Vas Népe, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

Az arab államszövetség vezetőinek Mersza Matruh-i ülésén készült felvétel: Ha­fez szíriai, Amin ugandai és Szadat egyiptomi elnök. (KSH Vas Népe képtávíró.) Kohl : Bohr Folytatják az NDK-NSZK párbeszédet Bonn­ban csütörtökön véget­ért a két német állam kép­viselői közötti megbeszélések eheti fordulója. Mint a kia­dott közlemény mondja, dr. Michael Kohl, az NDK, és Egon Bahr, az NSZK állam­titkára szerdán és csütörtö­kön véleménycserét folytat­tak az NDK és az NSZK kö­zött olyan normális jószom­szédi kapcsolatok létrehozá­sáról, mint amilyenek az egymástól független államok között szokásosak. A közlemény bejelenti to­vábbá, hogy a megbeszélése­ket június 28-án, szerdán az NDK fővárosában folytatják. EXPRESS Kr Az Arab Köztársaságok Szövetsé­ge elnöki tanácsának tagjai — Szadat egyiptomi, Asszad szíriai és Kadhafi lí­biai elnök — csütörtökön Mersza Mat­­ruh­ban zárt ajtók mögött folytatta tár­gyalásait — jelentette a Marta hírügy­nökség­ek Rudolf Kirchschläger osztrák kül­ügyminiszter — aki csütörtökön délután visszaérkezett brüsszeli tárgyalásairól — kijelentette „remény van arra, hogy Ausztria különszerződését a Közös Piac­cal még júliusban megkötheti”. A Tel Avivban szerdán megkezdő­dött az Izraeli Kommunista Párt 17. kongresszusa. Meir Wilner, a párt főtit­kára tartotta meg a központi bizottság beszámolóját Izrael és a Közel-Kelet helyzetéről, valamint a nemzetközi hely­zetről, a legutóbbi kongresszus óta vég­zett munkáról. A A DPA hírügynökség washingto­ni tudósítója írja, hogy csütörtöki, Csou En-laj külügyminiszterrel folytatott meg­beszélésekkel véget ért Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanács­adójának ötnapos pekingi tárgyalássoro­zata. Kissinger pénteken reggel vissza­utazik Washingtonba.­­ A Bank of England csütörtököm öt százalékról hat százalékra emelte a bankkama­tlábat. Az intézkedés célja az, hogy a London által kínált magasabb ka­mattal beáramlásra serkentse a külföl­di tőkét és megakadályozza a font ster­ling pánikszerű átváltását más fizető­­eszközökre. 2 Berlin és Bonn tovább tárgyal EGY NAP---------------------­ A két német állam megbízo­ttainak bonni tárgyal­á­­sairól kiadott közlemény szerint Berlinben folytatják az eszmecserét kapcsolataik rendezéséről. Súlyos következményekkel járt Izrael libanoni tá­madása: 48 személy élet­ét vesztette, több tisztet elhur­coltak. Dél-Vietnamban a hazafiak erős támadást indítot­tak Hué ősi császárváros közelében. Az észak-ír válság enyhülésének jeleként értékelik az IRA által bejelentett tűzszünetet. kori császárvárostól ászaikra levő My Chanh folyón a tü­zérség és páncélosok támoga­tásával heves támadást indí­tottak a saigoni kormány­ka­tonaság állásai ellen, s meg­­fu­tam­od­ásra kényszerítették a Thiemrensdm több zászló­­alját. A hazafiak ezzel az ak­cióval egyidejűleg összehan­golt támadást indítottak a kormánykatonaság Hité kö­rüli védelmi állásai ellen is. A saigoni katonai megfi­gyelők lehetségesnek tartják, hogy a népi erők csütörtököm hajnalban megindított akció­ja a My Chanh folyótól mint­egy 32 kilométerrel délre le­vő Hué városa elleni álta­lános támadás előjátéka. Izraeli rajtaütés Libanonban Több, mint negyven e­m­ber esett áldozatul szerdán Izreal újabb támadásának, amely a dél-libanoni Hasihaya város és környéke ellen irányult. Az izraeli légierő gépei fe­délzeti rakétákkal és gép­fegyverekkel lőtték a város épületeit s a környező ge­rilla­táborokat, s 30 gerillát, valamint tizennégy polgári személyt megöltek. A sebe­sültek száma eléri a hat­vanad Szaeb Szalam libanoni mi­niszterelnök szerint a légitá­madás — minden kegyetlen­sége ellenére —csupán „elte­relő” hadművelet volt, hi­szen a libanoni területre ha­toló izraeli gyalogos és gépe­sített egységek Ramia város térségében a határtól alig 100 méterre foglyul ejtették egy szíriai katonai küldöttség öt tisztjét és a kíséretükben levő libanoni katonákat A szíriai tisztekről — akik között egy tábornok is volt — az izraeliek azt állítják, hogy hírszerzők voltak. Támadás Hué ellen A dél-vietnami hadszíntér különböző frontszakaszairól érkezett hadijelentések­ből úgy tűnik, hogy a saigoni kormánykatonaság az ameri­kai légierő támogatásával na­pok óta eredménytelenül pró­bálja megvetni lábát a fel­szabadított Qu­ang Tri tarto­mány déli részében, és „visz­­szahódítani” az An Loc-ba vezető stratégiai fontosságú 13. számú főútvonalat. A dél-vietnami népi fel­szabadító erők csütörtökön reggel átkeltek a Haé egy- Ír tűzszünet Az Ír Köztársasági Had­sereg (IRA) ideiglenes szár­nya csütörtökön Dublinben bejelentette, hogy hétfőtől kezdve felfüggeszti a támadó akciók végrehajtását Az IRA azt a feltételt kapcsolta tűzszünetéhez, hogy az angol hadsereg is jelentsen be ugyanilyen dön­tést. William Whitelaw, az észak­ír ügyeik brit minisztere csü­törtökön délután Lomboba repült. Az alsóházban kije­lentette: „ha a támadó had­műveletek megszűnnek hét­­főn éjjel, akkor a brit erők természetesen hasonlóképpen járnak el”. A munkapárt szó­vivője üdvözölte a fejle­ményt. Belfastban, az észak­ír polgárjogi szövetség üdvö­zölte az IRA „provóina­k” tűzszünetét. A protestáns szervezetek fanyarul nyilat­koztak. Egyelőre nem ismeretes, hogy a napok óta rebesgetett tűzszünet fejében Whitelaw mit ígér meg a „provóknak”. A tűzszünet többnapos, tit­kos tárgyalássorozat után jött létre. A „provo” közle­ménynek abból a kitételéből ítélve, hogy „béketervük” van, további engedményeket lehet kiolvasni, esetleg az in­ternáltait sorsával kapcsolat­ban. Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács rendsze­resen foglalkozik a kereseti arányok elemzésével és sza­bályozásával Megvizsgáltuk például, hogy milyenek és hogy változnak az iparon belüli bérarányok? A tények azt mutatják, hogy 5000 munkásnál többet foglalkoz­tató nagyvállalatok munká­sainak átlagjövedelme 5—10 százalékkal haladja meg az ennél kisebb vállalatokét. A munkások között is van­nak az átlagosnál nagyobb keresetűek. Ez nagyrészt a jobb munkából, a nagyobb teljesítményből következett, de voltak aránytalanságok is, mert egyes melléküzemági, szövetkezeti, kisvállalati dol­gozók és alkalmazottak jö­vedelemnövelési lehetősége kiemelkedően jó volt Az ál­lami szervek erre is figyel­met fordítottak. Szabályoz­tuk a termelőszövetkezeti al­kalmazottak bérezését és munkaidejét, valamint a melléküzemági tevékenysé­get. Felhasználtuk a bérpo­litika központi eszközeit, béremelési lehetőséget, pre­ferenciákat nyújtottunk a szénbányászatban, a villa­mosenergia, a textil- és az alumíniumiparban, a közle­kedés és a lakossági szolgál­tatás területén. A nemtermelő ágazatok­ban több jelentős központi bérintézkedést hajtottunk végre. Több mint 22 000 or­vos és gyógyszerész bérét 20 százalékkal emeltük. 10 000 bölcsődei gondozónő és védő­nő 15 százalékos, mintegy 50 000 egészségügyi középká­der pedig 5—10 százalékos béremelést kapott. Mintegy 110 000 pedagógus bére átla­gosan 20 százalékkal, a nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatott,­ több mint 50 000 dolgozó fizetése átla­gosan 10 százalékkal növeke­dett. Béremelés történt a nép­művelési intézményeknél is. A lakosság számszerűen csekély, de társadalmi hatá­sát tekintve nem jelentékte­len részének jövedelmei mar­gántevékenységből származ­nak. E jövedelmek adókötele­sek, mindenekelőtt azért, hogy a többi keresőhöz ha­sonlóan e réteg jövedelmei is a társadalmi hasznossághoz igazodjanak és ne alakulja­nak ki indokolatlan arány­talanságok. Az idén a ko­rábbinál hatékonyabb adó­rendszert alkalmazunk, amely erőteljesebben mérsékli a magas jövedelmeket, különö­sen azokat, amelyek nincse­nek arányban a végzett mun­ka társadalmi értékével. A spekulatív módon szerzett jövedelmek korlátozását pél­dázza az a pénzügyi előírás, hogy az ingatlanok beszerzé­si és eladási árának értékkü­lönbözete után progresszív adót kell fizetni. Megerősítettük a tanácsi és minisztériumi ellenőrző apparátust. Körültekintő, rendszeres adóellenőrzéssel korlátozzuk a visszaélési le­hetőségeket, a jövedelem el­titkolását. A kormány az 1971. évben tovább folytatta annak a tö­rekvésnek az érvényesítését, amelynek célja egyfelől a munkából származó jövedel­meknek a teljesítmény alap­ján történő differenciálása, másfelől a családi jövedel­mek kereső-eltartott arány miatti különbségeinek ki­egyenlítése. Szélesítettük a gyermekek eltartásához nyújtott támo­gatást és az öregek társadal­mi ellátását. Kidolgoztuk azokat a javaslatokat, ame­lyek alapján — több más in­tézkedéssel együtt — 1972. év január 1-i hatállyal fel­emeltük a három- és több­­gyermekes családok, vala­mint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők családi pótlékát, a már megállapí­tott nyugdíjakat pedig — reálértékük megtartása cél­jából — 1971-től évenként 2 százalékkal növeljük. A 3—6 éves gyermekek 59 százalékának van ma helye az óvodákban. Ennek ellené­re csaknem 30 000 felvételi kérelmet nem sikerül tel­jesíteni. Ha ezt az igényt ál­iáén akarnánk kielégíteni, az mintegy 1,8 milliárd forint beruházást tenne szükséges­sé. Ilyen összeget csak folya­matosan és szoros társadal­mi összefogással lehet előte­remteni. 1971-ben 41 000 gyermeket helyezhettünk el bölcsődében, személyenként 12 000 forint állami költség­gel. A gyermekgondozási se­gély igénybevételével 180 000 anya nevelte otthon kisgyer­mekét, erre kereken 1,3 mil­liárd forintot fizettünk ki. A családtámogatás rendsze­rét tovább kívánjuk fejlesz­teni. Az egészségügy és oktatás területén tovább bővítettük az intézmények hálózatát, emeltük ezek szakmai szín­vonalát. Az idén hozott egészség­­ügyi törvény alapján állam­polgári joggá fogjuk emelni az egészségügyi ellátást. A közelmúltban az állami ok­tatási rendszert vizsgálva, többek között arra a megálla­pításra jutottunk, hogy anya­gi eszközeinkkel mindinkább az oktatás tartalmi részének erősödését kell segíteni. A tehetségek kibontakoztatását az általános iskolákban kell elkezdeni. A színvonalas művelődési lehetőségeit félszáz színhá­zunk, csaknem 4000 mozink, 5300 közművelődési és en­nél jóval több üzemi könyv­tárunk, 185 múzeumunk és 1971-ben majdnem másfél­ezer kiállításunk reprezentál­ta. Népművelési célokra, a művészeti intézmények fel­adatainak ellátására a költ­ségvetés az előirányzatnál 75 millió forinttal többet fordí­tott. A lakosság jövedelme az áruellátás oldaláról megala­pozott volt, biztosítottuk a fogyasztói piac egyensúlyát. A kereskedelem folyó áron számolva 9 százalékkal több árut adott el, a növekedés változatlan áron mérve is meghaladta a 7 százalékot. Gyarapodott az alacsonyabb jövedelműek igényeit kielé­gítő áruk mennyisége. Egyes termékekből — például a sertéshúsból, kötöttáruból — javult a kínálat. Bővült a tartós fogyasztási cikkek vá­lasztéka, amit szemléletesen bizonyít a forgalom 12 szá­zalékos növekedése. Ma már elmondhatjuk, hogy majd­nem minden családban van rádió, televízió, minden má­sodik munkáscsaládban van hűtőszekrény és porszívó, minden ötödikben motorke­rékpár és minden huszadik­ban személygépkocsi. A csa­ládi kiadásokból mind na­gyobb hányadot fordítanak a dolgozók lakásépítésre, üdü­lőtelek-vásárlásra, vagy tu­­ristautazásokra a környező országokba. A több tartós fogyasztási cikk természetesen megnö­veli a lakossági ipari-javító szolgáltatások iránti keresle­tet. Tavaly e téren is ta­pasztaltunk némi javulást az ezt támogató szabályozó­ mó­dosítások nyomán, a helyzet­tel azonban nem vagyunk még elégedettek. Az elmúlt évben a terve­zett 71 000 helyett 75 000 la­kás épült. A negyedik ötéves terv nagy feladatai miatt javíta­ni kell a lakásépítést és gaz­dálkodást a központi és a tanácsi szerveknél és válla­latoknál egyaránt. Az álla­mi költségvetés vállalja a hatósági árváltozások fedeze­tét, de ez nem nyújthat for­rást minden költségnöveke­désre. Éppen ezért, a terv­ben előírt mutatókat — épü­letszint, alapterület, felsze­reltség, szanálás — szigorú­an be kell tartani, az elté­rés veszélyeztetheti az elő­irányzott lakások megépíté­sét. Összhangban a lakásigé­nyek emelkedésével, rohamo­san bővíteni kell a kommu­nális szolgáltatások körét és ebben az elmúlt években nem lebecsülendő eredményeket értünk es A lakosság életkörülménye­­it nagymértékben a tanácsok alakítják. Nagyobb az önál­lóságuk, ami az új tanácstör­vény egyik pillére. A tanácsi gazdálkodás 1971. évi tapasztalatai alap­jában kedvezőek. Helyesebb arány alakult ki a központi és tanácsi pénzalapok között A tanácsok nagyobb zökke­nők nélkül finanszírozták in­tézményeiket Gondokat oko­zott azonban, hogy a városi, községi tanácsok jelentős ré­szénél a vállalatoktól és szö­vetkezetektől származó bevé­telek a vártnál nagyobb mér­tékben tértek el az előirány­zatoktól, ez szükségessé te­szi a megyén belüli elosztás rendszerének tökéletesítését és rugalmasan működő tar­talék­rendszernek az alkal­mazását Az árváltozások természe­tesen a tanácsi költségvetést is érintették, az ellátási szín­vonal fenntartása a bevéte­leknél is erőfeszítéseket kö­vetelt A tanácsi gazdálkodás kedvező vonása volt tavaly, hogy a tanácsok — a válla­latok és más szervek közös összefogásával — sok létesít­ményt valósítottak meg, saj­nos, a későbbi fenntartás pénzügyi forrásaira már ke­vesebb gondot fordítottak. A vállalatok és szövetkezetek a tanácsok fejlesztési alapjába csaknem 2,5 milliárd forin­tot utaltak át, hogy ilyen módon — a településfejlesz­tési tervekbe illeszkedően — lakóházakat, közműveket, óvodákat, napközi otthono­kat hozzanak létre. A beruházási tevékenység­ről szólva megállapította a pénzügyminiszter: 1971-ben a beruházások csaknem kétszer olyan gyor­san növekednek, mint a nemzeti jövedelem termelé­se. A beruházási kifizetés 100 milliárd forint volt, a terve­zettnél 11 milliárd forint­tal tö­bb. A beruházás területén még nem enyhült a feszültség és a befejezetlen beruházások állománya az év végén az esztendő beruházási értéké­nek 80 százaléka, összesen 43 nagyberuházás­nak kellett volna tavaly el­készülnie. Ezek közül har­mincat átadtak, de tizenhét­nél bizonyos befejező munká­latok még hátra vannak. Eb­ben benne vannak a koráb­bi évekről áthúzódó beruhá­zásaink is. A tö­bbinél csak részleges üzembehelyezés történt Ezek a beruházások a tervezettnél átlagosan több mint két évvel később való­sultak meg. A folyó esztendő öt hónap­­­jának tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy az idei be­ruházási színvonal a tervnek megfelelően alakulhat, ha mind a központi szervek, mind a vállalatok megértik és végrehajtják a hatályos intézkedéseket. Ebben az esetben számíthat új beruhá­zásaink termelésére a nép­gazdaság, jövedelmeire pedig a vállalatok és az államház­tartás. Faluvégi Lajos a külkeres­kedelmi forgalom alakulásá­ról elmondotta, hogy az 1971- es esztendő megítélése külö­nösen bonyolult. A kivitelre és a behozatalra hatott a tő­kés világpiac dekonj­ektúrája, az 1970-es kedvezőtlen mező­­gazdasági év miatt elmaradt export. Éreztette hatását a tőkés világ pénzügyi válsága. 1971 utolsó hónapjaiban csök­kent a külkereskedelem egyensúlyhiánya, és ez az irányzat 1972-ben is folyta­tódik. A múlt évről szólva kifej­­tette: Műszaki-tudományos, kulturális egyezményeket kö­töttünk több európai és Eu­rópán kívüli országgal Bő­vül a tudományos-műszaki együttműködés, bár ez még nem mondható kielégítőnek, örvendetesen bővül a fejlődő országokkal is áruforgal­munk, különösen jelentős partnereink India, Egyiptom, Irak és Irán. A tőkés világ­gal — közöttük az európai gazdasági közösség egyes or­szágaival — fenntartott kap­csolatainkat is fejelszteni kí­vánjuk. A munkamegosztással el­érhető előnyökről szerzett ta­pasztalatok az elmúlt évek során kedvezőek voltak. Jónéhány mezőgazdasági, élelmiszeripari termékünk külpiaci értékesítési lehető­sége kedvező. Tartósan ex­portképesnek ítélhető ezen belül különösen a vágómar­ha és a marhahús. A kor­mányszervek hosszabb ideje (Folytatás a 3. oldalon) VAS NÉPE 1972. Június 23. Péntek

Next