Vas Népe, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

Tanácskozik az országgyűlés Napirenden a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Lo­­sonczi Pál, a Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá az MSZMP Politikai Bizottságának több tagja, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendég­páholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó minisz­terelnökét. Apró Antal ezután közölte, hogy a Mi­nisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter a bíróságokról szóló tör­vényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlés­nek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke pedig a bizottság nevében — a Mi­nisztertanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény­­javaslatot terjesztett be. Az elnök bejelentette, hogy egy képvi­selő interpellációt nyújtott be, ennek tár­gyát dr. Pesta László jegyző ismertette. 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat; 2. A bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköz­­társaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emel­kedett szólásra. 1 . A szónok a továbbiakban néhány olyan témakört emelt ki, amelyek eredményeink szempontjából alapvetőek, vagy jövőbeni fejlődésünket határozzák meg. Ezek sorá­ban az első, a legfontosabb az, hogyan sikerült valóra­­váltani gazdaságpolitikánk­nak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tar­tósan, kiegyensúlyozottan nö­vekedjék, az életkörülmé­nyek javuljanak? Ez a követelmény 1971-ben is megvalósult. A lakosság jövedelme a tervezett mér­tékben emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér mint­egy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 5—6 százalékkal nőtt. Politikai és gazdasági szempontból egyaránt kiemel­kedő jelentősége van annak, hogy az ipari és építőipari munkások keresete miként alakult. E téren is jellemző a keresetek tervszerű emel­kedése. A bérek a termelé­kenységgel összhangban nőt­tek, javult a munkaerőstabi­litás. (Folytatás a 2. oldalon) Képünk: Kádár János és Komócsin Zoltán az ülésteremben. (Vas Népe telefoto.) A pénzügyminiszter expozéja Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter bevezetőben megálla­pította: az elmúlt gazdasági év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az ál­lami költségvetés végrehaj­tásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett A nemzeti jövedelem gya­rapodásában számottevő té­nyező volt a hatékonyság ja­vulása. A kedvezőbb terme­lékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nem­zeti jövedelem növekedésé­nek, 1971-ben teljes egészé­ben fedezte ezt az emelke­dést. Ez abból következik, hogy a termelő ágazatok összességükben változatlan létszámmal bővítették terme­lésüket A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bő­vülésével a hatékonyság ja­vulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel vá­rakozásaink alatt maradtak. A vállalatoktól származott a bevételek négyötöd része. A bevételek 9 százalékkal nö­vekedtek. Az iparvállalatok költségvetési befizetése több, mint 3 milliárd forinttal ki­sebb volt mint az előirány­zat. A kohászati termékek világpiaci árai ugyanis visz­­szaestek, a költséggazdálko­dás — különösen a gépipari vállalatoknál — nem sokat javult. A megtermelt nemzeti jö­vedelemből a fogyasztást lé­nyegében a gazdasági fejlő­déssel arányosan bővítettük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyor­sabb volt, ezért a tervtől el­térően alakult a fogyasztás­­felhalmozás aránya és a többletfelhasználást a kül­kereskedelem behozatala fe­dezte. A bevételeket meg­haladó ütemben, 15 százalék­kal nőttek az állami költség­­vetés felhalmozásokkal kap­csolatos kifizetései. Az erő­teljes felhalmozás természe­tesen nem az elmúlt év sa­játossága, hanem része, foly­tatása a korábbi kialakult fo­lyamatnak. A társadalmi közös fo­gyasztásra szánt eszközök ma már az állami költségve­tés bevételeinek 43 százalé­kát veszik igénybe. A nem­zeti jövedelemnél jobban, sőt a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 10 százalékkal emel­kedtek az egészségügyi, szo­ciális és kulturális intézmé­ny­ek kiadásai. Ezek szüksé­gesek voltak az elmúlt esz­tendő életszínvonalpolitikai céljainak megvalósulásához. Köztudott, hogy költségve­tési forrásaink több mint egynegyedét a termelés, a forgalom és a fogyasztás tá­mogatására fordítjuk. Ez sok­szor az objektív gazdasági viszonyokra épülő tudatos szociálpolitikánk következ­ménye, de nem ritkán a gaz­daságtalan tevékenységek fenntartását teszi lehetővé. A dotációk teljes összege nem nőtt a korábbi ütemben, és hányada az elmúlt évben mérséklődött. Végeredményben a költ­ségvetést 191,6 milliárd fo­rint bevétellel és 194,9 milli­árd forint kiadással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztésekor jeleztem­­, az állami költ­ségvetésnek a tervezetet meg­haladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya keletkezett. Ennek oka az, hogy a válla­latoktól remélt és elvárt be­vételeink egy része nem folyt be, beruházási költsé­geink és a társadalmi közös kiadásaink a költségvetés végrehajtása során emelked­tek. A Minisztertanács az idei népgazdasági terv és költség­­vetés elkészítésével párhuza­mosan intézkedéseket dolgo­zott ki, amelyek hatásai fo­kozatosan érvényesülnek. A gazdasági-pénzügyi egyensúly javítása, valutánk szilárdsága érdekében ezek következetes végrehajtására és további határozott­­ értésekre van szükség. Ebben az esetben várhatjuk, hogy a folyó évi költségvetést a tervezett ará­nyok szerint hajtjuk végre. Az 1973. évi népgazdasági terv és költségvetés összeál­lításakor szigorú követel­ménynek tekintjük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan a költségvetés helyzete is javuljon. Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 146. szám Ara 80 fillér 1972. június 23. Péntek Fock Jenő és Indira Gandhi megbeszélése Csütörtökön délelőtt az Or­szágházban folytatódott Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszter­elnöke közötti megbeszélés. A szívélyes, baráti találko­zón jelen volt Péter János külügyminiszter, Hellai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, hazánk új-delhi nagykövete, illetve P. N. Haksar, az indiai miniszter­elnöki titkárság vezetője és C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagy­követe. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke­­ az Indiában élő magyar szár­mazású, nagykanizsai Sass- Brunner Erzsébet ajándéka­ként - csütörtökön délelőtt négy festményt adott át a Magyar Nemzeti Galéria és a nagykanizsai Thury György Múzeum részére. A festmények közül kettőt ma­­ga Sass-Brunner Erzsébet, kettőt pedig korábban el­hunyt szintén festőművész édesanyja festett. A festményeket dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és Ke­­recsényi Edit, a nagykanizsai­ Thury György Múzeum igaz­­gatója vette át. Csehszlovák kórus vendégszereplésével szövetkezeti dalostalálkozó Kőszegen Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző vezényel Június 24-én, szombaton minősítéssel egybekötött da­­lostalálkozót rendeznek Kő­szegen az ipari szövetkeze­tek. A szövetkezetiek közül fellép a szombathelyi városi szövetkezeti bizottság Béke kórusa, a siklósi községi szö­vetkezeti bizottság vegyeska­ra, a celldömölk­i ipari szö­vetkezetek és pedagógusok Liszt Ferenc vegyeskara, a balatonboglári szövetkezeti bizottság vegyeskara, a csep­­regi szövetkezetek Egyetér­tés vegyes dalköre, a szek­szárdi szövetkezeti bizottság madrigálkórusa, a sárvári szövetkezeti bizottság iker­vári kamarakórusa, a kőszegi szövetkezeti bizottság Barát­ság vegyeskórusa, az ipari szövetkezetek (budapesti) Erkel Ferenc művészegyütte­se, a budapesti Zománcipari Művek vegyeskara és a bu­dapesti Közlekedési Vállalat ifjúsági vegyeskara. Csehszlovák vendégkórust is meghívtak. Ezúttal Dióspatony 60 tagú Barátság kórusa érkezik Kőszegre és vendégszereplésével is ápol­ja a két nép közötti kulturá­lis együttműködést. A kórusok egy része már június 23-án, péntek­en Kő­szegre érkezik. A minősítő hangverseny június 24-én, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik a kőszegi Barátság kórus szereplésével, majd a déli órákban a balatonboglá­ri vegyeskórus minősítésével zárul. Szombaton délután 6 óra­kor a kórusok felvonulnak a Köztársaság térre és négy számból álló közös hangver­senyt adnak elő. A Himnusz után Kodály: Magyarokhoz című művét hallhatja a kö­zönség. Ezután Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző ve­­zényli az összesített kórusok által előadásra kerülő saját szerzeményét, amelynek cí­­me: Napigéző. Végül a Szó­­zattal zárul a Köztársaság, téri szereplés. Ezt követően, este 7 órai kezdettel a Jurisich-vár lo­­vagtermében hangversenyt rendeznek az ipari szövetke­­zetek Vas megye­ szövetke­­zeti­ bizottságának és Kőszeg város szövetkezeti bizottságá­nak vándor nagydíjáért.­ Ezen a hangversenyen ös­­­szesen 12 kórus lép fel Vasárnap a kórusok Kő­­szeg város nevezetességeivel ismerkednek. F. K A cél a kapcsolatok megszilárdítása Murska Sobota-i delegáció érkezett megyénkbe Három napos látogatásra megyénkbe érkezett tegnap a Szlovénia Dolgozó Népe Szo­­cialista Szövetsége Murska Sobota-i községi konferen­ciájának küldöttsége. A négy tagú küldöttség útja viszon­zása annak a látogatásnak, amelyet ez év januárjában a Hazafias Népfront Vas me­gyei Bizottságának küldött­sége tett a szlovéniai Mura­szombaton. Mint ismeretes, januárban a vasi delegáció — amelyet dr. István Lajos kandidátus, a megyei népfrontbizottság elnöke vezetett — a két te­rület lakosságának és nép­frontszerveinek együttműkö­dését illetően több fontos kérdésben is megállapodott a muraszombati vezetőkkel. A megyei népfrontbizottság szlovéniai vendégei most lá­togatásuk során a megye több településére is ellátogat­­nak, s folytatni kívánják az eszmecserét a januári megál­­lapodások végrehajtásának lehetőségeiről A küldöttséget , amelynek vezetője Géza Bacsics, Ju­goszlávia Dolgozó Népei Szo­­cialista Szövetsége elnöksé­gének tagja, a muraszombati községi konferencia elnöke, tagjai pedig Jozsé Hartman, a Szlovénia Dolgozó Népe Szocialista Szövetsége köztár­­sasági konferenciája mellett működő nemzetiségi bizottság elnöke, Eugen Horvát, a mu­­raszpm­bati községi konferen­cia titkára és Ernest Eőri, a községi konferencia mellett működő nemzetiségi bizott­ság elnöke — Szombathelyre érkezésekor dr. István Lajos, a népfront megyei elnöke kö­szöntötte, majd Machó István megyei népfronttitkár tájé­koztatta a megye és a nép­­frontmozgalom helyzetéről. A tájékoztató után a vendé­gek kötetlen eszmecserét folytattak a megyei népfront, elnökség több tagjával. Az eszmecsere során — ame­lyen Csonka György, a me­gyei pártbizottság titkára is részt vett — különösen a népfrontnak a tanácstagok és az országgyűlési képvise­lők megválasztásával kapcso­latos szerepéről, a jelölő gyű­lésekről, az e fórumokon el­hangzott javaslatok sorsáról, a népköztársaságunk nemze­tiségi politikájáról, a me­gyénkben élő szlovének élet­­körülményeiről esett sok szó. Tegnap délután a küldött­ség tagjai Szentgott­hárdra és F­elsős­zölnökre látogattak el L. K. Eszmecsere a megyei népfrontklubban.

Next