Vasuti és Közlekedési Közlöny, 7. évf. (1876)

1876-05-04 / 18. szám

18. szám. Budapest, 1876. május 4. Hetedik évfolyam. KÖZPONTI vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik minden csütörtökön. 1, a r­­ a 1 . m . A vasúti különbözeti árszabályok kérdése a legutóbbi franczia vasúti enquete jelentésében.— A szent-margithid megnyitása. (Vége.) — Indokolás a keleti vasút megvételéről szóló törvényjavaslathoz. (Folytatás.) — Levelezés. — Az Erie vasút új útvezetéke. — A Duna gőzhajózási tár­sulat közgyűlése. — Újbóli felszóllalás az „Útmutató utazók részére" érdekében. — Vasúti hirek. — Vegyesek. — Igazgatási és forgalmi hiva­talos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztési iroda Vadász utcza 9. sz. I. em. Előfizetési dij : Házhozhordással vagy postai küldéssel egész évre « яг» félévre . 4­8 ft Kiadó­hivatal Vadász utcza 9. sz. I. em. A vasúti különbözeti árszabályok kérdése a legutóbbi franczia vasúti enquete jelentésében. (Vége.) A közös tarifákat vagy­is azokat, a­melyeket akár fix, akár kilometrikus, akár differencziál alapon két vagy több társaság együttesen ad ki, szintén ezen vád terheli. Megszüntetik ezek a Cherbourgi kereskedelmi kamara szerint a parti hajózást, tesznek a Roueni kamara szerint sok igaztalanságot (például Bordeaux­tól Trappesig 625 kilométerre 49 frank, míg ugyancsak Bordeauxtól Brestig 857 kilométerre csak 28,­a frank stb.), mind­azon hátrá­nyok és előnyökkel, a­melyek a differencziál tarifák természetében fekszenek. Marseille szerint e közös tarifák legtöbbnyire eltérítési tarifák — tarif des detournements —, a­melyeknek czéljuk némely vonalnak mesterséges emelése. • Az átviteli és kiviteli nemzetközi tarifák természetét az 1862-ik császári rendelet szabályozza, mely ezen tarifákat kivette a külfölddel való sikeresebb verseny czéljából a közönséges tarifa változtatási formalitások betöltésének kötelezettsége alól. A Havre kereskedelmi érdekeit védő társaság nagy figyelmet szentelt e kérdésnek. Tapasztalta, hogy a havrei forgalom nagyon hanyatlott a Hamburgi alacsony dijtételek miatt, melyek oda is, Brémába is jelentékenyen olcsóbbak Svájczból és a rajnai tartomá­nyokból mint Havrebe. Érdekes összeállítása konstatálja, hogy Havre hátrányára a tarifa különbözetek 10—40%-ra is felemel­kednek. Ezért e tarifákat nem megszüntetni, hanem még inkább kiterjeszteni kell. A párisi kereskedelmi kamara viszont azon tényt emeli ki, hogy e tarifák által a külföldi szállítás olcsóbb Párisba, mint a franczia határszéli városokból. Így az angol szövet, így a Lyoni vászon a Londonival szemben. Hasonló nézetet fejt ki a közbenső kereskedelmi kamaráknak nagyobb része. Különö­sen élénken érzik ezt Algir felé, mely nem tekintetik külföldnek, a­hova tehát nincs kiviteli tarifa, míg az angol termény oda fran­cziaországon a kedvezményezett átviteli tarifát élvezvén, 85 V5 he­lyett csak 20 frankot fizet. Ezen tarifát átnézetni akarja Marseille. A svájczi és a né­met tarifák nagy mértékben ártanak Marseillenek szerinte. Ezzel szemben a szállítás javítását óhajtó központi társaság (Societé cen­trale pour l' amélioration des transports) határozottan óhajtja e tarifák kifejtését. Természetesnek tartja az átvitel hanyatlását, mert a vasutak csak magán­érdekeiket követik és a kormány nem kényszeríti őket a nemzet nevében. Coene szintén e nézetben van, főleg a belga, holland és német tarifák versenye alatt. Az átmeneti kereskedés felette fontos: Anglia példája kétségen kívül mutatja azt. Azt tehát támogatni kell. A bizottság különösen panaszkodik a tarifák nagy tömege ellen. Nehéz azokat megérteni. Igaz hogy a „Livret-Chaix" magában foglalja mindet. De ez oly végtelen terjedelmű, hogy legtöbb em­ber nem járhat utánna és folyton tájékozatlan marad. Ezekben felel (9—73 1) az enquete a feltett kérdésre. A negyedik kérdés: „Melyek önök megjegyzései az általános tarifajelen ár osztályozására?" A bizottság kifejti a régi vezérelveket ez irányban, a­melyek azonban igen természetesen megváltoztak akkor, a­mikor a társa­ságok jogaikkal éltek a maximumok keretén belül. Ez teljesen felzavarta az eddigi egyöntetűséget. A 3, illetőleg az 1863-ik ren­delet szerint 4 osztály helyett ma van a Nordon 6 osztály, ezenki­kívül egy külön a szén, kőszén és trágyára; az Esten 5 osztály, a Paris - Lyon Méditerranéen 6 osztály, az Orleanson 5 osztály, a Midin ugyan­annyi; az Ouest sorozatokat különböztet meg (hatot) a négy osztályban. Ehhez járulnak aztán még a közös osztályozások, a­melyek ismét különbözők. A kihalgatott tanuknak túlnyomó nagy része természetesen szintén e véleményben van, s az egyszerűsítést sürgeti számos visszaélést mutatva fel. A bizottság (73—88­­) hivatkozik Amerika, Belgium példájára, hivatkozva továbbá az angol vasúti Clearing House által elért eredményekre, szintén hathatósan ajánlja az osztályozás egyöntetűségét a franczia vasutaknak, különösen azért is, mert (99—JL ill.) a különböző osztályozások gyakran vezetnek helytelen díjszabásokra, a­melyeknek mindig a szállító közönség adja meg az árát. A hatodik kérdés „Volna e helye egyöntetű osztályozást ki­vonni a különböző társaságoktól, ez osztályozás alapjául az áruk értékét, terjedelmét s a szállítás mérvét véve?" A kihalgatott tanúk egy része ellentétesnek mondja ezt a tár­saságok jogával. A nagyobb rész azonban helyesnek tartja az elvet (101—112­­.) különösen azért, mert az a tarifák egységesítés­ére is az első lépés. Mások ismét más tényezőket is tekintetbe vennének. Így a Valenciennesi kereskedelmi kamara a kocsi rakományok átalánosítását sürgeti. A szállítás gyorsasága is nagy különbség, a fedél alatt tartás stb. Leghelyesebb volna, Lam­ande sze­rint az oly eljárás, a­hol az áru és úgy maga választhatná osztályát, mint az utas. A hetedik kérdés : „Van e helye követelni ugyanazon kilome­trikus tarifát, a­mely úgy alkalmaztatnék a különböző hálózatokra, mint ha azok egymásnak egyszerű folytatásai lennének ?" E tekintetben (113—120­­.) tökéletes az eltérés a tanuk közt: 34 szakértő nagy hasznot vár attól, míg a többi nem, különösen az átmeneti vasutak kellemetlen helyzetét emeli ki az utóbbi rész. A nagyobb rész azonban a Reimai, Cherbourghi stb. kereskedelmi ka­marával, Couthonnal stb. azon véleményen van, hogy e kilometri­kus alapon felállított tarifa mellett figyelembe kellene venni az üzlet fontosságán, a pálya öbölzetes voltán, vagy más különös kö­rülményen alapuló különös árszabályokat is, a­melyeket sem a pályáknak, sem a szállítóknak nincs érdekükben megváltoztatni. A vizi mezőgazdasági egylet madártávlatból szeretné számítani a távolságokat, nehogy az üzlet fizessen a vasút görbe voltáért. A ke­reskedelmi szék az O3 tarifát javasolja, míg a société de statisti­que des Deux Sevres a kilometrikus alapot teljesen igazoltnak tartja, azonban csupán maximum gyanánt, a­melytől a társaságok épúgy eltérhetnek különös körülmények közt, mint a mostani ma­ximál tarifáktól. Allier megye tanácsa, Godin-Lemier szerint e kényszerítés lehetetlen, míg nem az állam a vasutak birtokosa. Cahors lehetsé­gesnek tartja, azonban csupán a Cahier des charges által megjelölt rendkívüli esetben — túl magas gabna árak mellett — kényszerí­tését is. Más­különben csak a díjtételek emelését hozná létre. Rouen,­­Cam­brai, Havre stb. egyezőleg igaztalannak tartják e javaslatot, miután nemcsak az építési, hanem az emelkedések folytán az üz­leti költségek is felette különbözők. A természet ellen pedig igaz­talanság volna szorítani a társaságokat egyenlőségre. A kilenczedik kérdés: „Lehetséges volna e szervezni némely áruczikkekre ítézve teljes kocsi és esetleg teljes vonat rakománya szállításokat? És ha igen, mely áruczikkekre nézve?" A kocsi rakományokban a bizottság szerint már most is sok áru szállíttatik. így az Orleanson az egész negyedik sorozat. így gyorsabban és háborútlanul megy az áru. A tanúk lehetségesnek is tartják a vas, öntött áru, szén, coacs, ásvány, gránit, mészkő, kö­vezett trágya, savany, pyrit, bőr, papír, fonal, vászon, gyapjú.

Next