Vegyipari Dolgozó, 1974 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) lehetőleg a meglevő vállalati létszámból elégítsük ki és ilyen módon oldjuk meg az egyre nehezebbé váló munkaerő-ellátást. Az 1974. évi vegyipari munkának igen fontos feladata a hatékonyság fokozása, ezen hatékonyság összetett mutatójának, a nyereségnek minél nagyobb mértékű emelése. Nagyon sokirányú intézkedést kell tenni a vállalati eredmény fokozására, illetve megfelelő színvonalú kialakítására, beleértve a központi intézkedések mellett (anyagárak begyűrűző hatásának korrigálása, stb.) a vállalati tevékenységet is. Úgy vélem, minden lehetőség megvan arra, hogy az előzetes tervszámításokban szereplő Vegyipari 8,9 százalékos és az alumíniumkohászatban szereplő 13,2 százalékos eredményjavulást ezen számoknál magasabban határozzuk meg. Az eredmény alakulása alapja a személyi jövedelem és az átlagos bérszínvonal magasabb értékű növelésének. Mint ismeretes, az átlagos bérszínvonal 1973. évben a kormány központi bérintézkedése hatására a vegyiparban, az alumíniumkohászatban, emelkedett. Ugyanakkor az előzetes számítások 1974-re a vegyiparban 4,1, az alumíniumiparban 5,1 százalékos bérszínvonal-emelést terveznek. Ebből a központi bérpolitikai intézkedés 1974-re áthúzódó része, mintegy 0,8—0,9 százalék, míg a többi a vállalati saját forrás terhére megvalósuló célkitűzés. Ezekkel a számszerű tervekkel 1974-ben egyáltalán nem lehetünk elégedettek és vállalatainknak részletes felülvizsgálatot kell végezniük és a szakszervezeti szerveink tűzzék napirendre, hogy saját erőből átlagosan 4,2—4,3 százalék nagyságrendű bérfejlesztés végrehajtásának mik a feltételei, milyen intézkedéseket kell tenni, hogy a vegyiparban is elérhetővé váljék a központi előirányzatoknak megfelelő munkás és alkalmazottak egy keresőre jutó 3,7 százalékos reálbér-növekedése. Ugyancsak közösen kell megvizsgálnunk szakszervezeti szerveinkkel azt a kérdést is, hogy az 50 kiemelt vállalat közé sorolt vegyipari vállalatok egy részénél az elmúlt 4 év alatt nem emelkedett kielégítően a bér és jövedelem színvonala, pedig ezek a vállalatok a termelés mellett jelentős erőfeszítéseket tettek a fejlesztés területén is. A vizsgálat alapján, ha szükséges, közös intézkedéseket kell tennünk ezen vállalatok bérszínvonalában mutatkozó elmaradás helyrehozására. Takarékosabb, szervezettebb munkát A hatékonyság emelésére 1974-ben magasabb színvonalon meg kell valósítani az üzem- és munkaszervezést oly módon, hogy a kidolgozott programokat ezen a területen is az 1974. évi helyzetűt igazítsuk, aktualiláljuk. A munka- és üzemszervezési programok keretében olyan szervezési feladatokat kell kijelölni és megoldani, amelyek jelentősen javítják mind a foglalkoztatott munkaerő, mind a felhasznált eszközök, holt munka hatékonyságát. El kell érni és gondoskodnunk kell arról — és ehhez kérem a szakszervezetek segítségét —, hogy a szervezés ne csak a vállalati központokban, hanem az üzemekben is megfelelő jelentőséget kapjon. 1974-ben fokozott súlyt kell fektetni a decentralizált jogkörökkel összhangban az üzemek önálló szervezési tevékenységére. El kell érni, hogy a szervezés minden vezető munkaköri kötelessége legyen. A hatékonyság emelésének, a vállalati eredmény fokozásának mindig is általános alapja az anyaggal való takarékoskodás a vegyiparban, különösen a termelés nagy anyaghányada miatt. Az anyagtakarékossággal 1974-ben nemcsak mint általános eredményjavító feladattal kell foglalkoznunk, hanem tekintettel az anyagellátás nehéz helyzetére, a munka középpontjába kell állítani az anyagtakarékossági intézkedéseket és erre kell szervezni a szocialista munkaversenymozgalmat is. A takarékosságot természetesen nemcsak a technológiai folyamatban felhasznált anyagokra, hanem a gépek üzemeléséhez szükséges egyéb anyagokra, tartalékalkatrészekre is szükséges kiterjeszteni. Bár a magyar vegyipart a megtett intézkedések alapján sem a múlt évben, sem ebben az évben nem sújtja energiahiány, mégis indokolt a legkülönbözőbb területeken intézkedéseket tenni az energiával való takarékosságra is. Az előttünk álló feladatok perspektivikus megoldása a figyelem középpontjába állítja a kádermunka általános színvonalának emelését és e munka minőségének javítását. A kádermunka javításának alapvető feladata, hogy megfelelő színvonalon biztosítson szakmailag és politikailag képzett, vezetőképes kádereket a termelés irányítására és szervezésére, hogy megfelelő színvonalú és stabil vezetőgárdát alakítsunk ki, de ugyanakkor a stabilitás mellett minél nagyobb számban vonjunk be új erőket, elsősorban saját nevelésű kádereket a vezetésbe, akik a szakmai ismeretek mellett megfelelő politikai felkészültséggel is rendelkeznek. Mi lesz 1980-ban? Ebben az évben kell részleteiben is, vállalatonként is kidolgozni a vegyipar V. ötéves tervének koncepcióját, majd az V. ötéves tervet, és megfogalmazni vállalatonként is azokat a feladatokat, amelyek a vegyipar további dinamikus fejlesztését tűzik ki célul a népgazdaság rohamosan növekvő vegyiparitermék-igényének kielégítésére. Előzetes elképzeléseink szerint a vegyipar 1975—80 között is az ipar átlagánál dinamikusabban fejlődik és a vegyipar súlya tovább nő az ipar egészén belül. A társadalmitermék-érték csaknem 60 százalékkal kell hogy emelkedjék 1972-es árakon számítva. Ezen feladat eléréséhez az állóeszközök bruttó értékének az V. ötéves tervidőszakban mintegy 70 százalékos növelését tervezzük. A fejlesztést ebben az időszakban is a foglalkoztatott létszám igen kis emelésével lehet csak megoldani, tehát az élőmunka hatékonyságának ebben a tervperiódusban igen nagy mértékben kell emelkednie. A fejlesztés eredményeként tovább kell növelni a vegyipari exportot, amelynél csaknem 65 százalék emelkedést tervezünk 1975-höz képest A koncepció általános és vegyipari gyártási áganként történő megfogalmazása után alapvető feladat ezen koncepció vállalati megfogalmazása, tehát a vállalati ötéves tervkoncepciók részletes kidolgozása. 1974-es feladataink összetettsége, sokrétűsége és viszonylagosan nagy nehézségi foka szükségessé teszi, hogy a célok megvalósításában a dolgozó kollektívák alkotó munkája és a vezetők kezdeményezése magas színvonalon találkozzék. Közös céljaink elérése érdekében a feladatok szervezésében, ösztönzésében számítunk a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének segítségére és támogatására. Többre van lehetőség Ezután szakszervezetünk termelést segítő tevékenységéről Tóth Imre titkár tartott beszámolót. Elmondotta, hogy legfontosabb feladatunk: a szakszervezet minden tagja ismerje meg a népgazdasági, vállalati, munkahelyi gazdasági feladatokat és azok teljesítéséért tudatosan tevékenykedjék. Érezzék és tudják, hogy tulajdonosok, de azt is, hogy mindenkinek teljesíteni kell a feladatát, mert csak így növelhető megfelelő mértékben a vegyipari, alumíniumipari dolgozók életszínvonala. Világossá kell tennünk, hogy csak az osztható el, amit megtermelünk. Azt kellett megállapítani, hogy a tervezés túl óvatos volt. Ismerjük a fékező hatásokat, ezek figyelembevételével is úgy gondoljuk, hogy feszíteni lehet az előirányzatokon. Ennek érdekében: szakszervezetünk beruházást segítő tevékenységét fokozni kell, a beruházások időben és megfelelő minőségben készüljenek el. Segítséget kell nyújtani, hogy a próbaüzemelést rövidíteni lehessen. A meglevő kapacitások jobb kihasználását — ahol ez szükséges — elő kell segíteni úgy is, hogy forduljunk a karbantartó szocialista brigádhoz: vállalják a nagyjavítási idők rövidítését és a garanciális javításokat. Előre látható, hogy az év során egyes vállalatoknál — különösen a gyógyszeriparban — a piaci igényeknek megfelelően gyorsan át kell állni más termék gyártására. Ez rugalmasabb irányítást igényel és nem lesz problémamentes a dolgozók részéről sem. A szakszervezeti szerveknek meggyőző nevelő munkával kell, hogy támogassák az ilyen irányú tevékenységet. Az előirányzatban a termelési érték növekedését csaknem 80 százalékban a termelékenység javulásával alapozzák meg. Nehéz megítélni, hogy mennyire reális a terv e vonatkozásban. Az látható, hogy jobb mint a múlt évi tény, és meghaladja az ipar átlagát, de a vegyiparban, az alumíniumiparban gyors ütemű fejlesztés történt, amely átmenetileg helyenként mérséklően hathatott a termelékenység növekedésére, de hosszú távon semmiképpen nem. Tapasztalataink és véleményünk szerint a munkatermelékenység növekedéséhez a vállalatok jelentős része még tartalékokkal rendelkezik, annak ellenére, hogy egészséges folyamat indult meg amunkaverseny, az önköltségcsökkentés, az anyagtakarékosság, a munka- és üzemszervezés vonalán. Van előrehaladás a munka- és üzemszervezésben, mindenütt megindult a szervezettség javítására — helyenként megteremtésére — irányuló gazdasági és politikai munka. A dolgozók javaslataira építve Ezt azonban kevésnek tartjuk, a tudatos gondolkodás — tisztelet a kivételnek — még csak a vállalatok felső régióiban alakult ki- A munka során előtérbe került az ügyvitelszervezési és gépesítési feladatok megoldása, ez lekötötte az amúgy is kicsiny szellemi kapacitást. Látni kell, hogy a termelésszervezés, az üzem- és munkaszervezés és ezekkel együtt az ügyvitelgépesítés, csak együttesen hathat kedvezően. Itt nincs sorrendiség, hanem egymást párhuzamosan kiegészítő tevékenységről beszélhetünk. A szakszervezeti szerveknek az egyik legnagyobb feladata ott jelentkezik, hogy nevelő munkával elérjék, hogy minden szinten a vezető kötelességének érezze a munkát. Másik szakszervezeti feladat, hogy társadalmasítsuk e tevékenységet. Ezen azt értjük, hogy ne csak a szervezésre létrehozott egységek foglalkozzanak e munkával, hanem minden szinten ismerjék fel, hogy a munka és a termelés szervezési tevékenység, feladatunk szerves része. A dolgozó kollektívákkal együttműködve a mindennapi feladatok megvalósításának egyre ésszerűbb módozatait alkalmazzák. A vezetők ilyen irányú törekvéseit a szakszervezet támogassa. Jobban kell támaszkodni az öntudatos munkásokra, szocialista brigádokra, fel kell hdsználni az üzemi demokrácia adta lehetőségeket. Meg kell értetni a szervezés előnyös voltát, gazdasági és egyéni előnyeit. Értjük és tudjuk, hogy a vállalatok önállóak e területen is és a szervezés eredménye elsősorban a vállalati eredményt növeli. Ennek ellenére szorgalmazzuk az erőteljesebb minisztériumi ellenőrzést és segítést. A továbbiakban arról beszélt, hogy a munkaversenyben a tudatos irányításnak mindinkább előtérbe kell kerülnie és mindig a legfontosabb célokat kell a mozgalom elé tűzni. Legfontosabb a munkatermélknység növelése, az önköltségcsökkentés, ezen belül az anyag- és energiatakarékosság, a minőség javítása, a szervezettség fokozása, a munkafegyelem javítása. Ezeket kell megfelelően ösztönözni anyagilag és erkölcsileg. A termelékenységi mutatókat a központi vezetőség csak irányszámként fogadja el, és kérjük a Nehézipari Minisztérium vezetését, hogy magasabb követelményeket támasszon a vállalati vezetők felé. A vállalati szakszervezeti szervek pedig nyújtsanak segítséget a gazdasági vezetésnek a hatékonyabb, szervezettebb munka megteremtéséhez. Mozgósítsák a dolgozókat a tartalékok minél jobb feltárására. A bérszínvonal és személyi jövedelem növekedésének mértéke a Központi Vezetőség elvárásának megfelelően alakult a múlt évben. A központi bérintézkedést megfelelően hajtottuk végre. Néhány vállalatnál eltértek a központi elvektől, a munkások béréből áttettek alkalmazotti területre. Ezeken a helyeken a vezetők elfeledkeztek arról, hogy a központi bérintézkedés helyes és szó szerinti végrehajtása a nagyipari munkásság érdeke és politikai kérdés. A minisztérium intézkedett, hogy a megfelelő arány helyreálljon. Mi ezzel a törekvéssel egyetértünk és támogatjuk. Az ez évi bérintézkedés területünkön körülbelül 12 ezer főt érint, 18 millió forint nagyságrendben. A központi és vállalati bérfejlesztésekkel kapcsolatban továbbra is fontos feladatunk, hogy a múlt év során kialakult kereseti arányok tartóssá váljanak, a saját erőből végrehajtandó bérfejlesztéssel erősítsék a központi szándékot a vállalatok. Nagyobb béremelést tervezzenek A vegyiparban tervezett 4,1 százalékos, az alumíniumiparban tervezett, mintegy 5,4 százalékos béremelést, amely a személyi jövedelmek 3,7 százalékos, illetve 4 százalékos Ezután vita következett. Veress György, a Taurus Gumiabroncsgyár SZB- titkára hozzászólásában foglalkozott a szocialista brigádmozgalommal, ismertette a vállalatnál tett kezdeményezéseket. Elmondta, hogy náluk sikerült összekapcsolni a jól kereső, jól dolgozó és versenyben élenjáró fogalmát. Említést tett arról, hogy ismerik a munkaverseny céljait, ehhez keresik a megfelelő formát. A szocialista brigádokkal újítási feladatokra szerződéseket kötnek. Répa Imre, az EGYTSZB-titkára a termelést segítő munkáról beszélt, ismertette az anyag-és és élőmunka takarékosságot, a különböző anyagok helyettesítését szolgáló kezdeményezéseket. Említést tett a belföldi árak emelkedéséről és ezek lefogásáról, illetve vizsgálatáról. H. Kovács Lászlóné, Alkaloida szervezőtitkára: A termelőkapacitások jobb kihasználásáról, a gazdasági nehézségek megszüntetésére tett kezdeményezésekről, valamint a központi segítségről szólalt fel. Vörös István, a MAT Műszaki Főosztályvezetője. Kifejtette, hogy helyes a terv korai időpontban való tárgyalása, de emiatt az 1973 évi előzetes adatok még pontatlanok, azokban túlteljesítés várható az alumíniumipar területén. Megemlítette, hogy a nyereség alakulását javasolja előzetesen eszközarányosan is vizsgálni. Mezei Barna, a Chinoin igazgatója: A bértömeggazdálkodás tapasztalataival és e területen a Chinoinban jelentkező problémákkal foglalkozott. Hangsúlyozta hogy a népgazdasági érdek elsődlegességét az 1974. évi munka során biztosítani kell. Dr. Nagy Ferenc, az EGYT üzemvezető mérnöke: Hozzászólásában az anyagtakarékossággal, az importanyag helyettesíthetőségével, a termékstruktúra megfelelő alakításával és a piaci igényekhez való alkalmazkodással foglalkozott növekedését eredményezi, elnöségünk nem tartja elfogadhatónak, ebben a minisztérium vezetése is egyetért velünk. Határozottan le kell szögeznünk, hogy az MSZMP KB 1973 novemberi határozatában előírt 3,7 százalékos reálbérnövekedést iparágunkban érvényesíteni kell, ezért 1974- ben a vegyipari és alumíniumiparvállalatoknak, mintegy 5—6 százalékos nominál bérnövekedést kell elérniük — ide számítva a központi bérintézkedések hatását is. A világpiaci alapanyagáremelkedés hatásaitól nem mentes a magyar népgazdaság sem, ezen belül a vegyipart érzékenyebben érinti, a magas tőkés alapanyagimport miatt. Nem volna helyes folyamat, ha a vegyipari termékeknél, — főleg a szabadárakra gondolok — tovább gyűrűződne az áremelkedés. Az alapanyagáremelkedések esetleges nyereségcsökkentő hatása miatt a vegyipari, alumíniumipari dolgozók személyi jövedelmének megkívánt növekedése nem szenvedhet csorbát. Természetesen elsősorban a vállalatoknál kell megtenni mindent az esetleges alapanyagár-emelkedés ellensúlyozására. Ahol pedig a vállalatoktól elvárható erőfeszítések ellenére sem teremthetők meg a kívánt személyijövedelemnövekedés feltételei, ott a központi beavatkozás lehetőségeivel kell élni. Hangsúlyozni szeretném — mint ahogyan az írásos anyagban is tesszük —, hogy csak akkor teszünk meg mindent az esetleg „nehéz helyzetbe” kerülő vállalatok érdekében közösen a minisztériummal, ha hitelt érdemlően bizonyítják. Herczeg Károly, a SZOT titkára: Elmondotta, hogy 1973- ban sikeresen dolgoztak. A társadalmi termelés, az export, a nyereség, a beruházások területén is előrehaladás történt Ezekre az eredményekre építve lehet a gondokat, problémákat közösen megoldani. Különösen a vezetőknek kell nagyon konkrét, megalapozott tervekkel, őszinte, nyílt beszéddel kiállni a dolgozók elé. Ha nem tárjuk fel a problémákat — mondotta — akkor nem tudunk mozgósítani ezek megoldására. Vannak vezetők, akik azt hiszik, egyedül is megbirkóznak velük, pedig közös együttműködés nélkül nem tudnak tartósan, hosszabb távon eredményeket elérni. Arra kell ösztönözni a vállalati szerveket, hogy még egyszer vegyék alapos mély elemzés alá az 1974. évre kidolgozott tervüket. Jogos az a bírálat, hogy az országos átlagot a bérek, jövedelmek nehezen érik el. A kitűzött célok legfontosabb eszköze és ösztönzője a szocialista munkaverseny. A célokat, feladatokat jelölték meg világosan mind a kétkezi munkásoknak, mind az anyaggazdálkodóknak, a műszakiaknak, adminisztrációsoknak, és a kutatóknak. Szólt az üzemi demokráciáról is. Elmondotta, hogy a feladatokat a dolgozók véleményének figyelembe vételével kell kialakítani. A demokratizmus nem zsibvásár, a szocialista demokratizmus fegyelmezett munkát követel meg. Az üzemi demokrácia alkalmazása elkerülhetetlenül szükséges. A szakszervezti vezetőtestületeknél nagyobb arányban kell biztosítani a munkások képviseletét. Az előterjesztésekkel egyetértve, a munkához felajánlotta a SZOT további segítségét. Bertha Emil, az Ajkai Timföldgyár SZB-titkára: Az ajkai nagyberuházás sikeres teljesítéséről és annak hatásáról beszélt. Hiányolta, hogy az anyagok nem tesznek említést erről a munkáról. Zavadovics László, a BVK SZB titkára: Felhívta a figyelmet a beruházók továbbképzésére a szak- semberek ismereteinek bővít hogy a belső tartalékokat feltárták. Az önköltségcsökkentést, belül az anyagtakarékos, az elmúlt években is szorgalmaztuk és úgy látjuk, ha ez valaha is időszerű volt, most tényleg az, 1 százalékos anyagmegtakarítás száz milliókban mérhető (239 millió Ft.) Javasoljuk a vállalatok gazdasági és társadalmi vezetésének, hogy dolgozzák ki az anyag- és energiatakarékosság ösztönző rendszerét, egészen le a munkapadokig. Azután az újítási tanácskozások tapasztalatairól beszélt. Az országos helyzettől eltérően az utóbbi években a vegyiparban nem csökkent, hanem nőtt az újítási tevékenység és az ebből származó gazdasági eredmény. Ennek ellenére nem tekintik mindenütt az újítómozgalmat a munkaverseny szerves részének. Túlságosan elvontak az újítási feladattervek, a fizikai dolgozók nem kapnak kellő segítséget a problémák kidolgozásához. A vállalati szakszervezeti szerveknek továbbra is az újítómozgalom súlyának megfelelően kell foglalkozniuk e kérdéssel. Az üzemi demokráciáról szólva befejezésül elmondotta: a munkások mindinkább igénylik, hogy beleszólhassanak a vállalat, munkahelyük vezetésébe, igénylik, hogy ne csak a döntések végrehajtását beszéljék meg velük, hanem a döntés előkészítő szakaszába is vonják be őket. E téren sok jó tapasztalat ellenére sem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel. Olyan szemlélet kialakítása érdekében kell dolgoznunk, amely azt tartja jó vezetőnek, aki megosztja gondjait és együtt gondolkodik az általa vezetett munkáskollektívávaltésére, továbbá a beruházásokon a határidők tartására. A felszólalásokra Gór Nagy Sándor válaszolt. Mint mondotta , örvendetes dolog, hogy a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége egyetért az 1973-as év értékelésével, az 1974. évi feladatokkal, azokkal az irányelvekkel, amelyeket a munka középpontjába kell álítani. Természetesen az év elején a problémákat vetjük fel, ez szükséges abból a szempontból, hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezetek egy nyelven beszéljenek és közös szemlélet alapján oldják meg a feladatokat. Elsőrendű fontosságú a vállalati és népgazdasági érdek összeegyeztetése, ami 1974. évben talán nehezebb lesz, mint az elmúlt években. Ennek megvalósítása a gyakorlatbón a termelés és a takarékosság területén nem lesz könnyű. Az is bizonyos, hogy a feladatokat feszíteni kell. Alapvető követelmény, hogy megteremtsük az alapokat a bér-, jövedelem színvonal emeléséhez. 1974-ben nagyon fontos gazdasági és mozgalmi feladat az üzemi demokrácia hatásos módszereinek kialakítása. Az üzemi demokrácia megvalósításáról sokat beszélünk. Az eddigi tapasztalatok elemzése szükséges, hogy ezen a területen előbbre jussunk. Befejezésül megköszönte a központi vezetőségnek és az egész vegyipari szakszervezet mozgalomnak az 1973. év eredmények érdekében végzett munkáját. A központi vezetőség ezután elfogadta az előterjesztéseket, majd a költségvetést és az 1974. évi ülésrendet is. Végül sor került annak az interpellációnak a megválaszolására, amelyet a központi vezetőség októberi ülésén Szabó András, a Bakonyi Bauxitbánya meb. titkára nyújtott be a csökkent munkaképességű, hosszabb ideje a bányászatban dolgozók helyzetének javítása érdekében. Molnár Károly titkár elmondotta, hogy az üggyel kijelölt szakbizottság foglalkozott, beszélt az érintett bányászokkal is. Javaslatokat tett többek között rehabilitációs üzemrész létrehozására is. Az interpellációra történt válaszadással, az intézkedésekkel a központi vezetőség és a interpelláló is egyetértett Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Vita a beszámolókról 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ