Vas Népe, 1993. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
Elégedetlen romák A Roma Parlament kisebbség- és cigányellenesnek tartja a kormány által javasolt kisebbségi törvényjavaslatot — hangzott el a Roma Parlament III. kongresszusán tartott szombati sajtótájékoztatón, amelyet Horváth Aladár országgyűlési képviselő, a szervezet újraválasztott elnöke és Zsigó Jenő szóvivő tartott. Elhangzott: az utóbbi években rendkívüli mértékben romlott a cigányság szociális és társadalmi helyzete, a rasszista csoportok megjelenésével pedig fenyegetett helyzetbe kerültek. Úgy ítélik meg: a kormány nem tette meg a szükséges lépéseket az etnikum problémáinak rendezéséhez. A törvénytervezetben főleg azt a passzust sérelmezik, amely szerint egy településen csak akkor nyílik lehetőség kisebbségi önkormányzat létrehozására, ha a megválasztott képviselők 50 százalék plusz 1 arányban valamely kisebbség tagjának tartják magukat. A Roma Parlament javaslata szerint egy településen már 50, valamely nemzetiséghez tartozó választópolgár hozhasson létre kisebbségi önkormányzatot. Úgy vélik, hogy a törvénytervezet kidolgozásánál a kormány eltért az 1991- ben, a kisebbségi kerekasztallal történt tárgyalásokon kialakult konszenzustól. A cigányszervezetek anyagi támogatását is kevésnek tartják: az összes cigányszervezet 90 millió forintot kapott, ez a helyi szervezetekre lebontva csak évi 20-25 ezer forintot jelent. Annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a kormányzat elsősorban a kulturális vagy a kormányhoz lojális cigányszervezeteket támogatja, a cigányság politikai önszerveződései nem kapnak elegendő pénzt. A kongresszus végén Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet. Hangsúlyozta: a cigányprobléma magyar probléma is, hiszen az egész társadalomra kihat a lakosság 6-7 százalékát kitevő cigányság helyzete. A halmozottan hátrányos helyzetű etnikumot sújtja legjobban a munkanélküliség, körükben legnagyobb a gyermekhalandóság, és a legrövidebb a várható élettartam. A polgárosodásnak — mint az egész társadalomban — a cigányság körében is meg kell történnie, habár ez nagyon nehéz feladat — mondta Göncz Árpád. A grúz „háromszög” Egyelőre nem sikerült érdemi előrelépést elérni sem a grúzabház, sem grúz-dél-oszét viszály rendezésében. Bonyolítja a helyzetet a grúz-orosz viszony feszültsége — összegezte az EBEÉ grúziai békéltető miszsziójának eddigi tevékenységét Gyarmati István nagykövet. A misszió vezetője a legfőbb eredményként azt könyvelte el, hogy sikerült széles körű kapcsolatokat kiépíteni a válságban érintett valamennyi féllel. A grúz-orosz viszony, amely meghatározó mindkét probléma szempontjából, úgy tűnik, egyre romlik. Grúziában nem nagyon reménykednek abban, hogy belátható időn belül javulni fog, s ez kihat a konfliktusokra is. Ilyen helyzetben nem igazán fordítanak figyelmet e problémákra, másrészt a grúzorosz viszony megromlása a konfliktusok kiterjedését segíti elő, így egyelőre semmi haladás a problémák megoldásában, és elég borúlátó a hangulat a közeljövőt illetően is — mondotta a magyar diplomata. Értékelése szerint Grúziában az utóbbi időben megerősödtek az Oroszország irányában harcias álláspontot képviselő nacionalista erők, amelyek a déloszét és az abház probléma katonai megoldását sürgetik. VAS NÉPE. Napilap. Főszerkesztő: Lengyel Sándor. Főszerkesztő-helyettesek: Kósa Tamás, Treiber Mária, Tarabó Zoltán (reklámfőnök) Rovatszerkesztők: belpolitika: Szenkovits Péter, gazdaság: Halmágyi Miklós, kultúra: Kozma Gábor, sport: Bodor Ferenc, fotó: Benkő Sándor. Szerkesztőség: Szombathely, Berzsenyi tér 2. II., III. em. Telefon: 12-232, 12-895, 12-843, 16-828, 24-076. Telex: 37361., telefax: 11-524. Kiadja a VAS NÉPE Kft., Szombathely, Berzsenyi tér 2. A kiadásért felel a kft. ügyvezetője. Telefon: 12-896. Levélcím: Szombathely, Postafiók 100. 9701 Reklámiroda: 12-393. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 322.— Ft, fél évre 1932.— Ft, egy évre 3864.— Ft. Készült a szerkesztőség Multicom rendszerén. Nyomdai munkák: Zalai Nyomda Rt. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. — Index: 26076 — HU ISSN 0133-0454. Mai számunk felelős szerkesztője: Kósa Tamás 2 Változik a társadalombiztosításról szóló törvény Ma lép hatályba a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása, amely a biztosítási szabályokat, a táppénzre vételt, illetve a nyugdíjakat érintően több lényeges változást hoz. Mivel a személyes közreműködés nem kötelező a szövetkezetekben, a társadalombiztosítás csak azokra terjed ki, akik munkaviszonyban vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban dolgoznak a szövetkezetekben. Kedvezően módosul a táppénzre vonatkozó szabályozás. Keresőképtelenség esetén egy évig, illetve legfeljebb az érintettek folyamatos biztosításának időtartamára jár a táppénz. Ezt követően — ha valaki továbbra is munkaképtelen — a keresőképtelenséget elbíráló orvos a főorvosi bizottság jóváhagyásával három, majd pedig az Országos Orvosszakértői Intézet újabb kilenc hónappal meghosszabbíthatja a táppénzfizetés időtartamát. Tartós betegség esetén két évig járhat a táppénz. A keresőképtelenség 31., illetve 91. napjától nem emelkedik a táppénz. A táppénz egységesen 65, illetve 75 százalék lesz, attól függően, hogy passzív vagy biztosítotti jogon jár az ellátás. Módosul az egyéni, munkavállalói járulék felső határa is. A dolgozónak mindaddig meg kell fizetnie a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékot, ameddig jövedelme nem éri el a napi 2.500 forint naptári évre számított összeget. Ez az idén 915 ezer forint. Megváltozik egy sor, nyugdíjjal, nyugdíjazással kapcsolatos szabályozás is. A nyugdíjas özvegyeket egy éven át mind a sajátjogú, mind pedig a házastársuk után járó özvegyi nyugdíj megilleti. Ez a kedvezmény azonban már csak azokra vonatkozik, akik 1992. december 31- ét követően veszítették el házastársukat. Március 1-jétől az öregségi nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a rendszeres szociális járadék. Nem maximálják 75 százalékban a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető átlagkeresetet. A jövőben minden további munkaviszonyban eltöltött év fél-fél százalékkal növeli a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemrészt. Nem március, hanem július 1 -jén lép hatályba az a rendelkezés, amely kimondja: az öregségi résznyugdíjra való jogosultsághoz tíz év helyett tizenöt év szolgálati időt kell igazolni. A 45 éven felüliek számára szigorodtak a rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételei is. A 45 és 54 év közöttieknek ugyanis — március 1-jétől — az eddigi tíz helyett 15 év szolgálati időt kell felmutatniuk. A törvénymódosítás legvitatottabb pontja a nők nyugdíjkorhatárának emelése. 1995-től emelkedik a nők nyugdíjkorhatára, kétévenként egy évvel; tehát nyugdíjkorhatáruk 1995-től 56, 1997-től 57, 1999-től 58, 2001-től 59, 2003-tól pedig — egységesen a férfiakéval — 60 év lesz. „Funar tevékenysége abszurditás” RMDSZ-vezetők sajtótájékoztatója A Romániai Magyar Demokrata Szövetség önálló egységként határozza meg a Romániában élő magyar nemzeti kisebbséget, amely ugyanakkor a magyar nemzetnek is szerves részét képezi. E felfogásra alapozva az RMDSZ széles körű kapcsolatok kiépítésére törekszik Magyarországgal. Erről Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszélt szombaton Budapesten. Az RMDSZ vezetői — köztük Tőkés László református püspök, tiszteletbeli elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök — magyarországi tárgyalásaik tapasztalatait öszszegezték. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ közelmúltban megtartott brassói kongresszusa jelentős változásokat hozott a szervezet életében. A mostani budapesti látogatás is egyik jele a szövetség megújulásának, hatékonyabb kapcsolatépítésének. A szövetségi elnök kiemelte az új program és az új alapszabály jelentőségét. A személyi, kulturális autonómia, illetve a helyi, regionális önkormányzat elvét előtérbe helyező dokumentumok biztosítják, hogy az RMDSZ teljes egységben, hatékony politikát folytathasson. Tőkés püspök beszámolt amerikai útjáról, ahol hangsúlyozta, szakítani kell azzal a felfogással, amely a kisebbségek igényeit, törekvéseit kellemetlenkedő negatívumként éli meg. Nem lehet egy kalap alá venni a virulens nacionalizmust és a nemzeti identitás megőrzésének igényét. Tőkés László szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a nemzeti öntudat helyreállítása a totalitárius rendszerek lebontásának egyik fontos eszköze volt. A sajtótájékoztatón Tőkés Lászlótól megkérdezték azt is: miként vélekedik Funar kolozsvári polgármester ténykedéséről. A püspök szerint Funar működése az abszurditás körébe tartozik, az RMDSZ nem is igen tudja komoly ellenfélnek tekinteni. A kérdés inkább az: kik, és miért engedik, hogy „az egér a macska hátán táncoljon”, vagyis miért tűrik Funar garázdálkodását. A román televízió munkatársának kérdésére Tőkés László megerősítette: amerikai körútján valóban beszélt arról, hogy a romániai magyarság ellen, ha finomabb eszközökkel is, de etnikai tisztogatás, folyik. Nem szűntek meg azok a folyamatok, amelyek beolvadásra, illetve a szülőföld elhagyására késztetik a magyarságot. A „fortélyos félelem” eszköztárába tartozik például a megfélemlítés, a munkahelyi elbocsátás. Terhelő adatok Nagy Imre ellen A torinói La Stampa című lap szovjet irattári dokumentumok alapján szombati számában azt írta, hogy Nagy Imre a harmincas években az NKVD (a KGB elődje) ügynöke volt, és számos ismerősét feljelentette. A cikk két irat másolatát közölte: az egyik az a „kötelezvény”, amelyet Nagy Imre 1930-ban írt alá információk szolgáltatására a szovjet politikai rendőrségnek, a másik pedig Krjucskovnak, a KGB utolsó elnökének levele 1989 júniusából Grósz Károlyhoz azzal a céllal, hogy az MSZMP vezetése tudomására hozza: a sztálinizmus elleni nemzeti harc jelképévé magasztosult politikus, az '56-os forradalom vezetője éveken át ügynök volt a Szovjetunióban, s feljelentett legalább 38 emigráns magyar kommunistát és 150 szovjet, olasz, német és más nemzetiségű ismerősét. AustriaLotto Az AustriaLotto 9. heti nyerőszámai: 3, 4, 10,17, 20, 34 Pótszám: 16 Joker:804248 Eladták a fegyvergyárat Vevőre talált a több mint két éve felszámolás alatt álló Diósgyőri Gépgyár talán legjelentősebb önálló gyára. A vevő az Army-Coop Kft. A szentendrei illetékességű társaság a hadiipari termékek Diósgyőrben meghonosodott, magas színvonalú gyártását kívánja folytatni. Bár a fegyvergyár a Varsói Szerződés összeomlása óta komoly üzletet nem tudott kötni, ám a felszámoló, illetve a hitelezői választmány egy későbbi jó üzlet reményében nem záratta be az üzemcsarnokokat. A gyár veszteségét a Digép más önálló gyárai fedezték. A vételárat vevő és eladó titokban tartja. Elkerülhetetlen kísérője-e a nemi erőszak a háborúnak? — röviden ezt a kérdést vetik fel a délszláv háborúk eddigi tapasztalatai. Történelmileg a kérdésre sajnos egyértelmű igennel kell válaszolni, mert az emberölés és az erőszak szabadsága a háború természetéből következett, s ma is elsősorban azt a lehetetlen dilemmát kellene megoldani a probléma napirendről való levételéhez, hogy miként lehet alkalmazni a civilizáció valamiféle szabályait a politika által támogatott gyilkos erőszak tombolása közepette. Ez a dilemma természetesen megoldhatatlan, de az, ami Bosznia-Hercegovinában történik, a sajtóbeszámolók, valamint az Amnesty International jelentései szerint túlnő a marcona erőszakosság szokásos határain is. E beszámolók egybehangzó ítélkezése az, hogy a volt Jugoszláviában a nemi erőszak a háborúnak már nem egyszerű kísérőjelensége, hanem eszköze. Senki sem tudja, hány erőszakosságot követtek el Jugoszlávia felbomlása óta, de az Európai Közösség egy vizsgálóbizottsága húszezerre becsüli a szerbek által megerőszakolt muzulmán asszonyok és lányok számát. A bosnyák kormány 50 ezer erőszakcselekményt emleget. És noha a szerbek követik el a legtöbb ilyen bűncselekményt, az Amnesty International jelentése kiterjed arra, hogy muzulmánok és horvátok is követnek el erőszakosságokat. Ezt a külföldi szakértők az erkölcsi környezet általános romlásával magyarázzák. De megállapítják azt is, hogy ebben a háborúban a városok és a vidék mellett a női Erőszakos Együtt a megerőszakolt lányok Eltüntetik a provokatív ábrákat A Magyar-Izraeli Baráti Társaság tegnapi, fővárosi gyűlésén Boross Péter belügyminiszter hangoztatta: a rendőröket utasította, ahol horogkeresztet vagy más fasiszta jellegű provokatív ábrákat látnak , akár egy személy kabátján, sapkáján vagy egy épület falán — gondoskodjanak eltüntetéséről addig is, amíg erre törvényi szabályozás születik. Boross Péter kifejtette: a jogszerűség követelményeit betartva határozott fellépéssel vetnek gátat a rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak, az idegengyűlöletnek. Mennyi hatalmat a szovjeteknek? Az államfő és a magát centristának valló, befolyásos Állampolgári Szövetség óvatos közeledése jegyében zajlott le a tömörülés hétvégi fóruma, amelyen Borisz Jelcin a tanácsi és a parlamenti hatalom kordába szorítását helyezte kilátásba. Bejelentette, a hatalmi válság leküzdése érdekében párbeszédet kezd a politikai erőkkel. Az orosz elnök kijelentette: az ország vagy visszatér a szovjetek teljhatalmához, vagy hozzáfog a hatalmi ágak szétválasztásához. A Legfelsőbb Tanács szerinte nyíltan a hatalom megosztása ellen lép fel, párhuzamos hatalmi szervek kiépítésére törekszik, igyekszik minél több végrehajtó funkciót megkaparintani. — Oroszországban az alkotmányos kormány mellett egy másik is működik, mégpedig a parlament égisze alatt, amit az államfő nem tűrhet el — hangoztatta Jelcin. Kiemelte, egyik legfőbb feladatának a polgárháború és az ellenforradalom megakadályozását tekinti. Duray másik kormányt akar — Közép-Európa legyen az itt élő népek partneri, társnemzeti viszonyán alapuló közössége —jelentette ki elnöki beszámolójában Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom IV. országos kongresszusán, Komáromban. Duray éles szavakkal bírálta a szlovák kormányt és azt mondta, hogy a szlovákiai magyarságot nem terheli felelősség az ország politikájának alakulása miatt. A kormány által diktált politikai irányvonal alapjaiban téves, ezen jobbítani sem lehet. Más politikára, más kormányra van szüksége Szlovákiának — állapította meg az Együttélés elnöke, aki megjegyezte, hogy e pillanatban a szlovákiai magyarságnak gyakorlatilag nincs lehetősége a politikai helyzet befolyásolására — noha a parlamenti választásokon érvényesült többségi választási akaratot tiszteletben kell tartani. 1993. március 1. Hétfő