Vas Népe, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

2 Az öt nukleáris nagyhatalom csúcs­­konferenciája még nem eldöntött kérdés Újabb lépést tettek el­lre a nyugat-berlini tárgyalásokon Egy nap a külpolitikában Tegnap Moszkvában Maurice Schumann külügyminisz­ter Franciaország moszkvai nagykövetségén sajtókonferen­ciát tartott. Ezután a francia diplomácia feje Brezsnyev főtitkárral találkozott. Péntek délelőtt újabb megbeszélésre ült össze a stra­tégiai fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyaláso­kon résztvevő szovjet—amerikai küldöttség az osztrák fő­városban. Tegnap kétizben találkozott a két küldöttség. A bonni kormány ülésezett a valutaválság kapcsán. A kabinet megvitatta, hogy mi a teendő, ha a Közös Piac­i tagországok elutasítják a nyugatnémet javaslatokat. Felte­hetően Schiller gazdaságügyi miniszter azt javasolja majd a partner­ országoknak, hogy valamennyien tegyék sza­baddá devizájuk árfolyamát a dollárral szemben és ezzel akadályozzák meg a további inflációs dollár-beáramlást. Az egykori Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugat-berlini épületében, pénteken fél tizenegykor, Jackling brit nagy­követ soros elnöksége alatt kezdődött meg a négy hatalom nagyköveteinek tanácskozása Nyugat-Berlinről. Rogers külügyminiszter pénteken az amerikai légierő Boeing T 707-es gépén Bar Lev tábornok, izraeli vezérkari főnök társaságában másfél órás repülőutat tett az izraeli megszállás alatt lévő Sharm-El Sheikh fölött. Ezt követően újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy a „körzet sze­mélyes megtekintése után világosabban látja a helyzetet.” Schumann sajtóértekezlete Hável József, az MTI tu­dósítója jelenti: Pénteken Maurice Schu­mann külügyminiszter Fran­ciaország moszkvai nagykö­vetségén sajtóértekezletet tartott. Rövid bevezető nyilatko­zatában elmondotta, hogy Andrej Gromiko külügymi­niszterrel 9 és fél óra hosz­szat, Alekszej Koszigin mi­niszterelnökkel pedig több mint két órát tárgyaltak. Most, a sajtókonferencia után — fűzte hozzá — Leo­­nyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával talál­kozom. Moszkvai tárgyalásait Schumann­ protokolláris, ru­tinjellegű megbeszéléseknek minősítette, mindamellett hozzáfűzte: ha a tárgyalások rutinjellegűek is voltak, mé­gis nagy pozitívumot fejez­nek ki, nevezetesen azt, hogy a francia—szovjet együttmű­ködés, s két ország politiká­jának állandó tényezőjévé vált. A francia külügyminiszter Gromikóval az európai biz­tonsági értekezletről, Nyu­gat-Berlinről, Ázsiáról, a le­szerelésről, a kétoldalú kap­csolatokról, a műszaki és kulturális együttműködésről beszélt. Koszigin miniszter­­elnökkel a Közel-Kelet és a gazdasági együttműködés kérdését vitatta meg. Az európai biztonsági ér­tekezlettel kapcsolatban azt hangsúlyozta: keresték an­nak a lehetőségét, hogy el­jussanak az európai konfe­rencia sokoldalú előkészíté­séhez. Ennek kapcsán célszerű­nek minősítette a finn kor­mány formuláját, amely biz­tosítja a kétoldalú multilate­rális előkészítést. Közölte: bár Franciaország nem híve annak, hogy két európai konferenciát rendezzenek, egyet a biztonság és egyet az együttműködés kérdéséről, mégis a kezdeti szakaszban külön lehetne előkészíteni a jövendő európai konferenciá­nak ezt a két aspektusát. Kosziginnel folytatott be­szélgetése kapcsán Schu­mann elmondotta, hogy fran­cia részről érdeklődéssel fo­gadták mindazt, amit a szov­jet miniszterelnök az SZKP XXIV. kongresszusán a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködés vonatkozásában elő­terjesztett. A francia dip­lomácia feje — többek kö­zött megemlítette a transz­kontinentális szállításra vo­natkozó szovjet elképzelést. Nyugat-Berlinnel össze­függésben Maurice Schu­mann nyomatékosan hangsú­­lyozta, hogy erről a témáról nem tárgyalásokat, hanem csak beszélgetéseket folyta­tott, mivel ebben a kérdés­ben Franciaország csupán az illetékes hatalmak egyi­ke. Kiemelte, hogy a három nyugati hatalom februári és a Szovjetunió márciusi ja­vaslatai megérdemlik az el­mélyült tanulmányozást, a további értelmezést és pon­tosításokat. Nagyon érdekes­nek mondotta Schumann eb­ben a vonatkozásban Gromi­kóval négyszemközt­i tol­mács nélkül folytatott be­szélgetését.­ Amikor pedig egy nyugatnémet tudósító feltette a kérdést: lehetsé­gesnek tartja-e a nyugat­berlini kérdés megoldását, Schumann válaszként el­mondotta: Gromiko e tekin­tetben adott pontosításai azt a benyomást keltették, ben­ne, hogy a megállapodás nem lehetetlen. Egy kérdésre válaszolva elmondotta, hogy a francia részről már elhangzásának napján üdvözölték az öt nukleáris hatalom konferen­ciájának összehívására vo­natkozó szovjet javaslatot, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusán terjesztett elő. Gromikóval folytatott tárgyalásai alapján Schu­mann úgy vélte, hogy erre az indítványra még nem adott az összes érdekelt vá­laszt. Találkozó Brezsnyevvel Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára pénteken megbeszé­lést folytatott a hivatalos lá­togatáson Moszkvában tar­tózkodó Maurice Schumann francia külügyminiszterrel. Mint közölték, a megbeszé­lésen a szovjet—francia kap­csolatok fejlődésének távla­taival és néhány más kér­déssel foglalkoztak. A meleg, baráti légkörben folyt meg­beszélésen Gromiko szov­jet külügyminiszter is részt vett. A francia külügyminiszter pénteken befejezte a szovjet kormány meghívására Moszk­vában tett négynapos hivata­los látogatását és a délutáni órákban repülőgépen vissza­utazott Párizsba. SALT-forduló Hetven percig tartott pén­teken délelőtt a bécsi SALT tárgyalásokon a szovjet és az amerikai delegáció 13. ülé­sének első része. A felek a koradélutáni órákban ismét találkoztak. A SALT megbe­szélések történetében ez az első eset, hogy a két küldött­ség egy napon belül kétszer találkozik. Négyhatalmi tanácskozás A négyhatalmi nagyköveti megbeszélés pénteken Nyu­gat-Berliniben három óra hosszat tartott. A kiadott hivatalos közlemény szerint a négy nagykövet tárgy­szerű megbeszélést folytatott a napirenden levő kérdések­ről. A legközelebbi összejö­vetelre május 25-én kerül sor, a közbeeső időben szak­értői szinten folytatják a konzultációkat. Abraszimov szovjet nagy­követ a megbeszélésről tá­vozóban kijelentette, hogy újabb lépést tettek előre. Politikai megfigyelők szerint a tárgyaláson a nyugati és a szovjet javaslatot vitatták meg. Ennek során elsősor­ban azokat a pontokat ke­resték a két javaslatban, amelyek — a felek állás­pontjait figyelembe véve — a legtöbb kilátást nyújtják az érdemleges tárgyalásokra. A május 25-i összejövetelt megelőzően május 17-én Londonban folytatnak meg­beszélést a három nyugati hatalom és az NSZK képvi­selői, a nyugat-berlini kér­désről és az előterjesztett javaslatokról. Rogers megbeszélései az izraeli vezetőkkel Rogers amerikai külügy­miniszter péntek délután folytatta megbeszéléseit az izraeli vezetőkkel. Az ame­rikai külügyminiszter ismét találkozott Golda Meir mi­niszterelnökkel, Abba Eban külügyminiszterrel. Megsértődön az NSZK A Thant ENSZ-főtitkár nem járult hozzá, hogy a titkárság szakértői részt ve­gyenek azokon a Nyugat-Eléri­ánben lebonyolítandó különböző rendezvényeken, amelyeket egy nyugatnémet társaság „a fejlődő országok német alapítványa” szervez. A nyugatnémet kormány pénteki ülésén Brandt kan­cellár „érthetetlennek” ne­vezte a főtitkár döntését és azt a véleményét fejezte ki, hogy az NSZK esetleg felül­vizsgálja az ENSZ-szel kap­csolatos eddigi magatartá­sát. Adlers kormányszóvivő szerint nincs kizárva, hogy az NSZK csökkenti pénzügyi hozzájárulásait azoknak a szakosított ENSZ-szerveknek a költségvetéséhez, amelyek­nek tagja. A fogolycsere hullámai A Nixon-kormányzat által provokatív célzattal ismétel­ten felvetett úgynevezett hadifogoly-kérdés hullámai tovább gyűrűznek Stock­holmban. A svéd külügymi­nisztérium, amely már több­ször is tartózkodóan nyilat­kozott az ügyben pénteken határozottan cáfolta, hogy Svédország „felajánlotta” volna segítségét a kölcsönös fogolycseréhez. A külügyminisztérium szó­vivője David K. E. Bruce, a párizsi vietnami értekezleten résztvevő amerikai fődele­gátus bejelentésére reagálva, amely szerint Svédország „kész” segítséget nyújtani a fogolycsere lebonyolításához, pénteken bejelentette: „az Egyesült Államok stockholmi nagykövetségének tudomásá­ra hozták, hogy a svéd kor­mány semmiféle készséget sem jelentett be hajók ren­delkezésre bocsátására vo­natkozólag.” Ir tüntetők megrázták Washingtont Pénteken elcsendesedtek az amerikai főváros kormányne­gyedének utcái, amelyek 18 napon át az indokínai hábo­rú azonnali befejezését kö­vetelő jelszavaktól visszhan­goztak. A hétfőtől csütörtök estig rendezett „polgári en­gedetlenségi mozgalom” 13— 14 000 letartóztatott résztve­vője közül mintegy 700 még börtönben várja szabadulá­sát, a többiek — mint han­goztatták — ,,taktikai vissza­vonulást” hajtanak végre. Rennie Davis, a „népi koalí­ció a békéért és igazságért” radikális háborúellenes szer­vezet szóvivője kijelentette, hogy 6—8 héten belül visz­­szatérnek Washingtonba a „második országos kampány” megindítására. „Amit a Nixon-kormány ezen a hé­ten tapasztalt. „A tüntetőknek nem sike­rült ugyan megállítaniok a kormányzást, de megrázták a fővárost” — állapítja meg pénteki számában a Chris­tian Science Monitor. Terebélyesedik a devizaválság BONN Polgár Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: A­ bonni kormány pénte­ken rendkívüli miniszterta­nácson foglalkozott a nyu­gati devizaválság következté­ben, előállott helyzettel. A tanácskozás közvetlen célja az volt, hogy irányvonalat dolgozzon ki a nyugatnémet küldöttség számára a szom­­bati brüsszeli értekezletre. Szombaton Brüsszelben ösz­­szeül a közös piaci tagálla­mok miniszteri tanácsa, hogy megkísérelje valamiféle együttes álláspont kidolgo­zását az előállott helyzet or­voslására. Mint Adlers bonni kor­mányszóvivő a miniszterta­nács ülése után közölte, a Brandt kancellár által a nyugatnémet küldöttségnek adott utasítás lényege az, hogy próbáljanak „nyugat­európai megegyezést elérni”. Ha azonban nem lehetséges a közös cselekvés, akkor leg­alább érjék el, hogy a töb­biek „tűrjék el” a nyugatné­met lépéseket. A nyugatnémet küldöttsé­get a brüsszeli értekezleten Scheel külügyminiszter és Schiller gazdaságügyi mi­niszter vezeti. A bonni kormány a brüsz­­szeli értekezlet befejezése után, vasárnap délelőtt egy második rendkívüli minisz­tertanácson határozza majd el a konkrét lépéseket. Muskie lebeszál WASHINGTON Edmund Muskie demokra­ta szenátor felszólította az amerikai kormányt: álljon el attól a szándékától, hogy Boeing-707 típusú repülőgé­peket szállít Portugáliának. Indokolásul a szenátor han­goztatta, hogy az amerikai gépek segítségével katonákat szállíthatnának Portugália afrikai gyarmataira. VAS NÉPE Az NDK ünnepe Ma üli meg a Német De­mokratikus Köztársaság fel­­sza­badulásának 20. évfordu­lóját. Ez az ünnep más meg­­em­lélkezések­kel is egybeesik: 26 évvel ezelőtt ezekben a napokban kapta az utolsó csapásokat a német fasizmus. A Harmadik Birodalom id­ezeomb­ott, de annak a győzelemnek, amelyet a szovjet hadsereg katonái és a szövetség­eseik a német fa­sizmus fölött arattak, egyik nagy történelmi eredménye, hogy a romokon létrejött a német munkás-paraszt állam. Az NDK egykor Német­ország szegényebb része, ma a világ tizedik legfejlettebb ipari országa. Egykor junke­rek hitbizexrrtenya, ma virág­zó, önálló állam. A felszaba­dított földön a nép lerázta magáról a földbirtokosok és a tőkések igáját, kialakítot­ta a szocialista társadalmi rendet. A német munkás­­paraszt állam megalakulása fordulat Európa történeté­ben. A negyed évszázad alatt nehéz utat járt meg ez az ország, de fejlődése immár imponáló. Iparcikkei négy világrészben ismertek, s a lipcsei vásáron a legnagyobb világcégek is szívesen vesz­nek részt. Bizton támaszkod­va arra a társadalmi-gazda­sági alapra, amelyet megte­remtett, az NDK a nemzet­­közi élet jelentős tényezője lett. Megjelent a világpoli­tika színterén, s nemcsak német földön, a múltba ve­szett birodalom határain be­lül, képviseli a haladást és a békét, hanem — a test­véri szocialista országokkal karöltve — a nemzetközi porondon is. A Német Demokratikus Köztársaság mind nagyobb tekintélyt szerez magának a­ nem szocialista világban is. Letűnt a Haltetem-doktrína kora! Ma már 29 állammal van Berlinnek diplomáciai­­kapcsolata, 34 másikkal tart fönn hivatalos kapcsolatot és csaknem 300 nemzetközi szervezet tagja. Annak, hogy még nem minden kormány ismeri el diplomáciailag a Német Demokratikus Köz­társaságot, egyik fő oka a tő­kés német állam, a Német Szövetségi Köztársaság ma­gatartása. Bonn álláspontját azzal indokolja, hogy a két német állam „nem külföld egymás számára”, teh­et úgy­nevezett „belnémet” kapcso­latokat kell egymással te­­remteniök. Valójában ilyen kapcsolatok nincsenek és nem is lehetnek, hiszen a válto­zatlanul tőkés Német Szö­vetségi Köztársaság mellett van önálló és szuverén szo­cialista német állam is, a Német Demokratikus Köz­társaság. Szükséges és kí­vánatos az NDK és az NSZK közötti jó viszony, de csak a szuverén országok közötti nemzetközi kapcsolatok nor­mái alapján. Az NDK el­ismerése az európai kibon­takozás egyik fő feltétele. Az NDK mind a belső épí­­tésben, mind nemzetközi helyzetét tekintve fölfelé ívelő úton halad. Biztosíté­kot nyújtanak erre eddigi sikerei, biztosítékot nyújt az internacionalista összefogás a testvéri szocialista orszá­gokkal, elsősorban a Szov­­jetunióval. E felszabadulási ünnep emlékezés és alkalom a jö­vőbe mutató gondolatok összefoglalására. Alkalom szívből jövő jókívánságaink kifejezésére. (RS) A külpolitika hírei SAIGON Az Egyesült Államok sai­­goni hadvezetősége pénteken a hadszíntereken bekövetke­zett viszonylagos nyugalom miatt nem adott ki semmi­féle hadi jelentést. 1966 óta ilyesmi mindössze négy íz­ben fordult elő. Ugyanakkor ismeretessé vált, hogy a saigoni bábre­zsim és a DNFF­ fegyveres alakulatai között a főváros­tól 40 kilométerrel északra csütörtök este harcokra ke­rült sor. Pokolgép robbant pénteken Saigon egyik katonáktól zsú­folt éttermében. A robba­nás két embert megölt, ki­lencet megsebesített. Az amerikai vámhatóságok a jövőben alaposan átkutat­ják a Délkelet-Ázsiából haza­térő amerikai katonák cso­magjait, mert az utóbbi idő­ben Délkelet-Ázsiából észre­vehetően növekedett a kábí­­tószer-cse­­pészés. Átvizsgál­ják a Délkelet-Ázsiában fel­adott katonai postai külde­ményeket is. ^ ATHÉN A görög külügyminisztéri­um közleményben jelentette be, hogy Görögország és Al­bánia 32 évi szünet után fel­újítják diplomáciai kapcsola­taikat. A diplomáciai viszony a két ország között gyakorla­tilag akkor szakadt meg, amikor Mussolini fasiszta csapatai megszállták Albáni­át. A megegyezés — a nyugati hírügynökségek megállapítá­sa szerint — azokra a tár­gyalássorozatokra tette fel a pontot, amelyeket a két or­szág ENSZ-képviselői öt hó­napon keresztül folytattak New Yorkban erről a prob­lémáról. A görög—albán dip­lomáciai kapcsolatok helyre­állítását egyébként azoknak a törekvéseknek részeként értékelik, amelyeknek célja, hogy a görög katonai rend­szer balkáni szomszédai sze­mében is „szalonképessé” te­gye magát. 1970 januárjában Görögor­szág és Albánia kereskedel­mi egyezményt írt alá 1,5 millió dollár értékű áru cse­réjéről. ANKARA—ISZTAMBUL A török kormány csütörtö­kön szóvivője útján cáfolta azoknak a híreknek a meg­alapozottságát, amelyek sze­rint a hatóságok az ország keleti részén élő kurd lakos­ság körében tömeges letar­tóztatásokat hajtanak végre A hírt Libanonba érkező kurd menekültekre hivatkoz­va egy beiruti lap közölte. A szóvivő „bizonyos letar­tóztatásokról” beszámolt ugyan, s emlékeztetett arra, hogy április végén „kurd szeparatista mozgalmat lep­leztek le” a hárommilliós nemzeti kisebbség köreiben, de cáfolta, hogy a keleti kör­zetekben a „terror légkörében” tömeges méretű letartóztatá­sokat hajtanának végre. PÁRIZS A Renault művekben ki­robbant konfliktus a nagy francia autógyár egész tevé­kenységének megbénulásával fenyeget. Az állami konszern legtöbb üzemében a dolgo­zók többsége amellett fog­lalt állást, hogy egységesen szembeszáll az igazgatóság­nak a dolgozók kizárására irányuló határozatával, s a munkahelyek megszállásával válaszol a kihívó intézke­désre, a szakszervezetek ugyanakkor sürgetik, hogy az igazgatóság azonnal kezdjen tárgyalásokat a dolgozók munkabéremelési követelé­seinek kielégítéséről. COLOMBO A ceyloni kormány közöl­te, hogy a zendülők tovább harcolnak az északi-központi tartomány távoleső körzetei­ben és a keleti tartomány határán fekvő őserdő-övezet­ben. A kormány aknavetők és nehéztüzérség bevetését rendelte el az őserdőben rej­tőző zendülők ellen. SAIGON Az amerikai hadvezetőség pénteken Saigonban bejelen­tette, hogy két Phantom-tí­­pusú amerikai vadászbombá­zó péntek reggel a VDK te­rületén lévő Ban­karai hegy­vidék környékét támadta a demilitarizált övezettől 64 kilométerrel északnyugatra. A hadvezetőség szóvivője ezt a támadást is az úgyneve­zett „védelmi reagálás” dok­trínájával indokolta. Az idén amerikai repülő­gépek már harminchárom­ íz­ben bombázták a Vietnami Demokratikus Köztársaság különböző területeit. Saigonban pénteken azt is bejelentették, hogy a Dél-Vi­etnamban állomásozó ameri­kai csapatok Buddha 2515. születésnapja alkalmából szombat déltől hajlandók 24 órás tűzszünetet tartani. Mint ismeretes, a népi felszabadí­tó erők már korábban 48 órás tűzszünetet hirdettek ki. 1971. május 8. Szombat

Next