Vas Népe, 1965. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
3000 holdon érik a gabona Hogyan készült fel az aratásra a Sárvári AG ? Valójában csak 2800 holdon, de ez is elég gond, s nagy feladatok elé állítja a Sárvári Állami Gazdaságot. Kedden délután az üzemegység vezetők a gazdaság szakembereivel, pártvezetőivel együtt ültek az egyik központi irodában, és ennek a 2800 hold gabonának a sorsáról tárgyalgyaltak. Ami a lényeget illeti, azt röviden így lehetne összefoglalni: az aratást az idén három részre kell osztani Fő szerepet a kétmenetes aratás kap, utána az állógabonát arató kombájnok következnek és végül, évek óta először ismét lesz kézi aratás is. Hogyan készül fel a gazdaság az aratásra? A gépek — 8 kombájn és három rendrearató — kitordítva, az üzemanyagtartályok feltöltve, a zsákok elkészítve, és a négy darab szárítóberendezés is üzemképes. Meg a magtisztítók is. Ezekre az idén különös szerep vár. A gazdaság gabonájának nagyobbik része vetőmag, tehát a szokásosnál is gondosabban kell tisztítani. És ahogyan a sárváriak erről tájékoztatnak, lesz is mit tisztítani Az idén a különösen sok csapadék és hűvös tavasz hatására, évek óta nem látott mennyiségben verte fel a gyom a gabonákat. A gyomosodás tehát egyszerre több problémát is okoz. Egyrészt majd próbára teszi a tisztítóberendezések teljesítőképességét, másrészt megnehezíti a tárolást, hiszen a kombájnnal vágott lábon álló gabonában sok lesz a még zöld gyommag és emiatt vékonyan kell majd teríteni a gabonát és rendszeresen forgatni. Végül a gyomosodás előtérbe állítja a két menetben való aratást. A rendrevágókkal levágott gabonában ugyanis ideje, módja lesz megszáradni a gyomnak is. És a száraz gyommagot már tisztítani is könnyebb. Ennek megfelelően a Sárvári Állami Gazdaságban a gabona zömét rendre vágják. Az árvíz és résziben a talajvíz miatt, amely nem is anynyira kipusztította, mint megnyomta a gabonákat, a vetésterületnek mintegy 3 százalékát kiézzel kell aratni. A fennmaradó rész 60 százalékát a tervek szerint rendre aratják, 40 százalékát pedig lábról vágják majd a kombájnok. A gépekkel és a gazdaság állandó dolgozóiból alakult kézi aratópárokkal úgy tervezik, 25 munkanap alatt fejezik be az aratást. Körülbelül augusztus 10-re, hiszen a gabonák érési állapotát tekintve, csak július 14—15-én lehet majd megkezdeni a munkát. A legpontosabb termésbecsléssel is vitába lehet ma még szállni, de az már világosan látszik, hogy az ár- és belvíz miatt a tavalyinál valamivel kevesebb gabonára számíthatnak — összeségében. Ezért aztán több olyan intézkedést is tettek, amely a munka minőségének javításával segítené elő az aratás eredményeit. A gazdaság minden kombájnján és rendbevágó gépén is évek óta arató, szerelő végzettségű emberek ülnek. A segédvezetők is ismerik már feladataikat, ők „civilben” traktorosok. Úgy tervezik, hogy egy-egy kombájnnak 200—220 mázsát béna minél gondosabb betakarítása mellett az idén meg akarnak oldani, a szalmaprobléma. Tavaly is több kazal beázott. Szükség van a szalmára, éven át nagy szükség, és 3—400 vagon szalmával számolnak az idén. Nem mindegy, hogyan rakják össze. Ezért úgy határoztak, hogy minden mintaszerűen összerakott szalmakazal esetén mázsánként 50 fillér prémiumot fizetnek. A mintaszerűséget szakemberek bírálatával valószínűsítik. A 2800 hold gabona aratására, betakarítására és az állami vetőmagtelepekre való szállítására a Sárvári Állami Gazdaságban minden előkészület megtörtént. Most az embereken és a gépeken a sor. Meg az időjáráson, hogy az eléggé elázott talajok elbírják majd a gépeket. Szanati Anna kell elcsépelni naponta, ez még alacsonyabb termésátlagú területek mellett is jó minőségű munkát tesz lehetővé. Tavaly imodják a sárváriak, sok kazal kizöldült, ami világosan igazolja a magas szemveszteséget. Ezt akarják elkerülni az idén, a megfontolt, gondos munkával. A kombájnosok úgynevezett progresszív bérezést kapnak majd. Minden mázsa kicsépelt gabonáért 80 fillért fizet a gazdaság, a rendről felszedettért 60 fillért. Az a kombájnos, aki 35 vagonnál többet csépel el az aratási idényben, ennél 30 százalékkal magasabb bért kap, alá pedig 50 vagon felett teljesít, az 50 százalékos bérkülönbséggel számolhat. A tartó magasságot 12 centiben állapította meg a gazdaság szakmai vezetése és aki ezt nem haladja túl, az holdanként még 1,5 forinttal is számolhat. A másik, amit a kenyérgaimiMinnHiiiiiiiHiiiiuHiiiiimiiimiiiiiiiumniHiiiimiHiimHiiiuHimiiiHimi váltak. A bolgárok egyébként ezeket a targoncákat 90 százalékban exportra termelik.Ez pedig arra vall, hogy a KGST-n belüli szakosítás keretében az érdekelt tagországoknak lehetőségük nyílik arra, hogy specializált termékeik előállítását optimális arányokban fokozzák. Elegendő, ha megemlítjük: csupán tavaly 64 százalékkal nőtt Bulgáriában a villamos targoncák gyártása. Ugyancsak hatékony a tervező munkák szakosítása. Kézenfekvő, hogy még a legfejlettebb országok számára is igen nehéz, a többiek számára pedig már-már erőt meghaladó feladat lenne mindazoknak a műszaki tudományos kérdéseknek az önálló megoldása, amelyeket a napjaink gépgyártási árulistáján szereplő 125 ezer különféle gép és berendezés előállítása vet fel. Ám a szakosítás révén a tervezői munkát az adott ország számára legfontosabb kérdéscsoportok kidolgozására lehet összpontosítani. A szakosítás során a tagállamok szűkítik az általuk gyártott cikkek körét, ami mind a fejlett, mind a korábban elmaradott országok számára lehetőséget nyújt, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a minőségre, gyorsabb ütemben érjék el a világszínvonalat. Ha például Lengyelország egyedül vágott volna neki a KGST-cikklistán szereplő mind a 164 fajta fémvágógép, prés- és sajtolóberendezés gyártásának, ez óhatatlanul oda vezetett volna, hogy elforgácsolódnak a beruházásra fordítható összegek, dekoncentrálódnak a tervezőmérnöki erőfeszítések, s kitolódik az új termékek bevezetésének határideje. Ezért a lengyel gépgyártás csak 34 géptípusra szakosodik az említettek közül, hasonlóképpen a KGST nomenklatúrán szereplő tíz traktortípusból a lengyelek csak 4, a 84 bányagéptípusból pedig csak 5 fajtát gyártanak majd. .. . Amikor azt mondtuk, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztásban minőségi változások történtek, akkor nem csupán a gépek és gépegységek szakosítására gondolunk, hanem az alkatrészgyártás specializálására is, amelynek azonban a szabványok egységes rendszere az előfeltétele. Közismert például a lengyel —csehszlovák közös Zetor traktorgyártás. Helyes azonban, ha emlékeztetünk rá: a közös gyártás bevezetését a gépegységek és alkatrészek szabványosításának folyamata előzte meg. Ugyanilyen munka folyik jelenleg a gépkocsigyártás szakosítása érdekében. Nagy segítség ebben a KGST nemrég alakult szabványügyi intézete. A nemzetközi szocialista munkamegosztás még viszonylag rövid múltra tekint viszsza. A KGST-ben a gépgyártási termékeknek még csupán 5-6 százalékát érinti a szakosítás, ám a munkamegosztás új rendszere már megindult. Mind élesebb körvonalakat k ölt az az irányzat, hogy fokozottabb ütemben fejlődnek a gépgyártásnak azok az ágazatai, amelyeket a KGST az egyes országok különös figyelmébe ajánlott a szakosítás révén. Ugyancsak egyre rendszeresebbé válik, a korábbi gyakorlat esetlegességével szemben, a gépgyártási termékek cseréje. Magyarországon például a szerszámgépgyártás 1964-ben tartotta az 1963-as színvonalat, ám ugyanakkor számottevően növelte a szakosított termékek előállítását, mégpedig a híradástechnikai eszközök esetében 13, a műszerek esetében 8 százalékkal. Csehszlovákiában a gépgyártás tavaly jobbára a nehézgép gyártás fokozott fejlesztése révén gyarapodott, különösen a kohászati és vegyipari berendezések gyártásának növelése útján. Csehszlovákia éppen ezekre a cikkekre szakosodott, túlnyomórészt a csehszlovákok szállítják ezeket a gyártmányokat a KGST- országokba, elsősorban a Szovjetunióba. A nemzetközi szocialista munkamegosztás óriási lehetőségeket kínál: ezek kiaknázását példázzák az itt elmondottak. A. Barkovszkij, B. Tandit 1965. július 1. Csütörtök A decemberi párthatározat nyomában a Járóműjavító Vállalatnál A SZOMBATHELYI MÁV Járóműjavító Vállalat pártbizottsága annak idején kibővített ülésen tárgyalta meg a decemberi párthatározat végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat, ezt követően pedig alapszervezetenként is megbeszélték a végrehajtás mikéntjét. A határozatoknak, azok következetes végrehajtásának eredményei máris jelentkeznek. Megszűnt a túlórázás, a darabszámos tervek teljesítése körüli állandó problémák is megoldódtak. A darabszámos tervek teljesítését ugyanis nagymértékben hátráltatta a szinte krónikus alkatrészhiány. A második félév elejétől ismét a vállalat kezelésébe kerülnek a különböző szakszertárak (amelyek eddig szétszórtan működtek az igazgatóság területén) és ez remélhetőleg az alkatrészhiány okozta problémák megoldását is jelenti, házilag tudja pótolni a vállalat a csavarokat és egyéb kötőelemeket. De szólhatnék a normakarbantartásról is, a bevezetett normák termelékenység növelő hatásáról. Természetesen az új normákat alapos felmérés előzte meg. Helyesnek bizonyult a normások és tervező gyártástechnnológusok egy csoportba való összevonása is, gyakorlatibbá vált ezáltal a tervezés, reálisabbak a műszaki normák. Ki kell emelni a szerkesztés és a technológiai osztály e téren végzett szervező és irányító munkáját. A műszaki normák bevezetésével, újtechnológiák alkalmazásával, a becsült normák statisztikai normákká való szervezésével, illetve csoportosításával segítették a vállalatnál a párthatározat megszabta teendők minél jobb megvalósítását. A diszpécseri szolgálat bővítése is nagymértékben segítője volt a termelésnek. A termelékenység emeléséhez vittek közelebb a munkapadokig történő szervezeti lebontások. JAVÍTÓSZOLGÁLATUNK további lendítője lehetne az igazgatóság területéről, a vasútállomásokról hozzánk javításra érkező kocsik küldésének tervszerűbbé tétele. Jelenleg e téren még nagyfokú tervszerűtlenség uralkodik. Különösen a vasútállomások szakszolgálati vezetői tudnának nagymértékben segíteni azzal, hogy meghatározott rend szerint küldik javításra az azonos típusú kocsikat, vagy egyáltalán a kocsikat. A vállalat gazdasági vezetői nagy körültekintéssel hajtották végre a létszámcsökkentést. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jelentős mértékben csökkent a vállalatnál a fegyelmi vétségek száma, nőtt a termelékenység. Május 31-ig a vállalat 100,2 százalékra teljesítette tervének időarányos részét, többek között az előirányzott évi egymillió nyolcszázezer forintos önköltségi tervéből közel egymillió egyszázezer forintot már május 31-ig „hozott”. a kialakuló kedvező helyzet méginkább megköveteli az előbbre lépést. Feladataink nagyok, de jól szervezett becsületes munkával teljesíthetők. A jobb kiszolgálás, valamint a megnövekedett termelési feladatok érdekében úgy határozott a vállalat vezetősége, hogy a közeljövőben közel négy kilométerrel növeli a vállalat területén levő vágányhálózatot. Kovács István Száz nap és a következők Száz napja már, hogy a felduzzadt vizek rombolják, mossák a gátakat. Végig a magyar Duna-szakaszon, s másutt is a folyók mentén átázott töltések, kőből, homokzsákok millióiból emelt hevenyészett gátak, acélpallók állnak ellen a szörnyű terhelésnek. Az emberi akarat, az elemek erejét legyőző szívósság és erőfeszítés csodákat művel. Évszázada mérik és jegyzik a szakemberek a Duna vízjárását, s évszázada csak hasonló vízszintet jegyeztek fel, ekkorát még soha. S mert eddig erősebb és szívósabb volt az ember, mint a száznapos ár, nem törtek át a gátak. Az utóbbi napokban csekély enyhülést, apadást közölnek a jelentések. Még nem nagymérvűt és nem olyat, hogy végleg megpihenhetnek az őrködök. Még mindig magasabb a víz a maximumnál, még mindig veszélyeztet. Még mindig tízezrek dolgoznak és nem lankadnak. Még vigyázni kell, még fenyeget a víz. De már az eddig elért eredményeket összegezhetjünk, s előre is tekinthetünk a következő hetekre, hónapokra. Ha visszatekintve mérleget vonunk, az edik oldalon páratlan elemi csapás, a másikon szinte példátlan erőfeszítés és összefogás áll. Ami az előzőt illeti, egészét és részleteit mindenki ismeri az országban. A vízállásjelentést, amelynek olvastakor ezelőtt kikapcsoltuk a rádiót, most országszerte millió és millió ember figyelte feszülten, lélegzetvisszafojtva. Ami az erőfeszítéseket illeti: az állam koncentrálta erőit, gépek, járművektízezreit mozgósította és küldte a helyszínre, rendelkezésre bocsátott pénzt, anyagot, mindent, amire a védekezőknek csak szükségük volt. S mozgósította erőit a nép, mert hisz itt naponta tízezrek összefogásáról volt szó, öregek és fiatalok, civilek és katonák állták és állják a száznapos rohamot. Ennyi a múlt hónapok mérlege. S hozzá még anynyi, hogy az időjárás szinte végig kedvezőtlen volt, hetek óta jóformán nincs nap, hogy ne zuhogna az eső, a termés későbben érik, a munkák torlódnak, az ár elleni védekezés leköt és mozgósít megannyi erőt. S e summázás a jövőre — következő hetekre, hónapokra — tartalmában meghatározó. E summázás, gondok és természetadta nehézségek összegezése az alapja annak a felhívásnak is, amelyet a KISZ Központi Bizottságának Intéző Bizottsága intézett országunk fiatalságához. Elismerése ez a dokumentum a fiatalok — civilek és katonák — áldozatos erőfeszítéseinek és összegezése az ifjúságra váró legfőbb tennivalóknak. Mert most igaz, egész embert jellemző tettek után újabb ilyen cselekedetekre lesz szükség. A védekezés az országtól roppant anyagi-fizikai-erkölcsi erőfeszítéseket követelt. Folytatni kell: az ár még megvadultan hömpölyög a partok között. S közben beérett és érik a termés, a gabona aratásra és aratókra vár, a földeket munkálni kell, a növények gondos kézre várnak. S a gyárakban pótolni kell a munkát, azoknak a munkáját, akik a gátakra siettek, ott voltak, vagy ott állnak ma is. Rendeltetési helyére kell juttatni sok-sok tízezer tonna árut és anyagot, építeni kell a házakat, az utakat, mint eddig, ezután is tízezrek helytállása kell, hogy elkerüljük a további pusztítást. A felső Duna-szakaszon már visszaköltöznek a falvakba az emberek. Házukat sokhelyütt romokban találják, vagy erősen megrongálta az épületeket a víz. Építők kellenek, de honnan? Közismert a gond, a munkaerőhiány, amellyel az építőipar küzd, önkéntes vállalkozókat hívnak, kémek az árvízsújtotta falvak, városok. S ki jelentkezhet nagyobb munkalendülettel, a hazáért, s a népért termi vágyóbb kedvvel, mint a fiatalság? Kezdeményezések egész sorát látjuk, a segíteniakarás ezerfajta megnyilvánulását nap-nap után. Széleskörű gyűjtés indult, sokasodnak a forintok a 10 200-as számlán. Helyes és jó ez, mert a kárt jószerével csak milliókban lehet mérni. S az is bizonyos, hogy minden felajánlott forint valhol, valakinek az arcáról letöröl egy ráncot. S ebben az akcióban forintjaikkal, az önkéntes műszakok és a különféle rendezvények bevételével a fiatalság is sokat segíthet, sokat adhat. Adhat szorgalmasabb munkával is, úgy, hogy minden eddiginél nagyobb részt vállal a tervek, teljesítéséből, azoknak a forintáknak és millióknak a gyarapításából, amelyekkel majd anyag, eszköz, újjáépülő otthon formájában az állam siet az árvízkárosultak megsegítésére. Nem könnyű az esztendő. Árvíz, rossz idő, nehéz aratás, rendkívüli megpróbáltatás és erőfeszítés jellemezte az utóbbi hónapokat. Most azt az erőt, azt az összefogást, amelynek e nehéz időszakban tanúi és részesei voltunk, folytatni és továbbvinni kell. S akkor — ahogy az ember megállíthatta a gátak között az őrjöngő vizet — úrrá lehetünk minden gondon, pótolhatjuk a veszteségeket, hogy majd az esztendő végén sikerben, erőben gyarapodva fordulhassunk a következő évre. II. ) Miniszteri utasítás az 1965—66-os tanév feladatairól és rendjéről Megjelent a művelődésügyi miniszter tanévnyitó utasítása, amely megállapítja az 1965—66-os oktatási év rendjét és megszabja az általános és középiskolák feladatait. A rendelkezés értelmében az általános iskolákban folytatják az új tantervek, illetve tankönyvek bevezetését, a gimnáziumokban pedig megkezdik az új tantervek és tankönyvek használatát. Néhány új tankönyv jelenik meg a szakközépiskolák és a technikumok számára is. A tapasztalatok szerint az általános iskolákból a végzett tanulók nem azonos szintű képzettséggel kerülnek ki, ezért az utasítás felhívja a középiskolai tanárok figyelmét, hogy nagy gonddal, körültekintéssel, az első osztályos diákok iránti türelem-Új tantervek a gimnáziumokban . A tanév új időrendi beosztása X mel kezdjék az új tanterv anyagának oktatását. A miniszteri rendelkezés alapján a gimnáziumok szakosított (tagozatos) osztályaiban heti kétórás gyakorlati oktatást szerveznek. Azokban a gimnáziumi osztályokban, ahol semmiféle gyakorlati foglalkozás szervezésére nincs lehetőség, a fennmaradó órákat — az igazgató döntése szerint — a magyar, az idegen nyelv és a matematika gyakorlására kell fordítani, a tananyag bővítése nélkül. A továbbiakban az utasítás szabályozza a tanév időrendi beosztását. Eszerint az 1965— 66-os oktatási évben — kísérleti jelleggel — nappali tagozaton a tanulók osztályzatait az 1965. december 22-i állapotnak megfelelően zárják le. Az osztályzatokat, az ellenőrzőkönyvben 1966. január 10-én közlik a szülőkkel. A téli szünet mind a nappali tagozaton, mind a dolgozók iskoláiban december 23-tól január 9-ig, a tavaszi szünet pedig április 3-tól április 11-ig tart. Kimondja a tanévnyitó utasítás, hogy az óvodai felvételeket az 1965—66-os tanévre augusztus 30—szeptember 4 között bonyolítják le. VAS NÉPE.