Vas Népe, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

Szovjet erőfeszítések a h­aderőcsökkentésre Szadat javaslata a Szuezi-csatorna megnyitására kítséget nyújt az EAK-nak és más arab országoknak biz­tonságuk megszilárdításához, tevékenyen erőfeszítéseket tesz arra, hogy a közel-keleti kérdést az ismert BT-határo­­zat szellemében békésen old­ják meg. (TASZSZ) ­ Koszigin a nemzetközi kérdésekről Koszigin szovjet miniszter,­elnök mai moszkvai választá­si beszédének egy tekinté­lyes részét nemzetközi kérdé­seknek szentelte. Foglalkozott a kapitalista világ gazdasági problémáival, megállapítva, hogy ezek a problémák nem érintik a szocialista országok gazdasági fejlődését, semmi-­ben sem zavarják azt. A külpolitikai kérdésekre térve, Koszigin elsősorban az európai helyzetről beszélt. Rámutatott, hogy az európai feszültség enyhülésében mi­lyen jelentős szerepe van a Franciaországgal és néhány más országgal kialakult együttműködésnek. Az ilyen­fajta eredmények kapcsán Koszigin megemlítette a szov­jet—nyugatnémet és a len­gyel—nyugatnémet szerződés pozitív hatását. Kiemelte azt a szovjet kezdeményezést, hogy csökkentsék az európai fegyveres erőket és fegyver­zetet. A közel-keleti válságról szólva Koszigin kijelentette: a Szovjetunió, miközben se- Egy nap a külpolitikában Kosztcin választási beszédében részletesen foglalkozott nemzetközi kérdésekkel, s megismételte az európai hadse­regek kölcsönös csökkentésére tett szovjet javaslatot, s a közel-keleti békés megoldásra tett erőfeszítéseket. Brandt kormányát erélyesen támadja a keresztényde­mokrata ellenzék a nyugat-berlini kérdésben tett állító­lagos engedékenység miatt. Szadat egyiptomi elnök a Szuezi-csatorna megnyitásának fontosságát hangsúlyozta legutóbbi két beszédében és hat hónapos fegyverszünetet helyezett kilátásba a békés ren­dezés megkönnyítése céljából. A román párt- és kormányküldöttség Pekingből Koreá­ba utazott, Tepavac jugoszláv külügyminiszter pedig Kí­nába érkezett. Chilében erélyes nyomozás indult Zujovic gyilkosainak kézrekerítésére. Vita Nyugat-Berlin körül A kereszténydemokrata el­lenzék újabb támadást indí­tott a bonni kormány ellen azzal a váddal, hogy a szo­ciáldemokrata—liberális koa­líció a nyugat—berlini kérdés gyakorlati rendezése érdeké­ben alapvető elvi engedmé­nyekre hajlandó az NSZK nyugat-berlini politikai jelen­létét illetően. A Frankfurter Rundschau viszont az ellen­zék demagógiáját elítélő bel­ső vezércikket közöl nyugat­berlini tudósítója tollából. A vezércikk a kormánypár­tokat is bírálja, mert a „ber­lini” kérdésben elfoglalt lát­szategység érdekében elhall­gatták vagy csak halványan utaltak arra, milyen gyenge alapzaton állnak a bonni kormány jogai Nyugat-Ber­­linben. Még a nyugat-berlini lakosság széles rétegei sem tudnak például arról, hogy a három nyugati megszálló ha­talom véleménye szerint Nyu­gat-Berlin nem tartománya az NSZK-nak és a nyugat­német, illetve nyugat-berlini alkotmány erre vonatkozó szakaszait a nyugati szövet­ségesek hatálytalanították. Az ellenzéki CDU CSU kedden interpellációkat nyúj­tott be a Bundestag­ban a nyugat-berlini kérdésről. Ezekre a kérdésekre a parla­ment szerdai ülésén Moersch külügyi parlamenti államtit­kár válaszolt. Mivel az ellen­zéket a válaszok nem elégí­tették ki, a napirendbe úgy­nevezett „aktuális óra” be­iktatását kérték. Az aktuális órán Bartel, az ellenzék parlamenti cso­portjának vezetője kijelentet­te, a kormánykoalíció részé­ről olyan „engedékenységet” lát a nyugat-berlini kérdés­ben, amelynek nincs határa. Felsorolta a CDU CSU köve­teléseit, amelyek közé tar­tozik az is, hogy az NSZK hivatalos képviselői bármikor jelen lehessenek Nyugat- Berlinben. Az ellenzéki vezető beszé­dére Brandt kancellár vála­szolt. Hivatkozott a NATO lisszaboni kommünikéjére s óvott attól a hiedelemtől, amely szerint a négyhatalmi tárgyalások célja valamiféle új nyugat-berlini státusz ki­dolgozása lenne. A kancellár hangoztatta,, a bonni parla­mentnek nem lehet feladata, hogy a NATO egységét meg­bontsa és „konstruált ellen­­tétekkel” zavarja a négyha­talmi tárgyalásokat. Ezek a tárgyalások — mondotta — döntő szakaszba léptek, anél­kül, hogy meg lehetne mon­dani, meddig fognak tartani. Bizonyos azonban — fűzte hozzá —, hogy a moszkvai szerződés aláírása nélkül nem lehetne remény a megegye­zésre. Az aktuális óra mindössze 20 percig tartott­ fegyveres terroristák Santiago egyik külvárosában meggyil­kolták Perez Zujovic volt chilei kereszténydemokrata belügy­minisztert. Salvador Allende köztársasági elnök rendkívüli állapotot rendelt el Santiago tartomány területére. Kép: A rendőrség vizsgálja Zujovic gépkocsiját a merénylet után. Jó példák az együttműködésre Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, szerdán Moszkva Frunze kerületében találko­zott választóival, akik őt je­lölték az Oroszországi Föde­ráció Legfelső Tanácsába küldöttként. A választások, — mint már jelentettük —, június 13-án lesznek ország­­szerte. Az európai földrész helyze­tével foglalkozva, a szovjet miniszterelnök jelentős pozi­tív változásokról számolt be, amelyek — mint mondotta —, a Szovjetunió, a testvéri szo­cialista országok és az összes európai békeszerető erők sok­éves, következetes munkájá­nak eredményei. Teljességgel osztjuk Brandt kancellár nemrég elhangzott kijelenté­sét, amely szerint a Szovjet­­unió és az NSZK, illetve a Lengyelország és az NSZK között kötött szerződések jó példái annak, hogyan lehet a béke megteremtése terén egyenrangú partnerként együttműködni. Hiszen e szer­ződések fő célja hozzájárul­ni ah­hoz, hogy az ellenséges­­kedés és bizalmatlanság kor­szakából átlépjünk a tényle­ges kibékülés, az együttmű­ködés, az egymás iránti meg­értés korszakába. Moszkvában a társadalmi szervezetek képviselői megválasz­tották az európai biztonságért küzdő szovjet bizottságot. A 134 tagú bizottságban sok más ismert személyiség mellett helyet foglal Tyereskova, a világ első női űrhajósa. A képen Tyereskova, a szovjet nőbizottság elnöke megnyitja a társa­dalmi szervezetek ülését. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Szadat fegyverszüneti javaslata Anvar Szadat egyiptomi el­nök kétnapos körutat tett a szuezi fronton állomásozó egységeknél. Ez alkalommal két ízben is fontos beszédet mondott. Mindenekelőtt tagadta, hogy eredeti követeléseihez képest Egyiptom bármi engedmény­re volna hajlandó a Szuezi csatorna megnyitása érdeké­ben. Az alternatíva: háború vagy béke — mondotta. Az elnök így folytatta: „továbbra is várom, hogy Amerika kifejtse nézeteit, ha támogatja területeink meg­szállását, úgy fogom tekin­teni, mint Izrael partnerét, de ha más nézetei "•'-­ják, akkor hadd halljuk őket”. Szadat ezután megismétel­te a Szuezi csatorna megnyi­tásával kapcsolatos egyiptomi feltételeket, amelyek — mint mondotta —■, nem képezhetik alku tárgyát. E feltételeket megkapta Washington is. — Minden részleges meg­állapodásnak magában kell foglalnia az egyiptomi csapa­tok átkelését a víziút keleti partjára. — Ha ez megtörtént, hat­hónapos tűzszünet lép élet­be. „Nem vagyok hajlandó elfogadni meghatározatlan időre szóló tűzszünetet, amíg egyetlen izraeli­ katona is tar­tózkodik földünkön”. Ha hat hónap leforgása alatt (Jar­ring közvetítésével) nincs ren­­dezés és ha a teljes kiürítés nem történik meg, akkor az egyiptomi haderőnek joga van arra, hogy földjét fölsza­badítsa. Az egyiptomi elnök a táv­latokról szólva mindenekelőtt leszögezte: Izrael nem legyőz­hetetlen, s ha megkísérli, hogy mélyen behatoljon Egyiptom területe fölé, az EAK is ezt fogja tenni, ha megkísérli, hogy napalmmal bombázzon, ugyanazt fogja válaszul kapni. Ceausescu Pekingből Phenjanba érkezett A Ceausescu vezette ro­mán párt és­ kormánykül­döttség kedden befejezte pe­kingi tárgyalásait. Kínai lá­togatásuk során a román vezetők megbeszéléseket folytattak Csou En-laj mi­niszterelnökkel és más kí­nai vezetőkkel. A küldöttsé­get fogadta Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának el­nöke. Szerdán reggel a román küldöttség Pekingből külön­­repülőgépen hivatalos láto­gatásra Phenjanba, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosába uta­zott. A repülőtéren a román küldöttséget Kim Ir Szen miniszterelnök a Koreai Munkapárt Központi Bizott­ságának főtitkára és más hivatalos személyek fogad­ták. VAS NÉPE A szomszédos országok lapjaiból Bíró a vádlónak padlón Dr. Karl Kofler grazi tar­tományi bíró ellen napok óta folyik a per Bécsben. A neves jogászt azzal vádol­ják, hogy csalással, okiratok meghamisításával lopta be magát bírói hivatalába. Nem sokkal a per megkezdése után kiderült, milyen személyi és politikai háttere van az ügynek. A tanúként kihallgatott dr. Pippan grazi ügyvéd nyíltan bevallotta, azért kezdett kutatni dr. Kofler múltja után, mert egyik védencét, a zsidóirtásban bűnös Karl Machert Grazban öt évi börtönre ítélte. „Utánajártam azoknak a híreszteléseknek­­— mondta — amelyek szerint dr. Koflernek még érettségije sincsen. A vádlott egyik volt osztálytársa és egy ügyvéd ismerősöm megerősítették, hogy a híreszteléseknek van elég alapjuk.” A tárgyaláson azonban dr. Pippan nem volt hajlandó megnevezni a hír­forrásokat. A védőügyvéd megkérdezte Pippant, hogyan érettségizett ő annak idején, mire a vád tanúja beismerte, hogy bár elégtelenje volt matematikából, ennek ellenére megkapta az úgynevezett hadiérettségit, ami a háború alatt eléggé megszokott dolog volt. A legközelebbi tanú, a vádlott felesége kijelentette, hogy férje Breslauban (ma Wroclaw a Lengyel Népköz­­társaságban — a ford.) doktorált, majd Keslinben (ma Koszalin) gyakornokoskodott. Azt bizonyítja egy Angliá­ban élő tanú is, aki betegség miatt nem jelenhet meg a tárgyaláson, ezért írásban küldte el vallomását. Utalt arra is, hogy dr. Kofler nagy perekben ítélkezett s hat­van ilyen ítélet közül csak egyet érvénytelenített a leg­felső bíróság, tehát a bírói gyakorlat is bizonyítja a vád­lott alapos képzettségét és jártasságát a hivatásban. Nehéz megítélni a napok óta folyó Kofler-per kimenete­lét, sőt az is nehéz, hogy tárgyilagos tudósítást ad­junk róla. Gondolhatunk a vádlottról, amit akarunk. Lehetett — véleményünk szerint — jó bíró, aki most saját bőrén tapasztalja, milyen kellemetlen oly bíró előtt állnia aki államügyészként ve­zeti a tárgyalást. Lehetséges, hogy dr. Kofler ténylegesen hibázott. A bíróság feladata ennek eldöntése. Az viszont máris bizonyos, hogy a per vezetésében nagyon különös jelek mutatkoznak. Az egyik: dr. Pippant figyelmeztették, hogy rendbírságot kap, ha nem nevezi meg az informátorait, mégsem tették. Másik ilyen gyanús jel: egy folyosói pletyka nyomán azt firtatta a bíró a tár­gyalóteremben, vajon igaz-e, hogy a vádlott felesége va­lamikor öngyilkosságot akart elkövetni. A pletykán kívül semmi bizonyíték sem volt rá. A harmadik: miért kellett az osztrák állam költségén Nyugat-Németországból ide­hozni egy 86 éves embert, akitől dr. Kofler sok évvel ez­előtt pénzt kért kölcsön, s az összeget — bár felszólításra — visszafizette? Chilei gyilkosság: 3 lenes Edmondo Perez Zujovic volt chilei kereszténydemok­rata párti belügyminiszter meggyilkolása országszerte felháborodást és megdöbbe­nést keltett. Santiago tar­tományban — mint már je­lentettük — kihirdették a rendkívüli állapotot és éj­szakai kijárási tilalmat ren­deltek el. Salvador Allende chilei köztársasági elnök kedd esti rádió- és tv-beszédében „Cilité, a kormány és a nép ellen elkövetett bűntettnek” nevezte a volt miniszter meggyilkolását. A gyilkosság célja az volt — hangoztatta az elnök —, hogy zűrzavart idézzenek elő az országban, s megaka­dályozzák a népet abban, hogy előrehaladjon a de­­mokrácia útján, az elmara­dottság állapotából kivezető szociális reformok útján. A legfrissebb hírügynöksé­gi jelentések szerint a child rendőrség a tettesek nyo­mára bukkant, s az egyik gyilkos személyazonosságát sikerült megállapítania. A feltételezett gyilkos Ronald Rivera Calderon 24 éves fog­lalkozásnélküli, büntetett előéletű fiatalember. Sze­mélyazonosságát több jelből, így a terroristák által a gyil­kosság elkövetésekor hasz­nált lopott gépkocsin talált ujjlenyomatokból állapítot­ták meg. A nyomozás ed­digi eredményei és a szem­tanúk vallomásai alapján a bűncselekményt három tet­tes követte el. Országos kö­rözésük folyik. Gyorshírek a nagyvilágból A Mongol Népi Forradal­mi Párt hétfőn megnyílt XVI. kongresszusa szerdán folytatta a vitát a központi bizottság beszámolója felett.­­ Szerdán az osztrák tör­vényhozás két házának együttes ülésén ünnepélyesen beiktatták hivatalába az április 25-én újra megválasz­tott köztársasági elnököt, Franz Jónást. ★ Szvaran Szingh indiai kül­ügyminiszter kedden befe­jezte nem hivatalos moszk­vai látogatását és elutazott a Szovjetunióból. A megbeszélések során megvitatták a súlyos hely­zetet, amely többmillió ke­let-pakisztáni menekültnek a határ mentén fekvő indiai államokba történő, egyre folytatódó beáramlása kö­vetkeztében alakult ki. ★ Geoffrey Rippon angol „Európa-miniszter” szerdán az alsóházban hivatalosan is bejelentette, hogy a font sterling nemzetközi szerepé­nek kérdése többé nem aka­dályozza Anglia közös piaci belépését ★ Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter vezetésével szerdán jugoszláv kormány­küldöttség érkezett Peking­­be. A jugoszláv vendégeket a repülőtéren Li Hszien­­m­ec miniszterelnök-helyet­tes, Csi Peng-fej megbízott külügyminiszter és más kí­nai vezetők fogadták. ★ A manilai kormány szer­dán tiltakozott Franciaor­szágnál a Csendes-óceán tér­ségében néhár­y nappal ez­előtt végrehajtott nukleáris kísérlet miatt. ★ Váltságdíj ellenében kedd este Bolíviában szabadon bo­­csátották a hétfőn elrabolt Alfredo Kusser Kappeler svájci állampolgárt, egy La Paz-i kohászati vállalat mű­szaki igazgatóját,­­ jelen­tették be szerdán a svájci külügyminisztériumban. ★ William Rogers amerikai külügyminiszter szerdán délután Párizsból hazauta­zott Washingtonba. ★ A szövetségi gyűlésnek a belnémet kapcsolatok kér­désével foglalkozó bizottsá­ga Nyugat-Berlinben csü­törtökre és péntekre kitű­zött tanácskozásait július 1-ére halasztotta el 1971. június 10. Csütörtök

Next