Vegyipari Dolgozó, 1972 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
A vegyipar 1972. évi feladatai (Folytatás az 1. oldalról.) még 12,8 százalékos fejlődésével számolunk. A hatékonyság növelése nemcsak népgazdasági követelmény,, hanem alapvető vállalati érdek is mert csak a tervezett nyereség elérése révén válik lehetővé a vegyiparban előirányzott 4—5 százalékos személyi jövedelemnövekedés. Az 1972. évben is a nagy beruházásokon folyó munka a fejlesztés döntő láncszeme. Ez évben 62 százalékkal nő az egyedi nagy beruházásokra fordított összeg, és a mennyiségi változásokon túlmenően újabb minőségi követelmények is fellépnek. 1972-ben két nagy jelentőségű létesítmény befejezését tervezzük: A Tiszamenti Vegyiművek 200 000 t/év kapacitású kénbázisú kénsavüzemének és a Magyar Viscosa Gyár 4600 t/év kapacitású poliakrilnitrilszál üzemének befejezését. Tovább folytatjuk a Péti Nitrogénművek nagy kapacitású műtrágyagyárának építését, és megkezdjük a Tiszai Vegyi Kombinátnál az olefinprogram alapját jelentő 250 000 t/év etilén kapacitású benzinpirolízis üzem építését. Mindent meg kell tennünk, hogy beruházásaink az előirányzott ütemezés szerint készüljenek el és hogy az előirányzott gazdasági mutatószámokat teljesítsük. Több beruházásunknál olyan nagymértékű koncentráció jelentkezik, amely rendkívüli erőfeszítést igényel mind a beruházóktól, mind a kivitelezőktől. Ezek teljesítése az eddiginél átgondoltabb és megalapozottabb szervezési intézkedéseket kívánnak. A vállalati beruházások tervezésénél és kivitelezésénél is nagy súlyt kell helyezni a tervszerűségre, a beruházások pénzügyi forrásának helyes felmérésére és arra, hogy a vállalati fejlesztési alapokat az ágazati fejlesztési tervekkel összhangban, a takarékosság legmesszebbmenő figyelembevételével használják fel vállalataink. Ez hatékony, gyorsan megtérülő intenzív fejlesztésekre való koncentrációt, az eddiginél nagyobb fokú kooperációt jelent. Nagyon fontos, hogy vállalataink szűkös anyagi erőforrásaikat ne a párhuzamos kapacitások kiépítésére, hanem összehangolt és a népgazdasági érdekeket messzemenően figyelembe vevő fejlesztési célok realizálására fordítsák. Fontos, hogy vállalataink aktívaértekezleten vitassák meg a beruházási munka megjavítása érdekében szükséges intézkedéseiket, felhasználva a NIM 1971. október 11-i aktívaértekezletének anyagát, és foglalják intézkedési tervbe legfontosabb tennivalóikat. 1972-ben változatlanul fokozott figyelmet kell fordítani a készletgazdálkodásra. Vállalatainknak a gazdálkodásnál tekintetbe kell venni azt, hogy a tartós készletnövekedést fejlesztési alapból kell finanszírozniuk. Sok vállalatunknál még nincs összhang a felhasználás, beszerzés és a rendelkezésre álló pénzügyi források között. A gazdálkodásban egyre nagyobb szerepet kell kapnia a tartósan jövedelmező termelési és fejlesztési stratégia megvalósításának. Ez úgy realizálható, hogy a fejlesztési feladatok kitűzésénél nemcsak a mindennapi piaci helyzetet, hanem az alapvető elemzésekre és kifejlesztett marketingtevékenységre támaszkodó távlati fejlesztési célokat tekintik meghatározó tényezőnek. Ez a célkitűzés a vállalat műszaki fejlesztési tevékenységének alapvető szemléleti változtatását teszi szükségessé. Vállalatainknál 1972- ben mintegy 800 millió forint műszaki fejlesztési alap képződik, melynek 60 százalékával gazdálkodhatnak. Ennek felhasználásánál is arra kell törekedni, hogy minél jobban a népgazdaság és az ágazati fejlesztési célkitűzések kerüljenek előtérbe az elaprózott, párhuzamos fejlesztések felhagyásával. A műszaki fejlesztési alap felhasználásánál is a vállalati összefogás, kooperáció megvalósítása a leghelyesebb módszer. Az 1972. évi munkánál a figyelem középpontjába kell állítani a biztonságtechnika javítását. A baleseti statisztika 1971-ben nem javult a megkívánt mértékben, sőt egyes vállalatoknál nőtt a halálos, a tömeges és a csonkulásos balesetek száma. Különösen kedvezőtlen volt a helyzet azoknál a vállalatainknál, amelyeknél a beruházási rekontsrukciós munkát idegen kivitelező vállalatok végezték. A biztonságosabb termelés érdekében felül kell vizsgálni a termelési technológiák műveleti utasításait, további erőfeszítéseket kell tenni a nehéz fizikai munkafolyamatok gépesítésére, az egészségi ártalmak további fokozatos megszüntetésére, a differenciáltabb munka- és egészségvédelmi oktatás megszervezésére. Gondoskodnunk kell arról, hogy a versenymozgalmak, a szocialista brigádok, műhelyek versenycélkitűzései között a biztonságtechnikai fegyelem megszilárdítása megfelelő hangsúlyt kapjon. Nem kerülhet le napirendről a dolgozó nők szociális helyzetének javítása, munkájuk anyagi és erkölcsi elismerésének fokozása. Ez a vegyipar területén különösen fontos, ahol az összes foglalkoztatottak több mint 40 százaléka nő. A másik fontos feladat ezen a területen az ifjúság helyzetének javítása és annak biztosítása, hogy az ifjúságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően segítsük elő, hogy fiataljaink képzettségüknek és adottságaiknak megfelelő munkakörbe kerüljenek, és munkahelyük közösségébe és rendjébe zavartalanul beilleszkedhessenek. A vegyipar 1972. évi termelési előirányzatának teljesítése és a munka hatékonyságának javítása szükségessé teszi, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben foglalkozzunk az üzem- és munkaszervezés kérdéseivel, és a feladatok végrehajtása kapcsán nagymértékben támaszkodjunk a munkaverseny-mozgalomra. A vegyipar 1972. évi feladatai nagyok, de ugyanakkor lelkesítőek is. Erőink összefogásával, a párt és a szakszervezet segítségével kell dolgoznunk az 1972-es vegyipari célok megvalósítása érdekében. 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ GONDOLATOK A MIUNKAVERSENY TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL A Központi Bizottság 1971. december 1-én megtárgyalta — többek között — a szocialista munkaverseny helyzetét és a továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. A Központi Bizottság megállapította, hogy a szocialista munkaverseny eredményesen járult hozzá a szocializmus építéséhez. A szocialista brigádok nagy része kiemelkedő munkát végzett, növekedett felelősségük, helytállásuk és áldozatvállalásuk. Mindezek alapján a szocialista brigádmozgalom maradandóvá vált. A Központi Bizottság az eddigi eredményekre építve, a továbbiakban is számít a szocialista munkaversenyben részt vevőkre, arra, hogy a X. kongresszuson meghatározott célok magasabb szintű megvalósításához hozzájárulnak. Szükséges azonban, hogy a munkaverseny-mozgalmat gyengítő, formális vonások csökkenjenek, illetve fokozatosan megszűnjenek. A meghatározott feladatokból hármat kívánunk kiemelni és röviden vázolni. A vállalások tartalma Legfőbb cél a munka hatékonyságának növelése, ami egyéni és társadalmi érdek. Általános cél, hogy a szocialista munkaverseny segítse a IV. ötéves terv valóra váltását, a gazdaság korszerűsítését, egyes területeken a termelés menynyiségének növelését. Az ipar — így a vegyipar — területén szükséges fokozni a külkereskedelmi versenyképességet, a lakosság igényeinek jobb kielégítését, a munka minőségének javítását, a munkaidőalap még jobb fehasználását és az önköltség csökkentését. Ennek érdekében szükséges, hogy nagyobb súlyt kapjanak — elsősorban a brigádok tevékenységében — a vállalati tervcélokkal jól összehangolt gazdasági és termelési feladatok. A kezdeményezések konkrétan a munkahelyeken történjenek, ahol lehetőség van a reális számbavételre, a végerehajtás ellenőrzésére. Szervezés, irányítás, munkamegosztás Jelentős előbbrelépés várandó el — minden szinten — a gazdasági vezetéstől olyan vonatkozásban, hogy ne kampányszerűen foglalkozzanak a munkaverseny-mozgalommal, hanem a tervfeladatokat folyamatosan kapcsolják össze a munkások mozgalmával, kezdeményezéseivel. A gazdasági vezetők — a szakszervezeti partnerek bevonásával — jelöljék meg a legfontosabb feladatokat. A kötelezettségvállalásokat a dolgozók, a kollektívák határozzák meg. Az anyagi, műszaki, technikai, munkaszervezési feltételeket, az eredmények értékelését, a megfelelő és célszerű anyagi ösztönzéssel együtt a gazdasági vezetés biztosítja. A szakszervezet nevelő, szervező és felvilágosító szerepet tölt be. Támogassák a dolgozók kezdeményezéseit, tudatosítsák az érdekeket. Folyamatosan kísérjék figyelemmel az eredményeket és a feltételeket, vegyenek részt az értékelésben, a minősítésekben és az elismerések adományozásában. Gondoskodjanak az eredmények megismertetéséről. A részletes feladatok kialakítása céljából a kormány és a SZOT elnöksége, valamint a KISZ intéző bizottsága napirendre tűzi a továbbfejlesztés kérdését, ahol meghatározásra kerülnek egy-egy terület feladatai. (Minisztériumok, szakmáit, ifjúsági versenyformák stb.) E feladatok végrehajtását minden szinten segítik a pártszervezetek. Alapvető versenyforma marad a szocialista brigádmozgalom. De a cím elnyerésének követelményeit emelni szükséges, figyelembe véve, hogy a mozgalomnak nem elsődleges célja a brigádok számának növelése. A mozgalom tartsa meg a tömegmozgalom jellegét is. Célszerű olyan vertikális komplex szocialista brigádok létrehozása, melyek azonos termékek gyártásán, különböző munkaterületeken dolgozó munkások, mérnökök, közgazdászokból tevődik össze, és közösen teljesítik a versenycélokat. Értékelés, elismerés Fontos a munkában és a munkaversenyben élen járók elismerése. Szükséges kiemelni a munka és a munkaverseny egységét, mivel azt az elmúlt időszakban anyagi elismerés vonatkozásában mesterségesen is szétválasztották. Lényeges fejlődés, hogy a kimagasló eredményeket elért brigádok, munkacsoportok elérhető legmagasabb kitüntetései a Vörös Zászló Érdemrend, illetve az Állami Díj lesz. A legkiválóbb egyéni versenyeredményekért ismét adományozásra kerül a Szocialista Munka Hőse kitüntetés. A versenyértékelés, a kitüntetési és jutalmazási javaslat a munkaversenyben részt vevő dolgozók bevonásával, demokratikus keretek között kerül megvitatásra, illetve lebonyolításra. Alapvető változás lesz, hogy az MTA SZOT elnökség Vörös Vándorzászló kitüntetése a középtávú tervidőszakban elért jelentős eredményekért kerül adományozásra. A kitüntetéssel együtt a vállalatok magasabb jutalomösszeget, illetve szociális, kulturális vagy sportlétesítményt kaphatnak. Az előzőekből kitűnik, hogy a Központi Bizottság az eddig elért eredményekre építve, a dolgozók segítő szándékát, áldozatvállalását felhasználva, új lendületet kíván adni a munkaversenynek, hogy növekedjék a társadalmi és a vállalati hasznossága és a dolgozók érdekeltsége. Ketten a vegyipar szocialista brigádvezetői tanácskozás küldöttei közül Széll Lászlóné, Északmagyarországi Vegyiművek A vegyipar szocialista brigádvezetőinak tanácskozására készülnek az Északimagyarországi Vegyiműveknél is a küldöttnek választott brigádvezetők. Megkérdeztük Széll Lászlónét, a „vállalat kiváló brigádja” vezetőjét, hogy a kitüntetett brigád tagjai és a többi brigádkollektívák mivel bízták meg, melyek azok az eredmények, problémák, amelyeket az iparági tanácskozáson szükségesnek tartanának elmondani ? Az a megtisztelő bizalom, hogy többedmagammal képviselhetem a vállalati kollektívát, úgy érzem, igen komoly felelősséget ró rám. Elmondanám hozzászólásomban, hogy a vállalatunk a brigádok értékelésénél figyelembe veszi, hogy hány technológiai poszton képes egy-egy kollektíva tevékenykedni, és ebbe mennyire beletartozik a megszokottság érzelmi tényezője, az egy munkahely „szeretete”, s milyen nehéz feladat emberekkel, szocialista brigádtagokkal megértetni ebben az „önként vállalás” jelentőségét. Szólnék arról, hogy a gazdasági vezetésnek mennyi kiaknázatlan tartaléka van. Csak egyet említenék meg. A munkásember lelkesedése határtalan a közös ügy iránt, ha egy-egy döntést megért és főleg egyetért azzal. Több vezető őszintén gondolja és ki is fejezi, hogy a vállalat üzem-célkitűzéseinek megvalósításában számít a brigádkollektívák tenniakarására. A brigádok igénylik, hogy ne csak a végrehajtásban számítsanak ránk. A brigádvezetőket egy-egy kollektíva bizalma helyezi erre a megtisztelő feladatra, s ez is egy vezetői szint. Fokozatosabban támaszkodjanak ránk a feladatok kialakításában, azokat értessék meg velünk, s mi azon leszünk, hogy a kollektívák megértsék azokat, és el is fogadják. Több hivatalos állásfoglalás sürgeti (és nem is alaptalanul) az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését és ez a dolgozók körében nagy-nagy egyetértésre talált. De nevezhetnénk a vállalásaink feltételeinek, biztosításának is. Mondanivalóim közé tartozna az az erőfeszítés, ahogy egy kis kollektíva megvívja csatáját a brigádon belül is, mennyire oda kell figyelni az emberekre, törődni velük, s nyesegetni hibáikat. Hangot adnék annak a közös kívánságnak, hogy a feladatok világosak,közérthetőek legyenek, s akik a végrehajtásra nem is akárhogyan vállalkoznak, jó ha előre tudják, hogy a köz javára végzett tevékenységükhöz milyen erkölcsi és anyagi elismerés kapcsolódik, s arra jólesően számíthassanak lét. A szocialista brigádok ugyanakkor biztosítják a gazdasági vezetést, hogy a célkitűzések megvalósításában mindenkor példamutatóan élenjárjanak és a feladatok maradéktalan teljesítésére törekednek. A tanácskozásokon az a vélemény alakult ki, hogy a szocialista brigádok munkáját hatékonyabbá tenné, ha a brigádok patronálói igazi összekötő kapcsok lennének a gazdasági vezetés és a brigádokban dolgozók között. A patronálok ismerik a gazdasági vezetés célkitűzéseit, illetve a vállalat előtt álló feladatokat, így komoly segítséget tudnának adni a szocialista brigádoknak a vállalások megtételéhez. Igen fontos, hogy a patronálok segítő munkája valódi tartalommal legyen kitöltve. A szocialista brigádok megfelelő segítséggel még nagyobb eredmények elérésére képesek mind a munka, mind a tanulás, továbbképzés területén. öveges György, Kozmetikai és Háztartásvegyipari V. öveges György brigádvezető, a KHV Kompozíció gyáregységében dolgozó „Illat” brigádjának a vezetője, küldöttként részt vesz a szocialista brigádvezetők szakmai tanácskozásán. Véleménye szerint a KHV eredményeihez nagymértékben hozzájárult a szocialista brigádok munkája. A tanácskozásokon bebizonyosodott, hogy a szocialista brigádok gazdasági tevékenysége általában megfelel a követelményeknek, azonban még sok a tennivaló a „szocialista módon tanulni és élni” követelmény megvalósításában. A szocialista brigádok a gazdasági vezetéstől a gazdasági tevékenység még jobb megvalósításához elvárják a folyamatos anyagellátást, a termelő berendezések hibátlan működtetését, valamint a munka szervezettebbé téte Elismerésre méltó termelés - nagyobb részesedés A Budalakk Festék- és Műgyantagyár III. sz. soroksári gyára a vállalat termelőegységei között a legnagyobb .A vállalat által létrehozott termelési értéknek körülbelül 36 százalékát adja. Termékei túlnyomó többségét a szolgáltatóipar, illetve a lakosság használja fel. Hagyományos profiljuk az olajfestékek gyártása mellett egyre nagyobb részarányt foglal el az új műanyagbázison felépülő korszerű festékfélék csoportja. Mint minden dinamikusan fejlődő iparágnak, a Budalakk III. sz. gyárának is megvannak a speciális problémái. Különösen nehéznek ígérkezett az 1971-es esztendő, mivel a különböző vállalati problémákat, termelési nehézségeket nagymértékben fokozta, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján az anyagellátás területén sem volt várható javulás. A nehéz helyzetben a gyár műszaki vezetői a pártszervezettel és az újonnan választott szakszervezeti bizottsággal karöltve a szocialista brigádokhoz fordultak. Mind a termelési tanácskozásokon, mind a szocialista brigádok vezetőivel történt konzultációkon feltárták gondjaikat, és kikérték véleményüket, javaslataikat, hogy készülő intézkedési terveiket ezek figyelembevételével állítsák össze. A dolgozók megértették törekvéseiket, a szocialista brigádok részéről pedig nagy aktivitást tapasztaltak. Minthogy a gyár részt vesz a vállalati munkaversenyben, a versenyszabályzat alapelveit felhasználva, kiterjesztették azt a brigádok közötti munkaversenyre is. Értékelő bizottság állította össze az elbíráláshoz szükséges versenypontokat, és az eredményeket folyamatosan értékelték és ismertették. A kialakult egészséges versenyszellemet bizonyítja, hogy a korábban meglévő 15 brigád mellé újabb négy alakult, köztük „Komplex” elnevezéssel a gyár gazdasági és társadalmi vezetőiből alakult brigád, melynek fő feladata a működő brigádok patronálása, segítése. A második negyedév elejére a termelésben közvetlenül foglalkoztatott fizikai dolgozók 90 százaléka már brigádtag. Az eredmények minden várakozást felülmúltak. A gyár által létrehozott termelési érték az előző évihez képest 5 százalékkal emelkedett, mégpedig úgy, hogy körülbelül 50 MFtot érintő terméküknél a vállalat vezetősége által előírt termelékenységi mutató 7—8 százalékos javulást eredményezett. Az év eleji , az anyagellátási nehézségek miatt bekövetkezett mintegy 25 MFt-os lemaradás az év végére gyakorlatilag felszámolásra került. Az eredményekkel párhuzamosan természetesen jelentkezett az anyagi elismerés. A kifizetett célprémiumok és jutalmak együttes összege elérte az éves béralap 4 százalékát, ami meghaladja az országos jövedelememelkedés átlagát. Minthogy béralaptúllépésünk nem volt, a kifizetésre kerülő , nyereségrészesedés jóval magasabb lesz még az elmúlt esztendeinél is. Összegezve a Budalakk III. számú gyárában szerzett tapasztalatokat, az az általános megállapítás, hogy ahol a szocialista brigádokra konkrét feladatokat bíznak, s bevonják őket a vezetés mindennapi gondjaiba, ott az eredmény nem maradhat el. Major Ottó — Sümeg László