Vas Népe, 1973. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-03 / 101. szám
A szovjet párt és kormány vezetői a Lenin Mauzóleum mellvédjéről tekintik meg a moszkvai dolgozók május elsejei felvonulását (balról jobbra): Andrej Grecsko, Nyikolaj Podgornij, Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin. (Telefoto — TASZSZ — MTI — KSZ ÖsszeonTMia a gerillákkal Többórás tűzharc a libanoni fővárosban Hírügynökségek jelentése szerint a déli órákban heves összetűzések robbantak ki a libanoni fegyveres erők és a palesztin gerillák között a Beirút déli peremén lévő Szabra és Chatila menekülttábor közelében, a repülőtérhez vezető úton. Szemtanúk közléséből kitűnik, hogy a hadsereg egységei géppuskatűzzel és automata fegyverekkel lövik a palesztinok állásait, páncélautókat vonultattak fel a két tábor közelébe. A legfrissebb jelentések szerint a város dél-nyugati körzeteiben a lövöldözés hatására pánik tört ki s a lakosok a város belsőbb kerületeiben keresnek menedéket. Az üzletek és a bankok bezártak. Egyes értesülésekből úgy tudják, hogy az összecsapásokra közvetlenül két libanoni katona elrablása adott okot: a palesztinok kedden hajnalban elhurcolták a libanoni hadsereg két katonáját, hogy így kényszerítsék a hatóságokat: bocsássák szabadon a múlt hét végén különböző merénylet-kísérletekért és robbanóanyag rejtegetésért őrizetbe vett személyeket. A foglyul ejtett katonákat — a hírek szerint — a Szabra-táborban őrzik. Szerda reggel katonai egységek szállták meg a táborokból Beirútba és a repülőtér felé vezető utat s mindenkit igazoltattak. A lövöldözés kevéssel dél előtt kezdődött. Az AP amerikai hírszolgálati iroda palesztin forrásokat idézve tudni véli, hogy a libanoni egységek a Szabra táborban támadást intéztek Abuleilának , a palesztin népi felszabadítási front vezetőjének háza ellen, a gerillák azonban meghiúsították az akciót. A koradélutáni órákra a hadsereg teljesen lezárta a repülőtér felé vezető utat. A libanoni hadügyminisztérium délután közleményt adott ki, amely megállapítja, hogy a hadsereg két tagjának elrablása miatt a fegyveres erők szerdán délelőtt biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, s miközben a két katona szabadonbocsátásáról tárgyalások kezdődtek a hadsereg és a palesztinok képviselői között, akik „fegyveres” támadást intéztek három kaszárnya ellen Beirutban. ,,A hadsereg kénytelen volt viszonozni a tüzet. A harcok tovább tartanak” — áll a közleményben. Röviddel a hadügyminisztériumi közlemény megjelenése után Jasszer Arafat, a palesztin felszabadítási szervezet elnöke telefonon kapcsolatba lépett Kámál Aszszaddal, a libanoni képviselőház elnökével, s tudomására hozta, hogy a két elrabolt katona az ő lakásán tartózkodik. ,.A Palesztinai ellenállási mozgalom hajlandó mindkettőjüket szabadon bocsátani, ha a harcok befejeződnek" — jelentette ki Arafat. Beiruti jól tájékozott körökből származó értesülés alapján közölték, hogy a hadsereg és a gerillák közt létrejött feszültség ügyében délelőtt rendkívüli ülést tartott a belbiztonsági tanács. A fegyveres összetűzések kirobbanása idején éppen az elnöki palotában tartózkodott Kamal Dzsumblatt, a Szociális Haladás Pártjának vezetője, az összarab Front főtitkára, hogy az általa képviselt szervezetek nevében tájékoztassa Frangié elnököt a palesztínai ellenállási mozgalommal kapcsolatos álláspontjáról. Dzsumblatt a konfliktus rendezése érdekében kapcsolatba, lépett Arafattal. Expressz--------- is Repülőszerencsétlenség, Aden. Az Adentől 480 kilométerre hétfőn történt repülőgépszerencsétlenség következtében életét vesztette Mohamed Szalem Aulaki, a Jemeni Népi Köztársaság külügyminisztere. A katasztrófáról kiadott hivatalos közlemény szerint a lezuhant gépen még 24 magas rangú dél-jemeni diplomata, köztük az ország londoni, moszkvai, iraki, Szomáliai és libanoni nagykövete tartózkodott, akik diplomataértekezleten vettek részt. Mindannyian a katasztrófa áldozatai lettek. is Az amerikai légierő F-4- es vadászbombázói szerdán Phnom Penh-tól, a fővárostól mindössze nyolc kilométerre fekvő felszabadított területeket bombáztak. A változatlan hevességgel folytatódnak a harcok a Phnom Penh-től 90 kilométerrel délre fekvő Takeo tartományi székhely körül. Az Nixon elnök szerdán reggel megbeszélést folytatott dr. Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadóval szokásos évi külpolitikai üzenetéről, amelyet csütörtökön terjeszt a kongresszus elé. Kissinger csütörtökön sajtóértekezletet tart, s ezen részletesen foglalkozik majd a Nixon-kormány átfogó külpolitikai elgondolásait tartalmazó kongresszusi üzenet legfontosabb vonatkozásaival. kos népe Vietnam A saigoni kormányzat szerdára ismét lemondta a már többször elhalasztott fogolycserét. Saigoni részről a lépést azzal indokolták, hogy a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság az előírtnál állítólag szélesebb légifolyosót követel a DIFK-től a saigoni ellenőrzés alatt álló Bien Hoa légitámaszpontról Loc Ninh-be a DIFK- foglyok átadásának színhelyére küldendő képviselői számára. A Watergate botrány egyre több magasrangú fehér házi tisztviselőt ránt magával. Képünkön a négy legutóbb lebukott washingtoni tisztviselő Nixon közvetlen munkatársai közül. ■ 2 ................................. Dagad a Watergate-botrány A szerdai New York Times „kormánynyomozók és a Watergate-ügyhöz közelálló források” tájékoztatására hivatkozva olyan értesülést közöl, amely szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a Fehér Háznak és az elnök újraválasztási kampánybizottságának magasrangú tisztségviselői 1972. június 17 után, a Watergate-kémbetörést követően „Összeesküvést szőttek egy megfelelő fedőtörténet kialakítására és a szövetségi nyomozás elgáncsolására”. A bizonyítékokból kitűnik, hogy a műveletet Nixon elnök két legközelebbi munkatársa, John Erlichman volt belpolitikai főtanácsadó és H. R. Haldeman, a fehér házi törzsgárda szintén most lemondott személyzeti főnöke, valamint John Mitchell, az újraválasztási kampánybizottság akkori vezetője, volt igazságügyminiszter koordinálta. A bűnpalástolási akcióban tevékeny szerepet játszott Jeb Stuart Magruder volt különleges elnöki tanácsadó (aki 1872. júniusában John Mitchell helyettese volt az újraválasztási kampánybizottság élén, majd az elnök1973. januári beiktatási ünnepségeinek igazgatója volt, továbbá Frederick Sarne különleges elnök tanácsadó és John Dean főjogtanácsos akit Slixon elnök Haldeman és Ehrlichman lemondásával egyidőben bocsátott el. A New York Times informátorai szerint bármelyik pillanatban várható, hogy a Watergate-ügyben vizsgálatot folytató nagyesküdtszék vádiratot ad ki az említett hat személy ellen. Nixon Brandt Nixon amerikai elnök kedden vacsorát adott a hivatalos látogatáson Washingtonban tartózkodó Brandt nyugatnémet kancellár tiszteletére. A vacsorán elhangzott pohárköszöntőjében Nixon az eddiginél szorosabb külpolitikai együttműködést javasolt az Egyesült Államok és az NSZK között. Helsinki A helsinki nagyköveti tanácskozás szerdán tárgyszerű munkalégkörben, de minden lényeges előrehaladás nélkül folytatta a tervezett európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik napirendi pontjának, a kulturális együttműködésnek az általános áttekintését. Lenin-békedíjasok : Brezsnyev, Allende, Pastorinos Aldridge Moszkva. Hétfőn Moszkvában közzétették az 1972-es tevékenység alapján odaítélt Lenin-békedíjak kitüntetettjeinek névsorát. A béke megőrzéséért és erősítéséért vívott küzdelemben szerzett kiemelkedő érdemeiért nemzetközi Lenin-békedíjat kapott: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Salvador Allende, a Chilei Köztársaság elnöke, Enrique Passorino, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke (Uruguay) és James Aldridge író, közéleti személyiség (Anglia). A Lenin-békedíj Bizottság április 19-én, Moszkvában Dmitrij Szkobelcin akadémikus elnökletével hozta meg ezt a döntést. A kitüntetettek oklevelet, Lenint ábrázoló arany érdemérmet és pénzjutalmat kaptak. Kádár János üdvözlő távirata Leonyid Brezsnyevhez Tisztelt Brezsnyev Elvtársi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, egész dolgozó népünk és a magam nevében szívből köszöntöm önt a Lenin-békedíjjal történő kitüntetése alkalmából. Pártunk, a magyar nép ismeri és nagyra becsüli az ön állhatatos tevékenységét, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága élén a szocialista külpolitika lenini elvei alapján a szocializmus, a kommunizmus, az általános emberi haladás, s a népek közötti béke és barátság érdekében végez. Az ön munkássága kiemelkedő hozzájárulást jelent az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósításához, amelynek eredményeként tartós enyhülési folyamat bontakozott ki a nemzetközi életben, s mind erőteljesebben érvényesül a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés politikája. Mindez méltán váltja ki a szocializmus, a haladás és a béke híveinek teljes elismerését. A béke megőrzéséért és erősítéséért vívott küzdelemben szerzett kiemelkedő érdemeiért történő kitüntetése alkalmából kívánunk önnek jó egészséget, alkotó erőt és további sikereket a kommunizmus és a béke javára. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Henry Kissinger Moszkvába utazik Moszkva, Washington. A szovjet külügyminisztériumhoz közel álló körökből — mint a TASZSZ jelenti — ismeretessé vált, hogy Henry Kissingert, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját május 4-ére Moszkvába várják. Hasonló értelmű bejelentést tett a washingtoni Fehér Ház is. Moszkva: Kissingernek, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának Moszkvába érkezése eddig még minden alkalommal a szovjet—amerikai viszony egy-egy fontos eseményének előhírnöke volt. Kissinger a tavaly májusi szovjet-amerikai csúcstalálkozó előtt egy hónappal járt a szovjet fővárosban, majd Nixont kísérte el moszkvai látogatására. Tavaly szeptemberben hivatalos látogatást is tett Moszkvában, amelynek során Leonyid Brezsnyevvel és Andrej Gromikóval folytatott eszmecserét. E látogatása után írták alá a két ország nagy fontosságú kereskedelmi megállapodását. Ilyen előzmények után magától értetődő, hogy a szovjet fővárosban élénk, érdeklődéssel várják a május 4-re jelzett újabb magas szintű kapcsolatfelvételt a Fehér Ház és a szovjet vezetők között KOMMENTÁR-------------A Rio Grandetól délre A Centropress szerda esti kommentárja. Latin-Amerika nem , az ameriaki diktátum szubkontinense többé. Ezt az igazságot érdekesen szemléltetik a legutóbbi órákban érkezett hírek. Kubában a május elsejei ünnepségen Fidel Castro olyan beszédet mondott, amellyel még alighanem sokat foglalkoznak majd a kommentátorok. Az USA Latin-Amerikai politikája tarthatatlan — állapította meg és elég a közelmúlt eseményeire gondolnunk annak megértéséhez, hogy nem csupán szónoki fordult. Panamában valósággal a vádlottak padjára kényszerítették azt az országot, amelyet Latin-Amerikában nem is olyan régen még bírálni sem volt Janús-de Peruban folytatódik az antiimperialista vonal, a Rio Grandetól közvetlenül délre lévő ország, Mexikó elnöke most tett politikailag és gazdaságilag rendkívüli jelentőségű utazást a Szovjetunióban, mind több ország követeli az Amerikai Államok Szervezetének átalakítását. Pastro közölte, ha ez a felülvizsgálat, a konzekvenciák levonásával, valóban megtörténik, Kuba hajlandó belépni egy megújhodott regionális szövetségbe és kész az egyenjogúság alapján párbeszédet folytatni Washingtonnal. Sok minden történt azóta, hogy az USA meghirdette Latin-Amerika első szocialista útra lépett országának blokádját... feszült a helyzet Argentinában is, ahol május 25-én kellene beiktatni a március 11-én megválasztott peronista elnökjelöltet, dr. Camporát. Megölték Ouljada ellentenger ügyot és erre hivatva az öt legnagyobb rtobályban teljhatalmat iztosítottak maguknak a katonák. Vajon beiktathatják-e a szocialista országok felé is nyitást ígérő, megválasztott elnökjelöltet? (RS) ■ 1973. május 3. Csütörtök