Vas Népe, 1993. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

Elégedetlen romák A Roma Parlament kisebbség- és cigányellenesnek tartja a kormány által javasolt kisebbségi törvényjavaslatot — hang­zott el a Roma Parlament III. kongresszusán tartott szombati sajtótájékoztatón, amelyet Horváth Aladár országgyűlési kép­viselő, a szervezet újraválasztott elnöke és Zsigó Jenő szóvivő tartott. Elhangzott: az utóbbi években rendkívüli mértékben romlott a cigányság szociális és társadalmi helyzete, a rasszista csoportok megjelenésével pedig fenyegetett helyzetbe kerültek. Úgy ítélik meg: a kormány nem tette meg a szükséges lépéseket az etnikum problémáinak rendezéséhez. A törvénytervezetben főleg azt a passzust sérelmezik, amely szerint egy településen csak akkor nyí­lik lehetőség kisebbségi önkormányzat létrehozására, ha a megvá­lasztott képviselők 50 százalék plusz 1 arányban valamely kisebb­ség tagjának tartják magukat. A Roma Parlament javaslata szerint egy településen már 50, valamely nemzetiséghez tartozó választó­­polgár hozhasson létre kisebbségi önkormányzatot. Úgy vélik, hogy a törvénytervezet kidolgozásánál a kormány eltért az 1991- ben, a kisebbségi kerekasztallal történt tárgyalásokon kialakult konszenzustól. A cigányszervezetek anyagi támogatását is kevés­nek tartják: az összes cigányszervezet 90 millió forintot kapott, ez a helyi szervezetekre lebontva csak évi 20-25 ezer forintot jelent. Annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a kormányzat első­sorban a kulturális vagy a kormányhoz lojális cigányszervezeteket támogatja, a cigányság politikai önszerveződései nem kapnak ele­gendő pénzt. A kongresszus végén Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet. Hangsúlyozta: a cigányprobléma magyar probléma is, hi­szen az egész társadalomra kihat a lakosság 6-7 százalékát kitevő cigányság helyzete. A halmozottan hátrányos helyzetű etnikumot sújtja legjobban a munkanélküliség, körükben legnagyobb a gyer­mekhalandóság, és a legrövidebb a várható élettartam. A polgáro­sodásnak — mint az egész társadalomban — a cigányság körében is meg kell történnie, habár ez nagyon nehéz feladat — mondta Göncz Árpád. A grúz „háromszög” Egyelőre nem sikerült érde­mi előrelépést elérni sem a grúz­­abház, sem grúz-dél-oszét vi­szály rendezésében. Bonyolítja a helyzetet a grúz-orosz viszony feszültsége — összegezte az EBEÉ grúziai békéltető misz­­sziójának eddigi tevékenységét Gyarmati István nagykövet. A misszió vezetője a legfőbb ered­ményként azt könyvelte el, hogy sikerült széles körű kap­csolatokat kiépíteni a válságban érintett valamennyi féllel.­­ A grúz-orosz viszony, amely meghatározó mindkét probléma szempontjából, úgy tűnik, egyre romlik. Grúziában nem nagyon reménykednek ab­ban, hogy belátható időn belül javulni fog, s ez kihat a konflik­tusokra is. Ilyen helyzetben nem igazán fordítanak figyelmet e problémákra, másrészt a grúz­orosz viszony megromlása a konfliktusok kiterjedését segíti elő, így egyelőre semmi haladás a problémák megoldásában, és elég borúlátó a hangulat a közel­jövőt illetően is — mondotta a magyar diplomata. Értékelése szerint Grúziában az utóbbi időben megerősödtek az Oroszország irányában har­cias álláspontot képviselő naci­onalista erők, amelyek a dél­­oszét és az abház probléma ka­tonai megoldását sürgetik. VAS NÉPE. Napilap. Főszerkesztő: Lengyel Sándor. Főszerkesztő-helyettesek: Kósa Tamás, Treiber Mária, Tarabó Zoltán (reklámfőnök) Rovatszerkesztők: belpolitika: Szenkovits Péter, gazdaság: Halmágyi Miklós, kultúra: Kozma Gábor, sport: Bodor Ferenc, fotó: Benkő Sándor. Szerkesztőség: Szombathely, Berzsenyi tér 2. II., III. em. Telefon: 12-232, 12-895, 12-843, 16-828, 24-076. Telex: 37361., telefax: 11-524. Kiadja a VAS NÉPE Kft., Szombathely, Berzsenyi tér 2. A kiadásért felel a kft. ügyvezetője. Telefon: 12-896. Levélcím: Szombathely, Postafiók 100. 9701 Reklámiroda: 12-393. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 322.— Ft, fél évre 1932.— Ft, egy évre 3864.— Ft. Készült a szerkesztőség Multicom rendszerén. Nyomdai munkák: Zalai Nyomda Rt. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. — Index: 26076 — HU ISSN 0133-0454. Mai számunk felelős szerkesztője: Kósa Tamás 2 Változik a társadalombiztosításról szóló törvény Ma lép hatályba a társada­lombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása, amely a biztosítási szabályo­kat, a táppénzre vételt, illetve a nyugdíjakat érintően több lényeges változást hoz. Mivel a személyes közremű­ködés nem kötelező a szövetke­zetekben, a társadalombiztosí­tás csak azokra terjed ki, akik munkaviszonyban vagy vállal­kozási jellegű jogviszonyban dolgoznak a szövetkezetekben. Kedvezően módosul a táp­pénzre vonatkozó szabályozás. Keresőképtelenség esetén egy évig, illetve legfeljebb az érin­tettek folyamatos biztosításá­nak időtartamára jár a táppénz. Ezt követően — ha valaki to­vábbra is munkaképtelen — a keresőképtelenséget elbíráló or­vos a főorvosi bizottság jóváha­gyásával három, majd pedig az Országos Orvosszakértői Inté­zet újabb kilenc hónappal meg­hosszabbíthatja a táppénzfize­tés időtartamát. Tartós betegség esetén két évig járhat a táppénz. A keresőképtelenség 31., illetve 91. napjától nem emelkedik a táppénz. A táppénz egységesen 65, il­letve 75 százalék lesz, attól füg­gően, hogy passzív vagy bizto­­sítotti jogon jár az ellátás. Módosul az egyéni, munka­­vállalói járulék felső határa is. A dolgozónak mindaddig meg kell fizetnie a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékot, ameddig jövedelme nem éri el a napi 2.500 forint naptári évre számított összeget. Ez az idén 915 ezer forint. Megváltozik egy sor, nyug­díjjal, nyugdíjazással kapcsola­tos szabályozás is. A nyugdíjas özvegyeket egy éven át mind a sajátjogú, mind pedig a házas­társuk után járó özvegyi nyugdíj megilleti. Ez a kedvezmény azonban már csak azokra vonat­kozik, akik 1992. december 31- ét követően veszítették el házas­társukat. Március 1-jétől az öregségi nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a rendszeres szociális jára­dék. Nem maximálják 75 száza­lékban a nyugdíj megállapításá­nál figyelembe vehető átlagke­resetet. A jövőben minden további munkaviszonyban eltöltött év fél-fél százalékkal növeli a nyugdíj alapjául szolgáló jöve­delemrészt. Nem március, hanem július 1 -jén lép hatályba az a rendelke­zés, amely kimondja: az öregsé­gi résznyugdíjra való jogosult­sághoz tíz év helyett tizenöt év szolgálati időt kell igazolni. A 45 éven felüliek számára szigo­rodtak a rokkantsági nyugdíjjo­gosultság feltételei is. A 45 és 54 év közöttieknek ugyanis — március 1-jétől — az eddigi tíz helyett 15 év szolgálati időt kell felmutatniuk. A törvénymódosítás legvita­tottabb pontja a nők nyugdíjkor­határának emelése. 1995-től emelkedik a nők nyugdíjkorha­tára, kétévenként egy évvel; te­hát nyugdíjkorhatáruk 1995-től 56, 1997-től 57, 1999-től 58, 2001-től 59, 2003-tól pedig — egységesen a férfiakéval — 60 év lesz. „Funar tevékenysége abszurditás” RMDSZ-vezetők sajtótájékoztatója A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség önálló egység­ként határozza meg a Romániá­ban élő magyar nemzeti kisebb­séget, amely ugyanakkor a ma­gyar nemzetnek is szerves részét képezi. E felfogásra ala­pozva az RMDSZ széles körű kapcsolatok kiépítésére törek­szik Magyarországgal. Erről Markó Béla, az RMDSZ szövet­ségi elnöke beszélt szombaton Budapesten. Az RMDSZ veze­tői — köztük Tőkés László re­formátus püspök, tiszteletbeli elnök és Takács Csaba ügyve­zető elnök — magyarországi tárgyalásaik tapasztalatait ösz­­szegezték. Markó Béla emlékeztetett ar­ra, hogy az RMDSZ közelmúlt­ban megtartott brassói kong­resszusa jelentős változásokat hozott a szervezet életében. A mostani budapesti látogatás is egyik jele a szövetség megúju­lásának, hatékonyabb kapcso­latépítésének. A szövetségi el­nök kiemelte az új program és az új alapszabály jelentőségét. A személyi, kulturális autonó­mia, illetve a helyi, regionális önkormányzat elvét előtérbe helyező dokumentumok bizto­sítják, hogy az RMDSZ teljes egységben, hatékony politikát folytathasson. Tőkés püspök beszámolt amerikai útjáról, ahol hangsú­lyozta, szakítani kell azzal a fel­fogással, amely a kisebbségek igényeit, törekvéseit kellemet­lenkedő negatívumként éli meg. Nem lehet egy kalap alá venni a virulens nacionalizmust és a nemzeti identitás megőrzésének igényét. Tőkés László szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a nemzeti öntudat hely­reállítása a totalitárius rendsze­rek lebontásának egyik fontos eszköze volt. A sajtótájékoztatón Tőkés Lászlótól megkérdezték azt is: miként vélekedik Funar kolozs­vári polgármester ténykedésé­ről. A püspök szerint Funar mű­ködése az abszurditás körébe tartozik, az RMDSZ nem is igen tudja komoly ellenfélnek tekin­teni. A kérdés inkább az: kik, és miért engedik, hogy „az egér a macska hátán táncoljon”, vagy­is miért tűrik Funar garázdálko­dását. A román televízió munkatár­sának kérdésére Tőkés László megerősítette: amerikai körút­ján valóban beszélt arról, hogy a romániai magyarság ellen, ha fi­nomabb eszközökkel is, de etni­kai tisztogatás, folyik. Nem szűntek meg azok a folyamatok, amelyek beolvadásra, illetve a szülőföld elhagyására késztetik a magyarságot. A „fortélyos félelem” esz­köztárába tartozik például a megfélemlítés, a munkahelyi el­bocsátás. Terhelő adatok Nagy Imre ellen A torinói La Stampa cí­mű lap szovjet irattári do­­­kumentumok alapján szombati számában azt ír­ta, hogy Nagy Imre a har­mincas években az NKVD (a KGB elődje) ügynöke volt, és számos ismerősét feljelentette. A cikk két irat másolatát közölte: az egyik az a „köte­lezvény”, amelyet Nagy Imre 1930-ban írt alá információk szolgáltatására a szovjet poli­tikai rendőrségnek, a másik pedig Krjucskovnak, a KGB utolsó elnökének levele 1989 júniusából Grósz Károlyhoz azzal a céllal, hogy az MSZMP vezetése tudomásá­ra hozza: a sztálinizmus elle­ni nemzeti harc jelképévé magasztosult politikus, az '56-os forradalom vezetője éveken át ügynök volt a Szovjetunióban, s feljelentett legalább 38 emigráns magyar kommunistát és 150 szovjet, olasz, német és más nemzeti­ségű ismerősét. AustriaLotto Az AustriaLotto 9. heti nye­rőszámai: 3, 4, 10,17, 20, 34 Pótszám: 16 Joker:804248 Eladták a fegyvergyárat Vevőre talált a több mint két éve felszámolás alatt álló Diósgyő­ri Gépgyár talán legjelentősebb önálló gyára. A vevő az Army-Co­­op Kft. A szentendrei illetékességű társaság a hadiipari termékek Diósgyőrben meghonosodott, magas színvonalú gyártását kívánja folytatni. Bár a fegyvergyár a Varsói Szerződés összeomlása óta komoly üzletet nem tudott kötni, ám a felszámoló, illetve a hitele­zői választmány egy későbbi jó üzlet reményében nem záratta be az üzemcsarnokokat. A gyár veszteségét a Digép más önálló gyárai fedezték. A vételárat vevő és eladó titokban tartja. Elkerülhetetlen kísérője-e a nemi erőszak a háborúnak? — röviden ezt a kérdést vetik fel a délszláv háborúk eddigi tapasz­talatai. Történelmileg a kérdésre saj­nos egyértelmű igennel kell vá­laszolni, mert az emberölés és az erőszak szabadsága a háború természetéből következett, s ma is elsősorban azt a lehetetlen di­lemmát kellene megoldani a probléma napirendről való levé­teléhez, hogy miként lehet al­kalmazni a civilizáció valamifé­le szabályait a politika által tá­mogatott gyilkos erőszak tom­­bolása közepette. Ez a dilemma természetesen megoldhatatlan, de az, ami Bosznia-Hercegovinában törté­nik, a sajtóbeszámolók, vala­mint az Amnesty International jelentései szerint túlnő a marco­na erőszakosság szokásos hatá­rain is. E beszámolók egybe­hangzó ítélkezése az, hogy a volt Jugoszláviában a nemi erő­szak a háborúnak már nem egy­szerű kísérőjelensége, hanem eszköze. Senki sem tudja, hány erő­szakosságot követtek el Jugo­szlávia felbomlása óta, de az Európai Közösség egy vizsgá­lóbizottsága húszezerre becsüli a szerbek által megerőszakolt muzulmán asszonyok és lányok számát. A bosnyák kormány 50 ezer erőszakcselekményt emle­­get. És noha a szerbek követik el a legtöbb ilyen bűncselekményt, az Amnesty International jelen­tése kiterjed arra, hogy muzul­mánok és horvátok is követnek el erőszakosságokat. Ezt a kül­földi szakértők az erkölcsi kör­nyezet általános romlásával ma­gyarázzák. De megállapítják azt is, hogy ebben a háborúban a városok és a vidék mellett a női Erőszakos Együtt a megerőszakolt lányok Eltüntetik a provokatív ábrákat A Magyar-Izraeli Baráti Társaság tegnapi, fővárosi gyűlésén Boross Péter bel­ügyminiszter hangoztatta: a rendőröket utasította, ahol horogkeresztet vagy más fasiszta jellegű provo­katív ábrákat látnak , akár egy személy kabátján, sap­káján vagy egy épület falán — gondoskodjanak eltün­tetéséről addig is, amíg er­re törvényi szabályozás születik. Boross Péter kifej­tette: a jogszerűség köve­telményeit betartva határo­zott fellépéssel vetnek gá­tat a rasszizmusnak, az an­tiszemitizmusnak, az idegengyűlöletnek. Mennyi hatalmat a szovjeteknek? Az államfő és a magát cent­ristának valló, befolyásos Ál­lampolgári Szövetség óvatos közeledése jegyében zajlott le a tömörülés hétvégi fóruma, ame­lyen Borisz Jelcin a tanácsi és a parlamenti hatalom kordába szorítását helyezte kilátásba. Bejelentette, a hatalmi válság leküzdése érdekében párbeszé­det kezd a politikai erőkkel. Az orosz elnök kijelentette: az ország vagy visszatér a szov­jetek teljhatalmához, vagy hoz­záfog a hatalmi ágak szétválasz­tásához. A Legfelsőbb Tanács szerinte nyíltan a hatalom meg­osztása ellen lép fel, párhuza­mos hatalmi szervek kiépítésére törekszik, igyekszik minél több végrehajtó funkciót megkapa­rintani. — Oroszországban az alkot­mányos kormány mellett egy másik is működik, mégpedig a parlament égisze alatt, amit az államfő nem tűrhet el — han­goztatta Jelcin. Kiemelte, egyik legfőbb feladatának a polgárhá­ború és az ellenforradalom megakadályozását tekinti. Duray másik kormányt akar — Közép-Európa legyen az itt élő népek partneri, társnemzeti viszonyán ala­puló közössége —jelentette ki elnöki beszámolójában Duray Miklós, az Együtté­lés Politikai Mozgalom IV. országos kongresszusán, Komáromban. Duray éles szavakkal bírálta a szlovák kormányt és azt mondta, hogy a szlovákiai magyar­ságot nem terheli felelősség az ország politikájának ala­kulása miatt. A kormány által diktált politikai irány­vonal alapjaiban téves, ezen jobbítani sem lehet. Más politikára, más kormányra van szüksége Szlovákiának — állapította meg az Együttélés elnöke, aki meg­jegyezte, hogy e pillanatban a szlovákiai magyarságnak gyakorlatilag nincs lehető­sége a politikai helyzet be­folyásolására — noha a par­lamenti választásokon érvé­nyesült többségi választási akaratot tiszteletben kell tartani. 1993. március 1. Hétfő

Next