Vegyipari Dolgozó, 1986 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Javuló gazdálkodással, növekvő exporttal sikeres évet zárt a vegyipar Szakszervezetünk Központi Vezetősége munkaprogram­ja szerint 1985. december 5-én Takács Sándor elnökletével tartotta ülését, melynek 3 napirendi pontjának tárgyalására meghívást kaptak a nagyvállalatok szakszervezeti bizottsá­gainak titkárai is. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Gál László a SZOT titkára, és dr. Bataj Józsefné, az Ipari Mi­nisztérium osztályvezetője. A testület a következő napirendeket tárgyalta: 1. Javaslat a központi vezetőség szóbeli beszámolójára, a XXIV. kongresszusnak (vázlat). Javaslat a központi vezető­ség írásos jelentésére és határozattervezetére. Előadó: Daj­ka Ferenc főtitkár. 2. Tájékoztató a kongresszus szervezeti előkészítéséről. Javaslat a kongresszus munkabizottságaira. Előadó: Gerő Rezsőné titkár. 3. Tájékoztató a vegyipari vállalatok 1985. évi várható tervteljesítéséről, az 1986. évi tervelvárásokról. Előadó: Mol­nár Károly titkár.­san stabilizálódott a munkaerő az utóbbi két esztendőben. De nem állt meg a munkaerő csökkenése és vándorlása a bauxitbányászat­ban, az alumíniumkohászatban és az egészségre ártalmas, fokozott veszéllyel járó vegyipari munka­helyeken. Itt a gondok jelentősek, erre az illetékesek figyelmét fel kell hívnunk. A szociális és kultu­rális ellátásban előrelépés figyel­hető meg. Ez nem kis eredmény ebben a nehéz helyzetben. Vala­melyest sikerült előrelépni az egészségre ártalmas és a megkü­lönböztetetten veszélyes munka­helyek csökkentésében, „kiváltá­sában". Hogyan kezeljük a tagság ész­revételeit? Segítő szándékúnak. Azt igénylik tőlünk, hogy jobban foglalkozzunk ügyes-bajos dol­gainkkal, az egyéni érdekképvise­lettel, az egyéni érdekvédelem­mel. Továbbítanunk kell azokat a jelzéseket, amelyek az egész tár­sadalomban tapasztalható visz­­szásságokat tartalmazzák. Kezde­ményeznünk kell az illetékes szer­veknél, hogy ezeket a feszültség­­pontokat csökkenteni vagy meg­szüntetni lehessen. Az iparágaink eredményeiről és szakszervezetünk ide kapcso­lódó munkájáról szólva a főtitkár kiemelte: szembe tudunk nézni a gazdasági kihívásokkal. A hoz­zánk tartozó ágazatok a legnehe­zebb időszakban is helytálltak, „életképesnek" bizonyultak. A tal­pon maradáshoz a vállalati, mun­kahelyi szakszervezeti szervek is hozzájárultak. Közreműködésük­kel nélkülözhetetlen erőforráso­­kat tártak fel. Bizonyítani lehet és kell is, hogy a vegyipar, kőolaj-, gáz- és alumíniumipar holnap és holnapután is biztos munkaalkal­mat jelent az ott dolgozó embe­reknek és a pályakezdő fiatalok­nak. A mi iparágainkban jelentős szellemi, tudományos erők van­nak, kipróbált munkásgárda van. Ez alapot ad arra, hogy vállakoz­zunk az ipar átlagát meghaladó bérek elérésére, ehhez mi ma­gunk is a szakszervezet eszközei­vel sokoldalú segítséget tudunk nyújtani. A határozati javaslat szellemé­ben ki kell fejteni elképzelésünket a vállalati, munkahelyi szakszer­vezeti testületek, a választott tisztségviselők munkájának to­vábbi javítása érdekében. Mit kell tennünk azért, hogy a tagságot jobban bevonjuk a szakszervezeti testületek álláspontjának kialakí­tásába. Szólnunk kell arról is, hogy tudnánk a tagságot jobban befolyásolni a testületek, a cso­portok elhatározásainak meg­valósításában. Hívjuk fel a figyel­met arra, hogy a következő évek­ben sem lesz könnyű helyzetben a vegyipar, a kőolajipar és gáz­ipar, és különösen nem az alumí­niumipar. A gazdálkodással való sokoldalú szakszervezeti foglal­kozás mellett kötelesek vagyunk képviselni a tagság jogos igénye­it, védeni a szocialista törvényes­séget, a társadalmunkat jellemző humanitás szellemében. Végül hangsúlyoznunk kell — mondotta a főtitkár —, hogy a mi szakszervezetünk központi veze­tősége, elnöksége, továbbra is töltsön be kezdeményező szere­pet a vegyipar, a kőolaj- és gáz­ipar, az alumíniumipar és az ott dolgozó emberek képviseletében. A kongresszus szóbeli beszá­molótervezetéhez — melyet itt természetesen részletesen nem ismertetünk — a központi vezető­ség tagjai is véleményt mondtak. Felszólalt: Kántor Ferenc, Veszeti Sándorné, dr. Rátosi Ernő, Török Gábor, Országh Ferenc, Bordás Zoltán. A jelzett kérdésekre Dajka Fe­renc válaszában elmondta, hogy a hasznos észrevételek beépül­nek a szóbeli beszámolóba. Ez­után a főtitkár elfogadásra aján­lotta a kongresszus írásos anya­gait, melyet a testület egyhangú­lag elfogadott. Ezt követően a második napi­rendi pont előadója, Gerő Rezső­né, szakszervezetünk titkára tájé­koztatta a testületet az alapszer­vezeti választások eredményeiről, tapasztalatairól, és a soron lévő szakszervezeti feladatokról. (Folytatás a 2. oldalon.) Együtt gondolkodni és cselekedni a tagsággal Dajka Ferenc főtitkár előterjesztése Az első napirendi pontban Daj­ka Ferenc főtitkár javaslatot ter­jesztett elő a testületnek azokról a gondolatokról, amelyeket a kongresszus szóbeli beszámoló­jában szükséges kiemelni. Bevezetőjében a munkahelyi választások tapasztalatairól szól­va elmondotta, hogy a tagság jól érzékeli az ország gazdasági helyzetét. Látják a gondokat, de a jövőt illetően bizakodóak. Tagsá­gunk tetteivel támogatja a XIII. pártkongresszus által megjelölt politikai, gazdaságpolitikai célki­tűzéseket. Tisztába vagyunk az­zal, hogy a vegyipar, a kőolaj- és gázipar, az alumíniumipar (gumi­ipar, gyógyszeripar) az ország nemzeti jövedelméhez jelentős mértékben hozzájárul. A szak­­szervezetünkhöz tartozó iparágak az ország legnagyobb tőkés ex­portját biztosítja. Mindez nagy fe­lelősséget jelent számunkra. Szakszervezetünk munkáját a tagság alapvetően pozitívan érté­keli, mert amit vállaltunk — lent és fent — azt jórészt teljesítettük. Az alapszervezetek elszámoltak munkájukról. Sikerült a kongresz­­szus ajánlását érvényesíteni, a béreknek növeléséhez szükséges források megteremtésében. Cél­jaink az alumíniumipar kivételével teljesültek. A bérek és keresetek eredmé­nyeként a vegyiparban általáno­ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1986. JANUÁR KÖSZÖNTJÜK a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete XXIV kongresszusát! Minden Kedves Olvasónknak sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánunk! Összehívták a VDSZ XXIV. kongresszusát A Szakszervezetek Országos Tanácsa Központi Iskoláján 1986. január 11—12. között tanácskozik a VDSZ XXIV. kong­resszusa. A kongresszuson a vegyipari szakszervezeti tagok kül­döttei képviselik a vegyiparban, alumíniumiparban, kőolaj- és gáziparban, gyógyszeriparban, valamint a gumiiparban foglalkoztatott dolgozókat. A kongresszus napirendje: 1. A központi vezetőség beszámolója a XXIII. kongresz­­szus óta végzett munkáról. Előadó: Dajka Ferenc főtitkár. 2. A számvizsgáló bizottság beszámolója. Előadó: Tóth Gyula elnök. Vita, határozathozatal. 3. A központi vezetőség, a számvizsgáló bizottság és a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa küldötteinek megválasztása. Üdvözöljük a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének XXIV. kongresszusát! A magyar vegyipari dolgozók mozgalmának jelen­tős eseménye a szakszervezet XXIV. kongresszusa, amely napjainkban, hasonlóan a többi magyar ágazati szakszervezet kongresszusához, a dolgozók érdeklődé­sének középpontjában áll. Nemzetközi szövetségünk (ICPS) is nagy érdeklődéssel kíséri a kongresszus elő­készületeit. A szövetség 102 tagszervezettel rendelkezik, ezek a szakszervezetek 56 országban több mint 13 millió ta­got számlálnak. Baráti szervezeteinkkel együtt mintegy 200 millió vegyipari, olajipari dolgozóra terjed ki tö­megbefolyásunk. Ebben a hatalmas mozgalomban a magyar vegyipari dolgozók szervezetének fontos fele­lőssége, helye és szerepe van. Szövetségünk minden­kor hangsúlyozza és köszönettel nyugtázza azt a test­véri együttműködést, amely a két szervezet közös tevé­kenységét jellemzi. Nagyra értékeljük a VDSZ munká­ját, eredményeit a magyar dolgozók képviseletében. Is­mereteink alapján úgy ítéljük meg, hogy ez a szakszer­vezet jó úton jár, reális célokat tűzött maga elé és kö­vetkezetesen teljesíti azokat. Jól ismerjük a nehézségeket, amelyekkel napjaink­ban a magyar dolgozóknak szembe kell nézniük és ér­tékeljük, hogy a vegyipari dolgozók céljainak, érdekei­nek megfelelő szervezet szolgálja ügyüket. Büszkék va­gyunk arra, hogy harcostársak vagyunk a nemzetközi porondon. Közös a célunk, közös az akaratunk, azono­sak a barátaink és azonosak az ellenségeink. A magyar szakszervezetek nemzetközi súlyával, te­kintélyével mi is erősebbnek érezzük magunkat. Szö­vetségünk választott vezető testületeiben, munkabi­zottságaiban a VDSZ számos küldötte dolgozik. Nem felejtkezünk el arról sem, hogy szövetségünk irodái a magyar vegyészszakszervezet házában működnek és ez a tény még közvetlenebbé teszi a kapcsolatot. A kongresszus alkalmából szeretettel üdvözöljük a szakma dolgozóit, a szakszervezet aktivistáit. Kívánjuk, hogy érjenek el sikereket a magyar dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása területén. Kívánjuk, hogy a kongresszus hozzon útmutató, célra törő határo­zatokat. Azt kívánjuk, hogy együttműködésünk a továb­biakban is eredményes legyen. Köszönetet mondunk az eddigi segítségért és ké­szen állunk folytatni közös harcunkat vállvetve a Vegy­ipari Dolgozók Szakszervezetének új vezető testületé­vel.

Next