni, ha mindenkét pontosan akarja tudni. tettüket és tervük A barátság fölújítását Patak Sámsonon, a remetén kezdte, azzal szólítván meg őt az utczán, hogy adjon neki egy templomi könyvet, amelyben szent énekek és imádságok vannak. Patak Sámson majdnem hanyatt vágódott meglepetésében, mert ő ezt az embert istentelen templomkerülőnek tartotta, azonkívül rejtelmes utazásai és magaviselete (noha a remete nem tudott nyomára jönni semmi gonoszságának) oly gyanúsakká tették, hogy Sámson gazda mindent várt tőle, csak ilyen kérést nem. Balázs uram a remete látható zavarát másnak tulajdonította és sietett megjegyezni : — Nem ingyen kívánom. — Pedig én ingyen adok kigyelmednek egy nagyon szép könyvet, melyből egy tuczatot kaptam a zsigárdi barátoktól. — Köszönöm, — felelt Patek és gyorsan eloldalgott, mert érezte, hogy a remete szúrós tekintete az arczán nyugszik. Megijedt, hogy ez az istenes ember kitalálja lelkének titkait és gonosz szándékait. Patak Sámson hosszan utána nézett és elgondolkozott. Ennek az embernek olyap érzékei és egészséges ösztönei voltak, hogy már az első pillanatban közel járt ahhoz, hogy Patek Balázs csalafintaságának nyomára jöjjön. De aztán nem haladt tovább ezen az úton, mert fölülkerekedett benne természetének alapvonása, a jóság és elutasította magától azt a gondolatot, hogy ez Patek Balázstól csak álarczos játék. Azt azonban mégis elhatározta, hogy fokozottabb figyelemmel fogja kisérni egyetlen ellenségét, akivel egy hosszú életen keresztül soha érintkezési pontjuk nem volt. Ugyanabban a kis faluban laktak, jó formán egymás szomszédságában és úgy haladtak egymás mellett, egy hajszálnyi közeledés nélkül, mint két összetartozó vasúti sín. Most következett azonban Patek Balázs részéről a második és nehezebb lépés : a Sámpson út közvetetlen környezetébe való bejutás. Sok töprengés után sem volt vele tisztában, hogy miképen fogjon hozzá. Ha végre valami jónak látszó eszméje támadt, az utolsó perczben meghátrált. Félt a nagyúrtól. Hátha rögtön átlát a szitán és leleplezi őt ? De aztán eszébe jutott a gazdag jutalom, mely Sámpson úr fejére ki volt tűzve és mely ránézve valóságos vagyont jelentett és ez a kapzsiság volt az, mely rábírta őt arra, hogy továbbra is megmaradjon gonosz tervei mellett. Mikor habozott, a démon eléje ugrott és megcsörgette az aranyakat és erre rögtön vége lett a tépelődésnek. A hatvan esztendős gyűlölet dala úgy elaltatta lelkiismeretét, hogy az nem volt képes felébredni. De még egy másik dolog is volt, mely őt Sámson úrhoz való, akár jóindulatú, akár rosszindulatú közeledésre ösztönözte: a két faluban már suttogva beszéltek arról, hogy váljon Patek Balázs mért tartja magát távol az ő mozgalmuktól? Patek attól félt, hogy végre is ez a passzív magatartás fogja őt gyanússá tenni és elárulni. Ő különben nem volt ellenszenves alak a két községben. Az új generácziók mind abban a tudatban nevelkedtek föl, hogy Patek Balázs egy sors= üldözött szerencsétlen alak, aki csak gonosz véletlen folytán maradt le a szerencse szekeréről. Nem tudták, hogy Patek gyűlöl, csak azt, hogy elégedetlenkedik és elégedetlenségének kifakadásai sem Sámson úr, hanem a sors ellen hangzottak, mert az óvatos paraszt csak legbizalmasabb barátai és komái társaságában nyilatkozott néha szive szerint az öreg báróról. ... A sok kínlódás és tépelődés már félig elmeháborodottá tette ezt a férfit, akiben végtére két rögeszme kezdett leszűrődni: letaszítani a nép eddigi bálványait az oltáráról és gazdag emberré lenni. Ez a két czél merült föl előtte, melyet neki, ha törik, ha szakad, el kell érni. Az persze eszébe se jutott szenvedélyében, hogy ő, az öregség legvégső határán baktató aggastyán, mennyi ideig fogja élvezni gazságának gyümölcseit. Egy álmatlanul átfetrengett utolsó éjszaka után végre lehullott az érett gyümölcs a fáról és Patek Balázs 111. Richárdnak ezzel a rontolásával kelhetett volna fel ágyából : Eltökéltem, hogy gazember leszek. Még alig virradt, egészen sötét volt odakint, Patek gyertyát gyújtott, felhozott a pinczéből egy kancsó bort, az asztalra tette a gyertyát, melléje a bort, elővette a pipáját, rágyújtott és lassú szippantásokkal pipázni kezdett, miközben merően a lángba bámult. De négy-öt szippantás után lecsukta a pipáját és félretette. Ez azt jelentette, hogy nem akar tovább gondolkozni és töprenkedni. Majd fölkelt és föd alá kezdett járni a szobában. Néha a kan=csóhoz lépett és jót húzott belőle. A bor csakhamar elfogyott. Máskor, ha egy ilyen kancsóval elszopogatott, kellemes mámor fogta el és zsibbadtságot érzett tagjaiban. De most ez az érzés nem akart jelentkezni, pedig az aggastyán az éjjel alig aludt valamit. A teremtésit, mit kellene csinálni, hogy az éjjeli töprengés véget érjen. Hiszen az már rendben van, azon gondolkoznia sem kell többet. Az ablaahoz lépett kitekinteni, hogy virrad-e már. És ekkor megpillantotta az ablakdeszkán azt az imádságos könyvet, melyet a remetétől kapott. Nyitva volt. Bizonyosan Treszka hagyta ott, a menyecske leánya, az szokott belőle olvasgatni. Szórakozottan fogta a könyvet, a gyertyához ült vele és olvasni kezdett. És olvasta a következőket: Oh felebarátom, vigyázz lelked tisztaságára és üdvösségére. Vigyázz éjjel, vigyázz nappal, vigyázz otthon, mikor pihensz és vigyázz kint a mezőn, mikor dolgozol, mert az ördög folyton munkában van és füledbe sugdossa kísértéseit... És imádkozzál a Mindenhatóhoz, hogy még alvásod idejében is vigyázzon reád, mert az ördög még álmaidat is megrontásodra tudja felhasználni... Patek Balázs dühösen toppantott és a könyvet a földhöz vágta, de ezzel nem elégedett meg, hanem még az ágy alá is berúgta. Azután bekiáltotta a Treszkát, még egy kancsó bort hozatott és a kemenczesarokba húzódva pipázni és borozni kezdett. E mellett azonban, csak hogy gondolatait más mederbe terelje, valamelyik zsebéből előkerítette egyik napilapnak zébe nyomta kéthetes számát és Treszkaket azzal a paranccsal, hogy olvasson neki. Amit az asszony meg is tett oly sikerrel, hogy öt percz múlva mind a ketten aludtak ... de nem sok öröme telhetett ebben az alvásban, mert Treszka rövid idő múlva egy rettentő hördülésre ébredt föl és az apját pillantotta meg, aki rémült arcz=czal állott a szoba közepén és kezeivel hadonázva érthetetlen szavakat dadogott. — Mi baja édesapám ? Patek e hangja némileg magához tért és halkan szólt: — Láttad ? — Kit apám ? — Vagy az ablakon nézett be, vagy az ajtó hasadékán. — Kicsoda ? — Nem tudom, — folytatta Patek elgondolkozva és mindég fojtott hangon,— sohse láttam eddig. Talán a miatt a kő miatt nézett rám olyan haragosan és a fölemelt ujjával meg is fenyegetett... Itt elhallgatott és csak a tekintete szaladgált nyugtalanul az ajtótól az ablakhoz és vissza. Egy darabig csönd volt, aztán Patek újra kezdte :—• Treszka lányom, nézz csak az ágy alá, vedd ki onnan azt az imádságos könyvet és tisztítsd meg, ha piszkos... Treszka az ágyhoz sietett és letérdelt. • — Jézus Mária, hogy került ez ide? Patek nem felelt, hanem kirohant az udvarra és ott gyors léptekkel föld alá sétálni kezdett, hogy a rossz álmot kiverje a fejéből. ... Ugyanebben az időben Mors Imperátor megmozdult komor és hideg ágyában és arczát az üres szemgödrökkel, mintha figyelni akarna, Sztregova felé fordította.. . III. Patek Balázs közeledése Sámson úr szűkebb paraszttársaságához nem okozott úgynevezett közfeltűnést, mert hiszen mindenki természetesnek találta, hogy ha egy ilyen nagy veszedelem fenyegeti a polgári közösséget, még a félrehúzódók is előre lépjenek és szorosabban csatlakozzanak a többihez. Ami Sámson urat illeti, ő alig vette észre, hogy Patek most más képviseli magát, mint eddig, oly keveset foglalkozott ezzel az alakkal, aki az események mellett különben is nagyon kicsivé zsugorodott össze, hogy jóformán azt is elfelejtette, hogy a világon van. A ravasz aggastyán csak örült annak, hogy ilyen észrevétlenül besurranhatott a kastély urának környezetébe, mert ebből azt a reményt merítette, hogy ártó munkáját ott bent minden veszedelem nélkül folytathatja. A remete volt az egyetlen, akitől félnie kellett, mert érezte, hogy ennek legalább a fél szeme folyton rajta pihen. Patek Balázs, mint tudjuk, az ellenség táborából azzal a szabadcsapattal lépett össze a köttetésbe, mely huszita légió néven volt ismeretes. Valamennyi közül ez volt a legrakonczatlanabb és legfüggetlenebb, mert felsőbbsége parancsaival semmit sem törődött és teljesen a maga szakállára dolgozott. Zászlójukra egy kehely volt hímezve és sapkájukon is rozetta helyett egy kis kelyhet viseltek, ezzel jelezvén specziális programmjukat, mely abból állott, hogy ők a régi huszita kelyekesek vallását akarják visszaállítani és ki akarnak szakadni a katolikus hitből. Ezen törekvésükben itt - ott olyan cselekedetekre ragadtatták magukat, melyekkel nagy kellemetlenségeket szereztek a maguk felsőbbség (Folytatás.)