Vegyipari Dolgozó, 1986 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Javuló gazdálkodással, növekvő exporttal sikeres évet zárt a vegyipar (Folytatás az I. oldalról.) Növelni kell munkánk eredményességét Gera Rezsőné titkár beszámolója A terveknek megfelelően, 1985. szeptember 1. és november 30-a között eredményesen lezajlottak a szakszervezetei választások. Jelentem a központi vezetőségnek, hogy a szakszervezeti választásokat mindenütt rendben, a központi elvárásoknak megfelelően határidőre megtartották. Pártunk XIII. kongresszusa jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szakszervezeti választásokat jó politikai légkörben lehetett megtartani és a választás egész folyamatát a dolgozók részéről megnyilvánuló figyelem és érdeklődés kísérte. A választásokat kedvezően befolyásolta, új lehetőségeket és feltételeket teremtettek a SZOT választási szabályzataiban megjelenő új, a demokratizmus további kiszélesítését szolgáló elemek. Tagságunk élt a lehetőségekkel és eredményesen alkalmazta azokat. A káderelőkészítő munkában a szakszervezeti bizottságok és a pártszervezetek kiemelt figyelmet fordítottak a szakszervezeti bizalmiak, főbizalmiak, vezető főbizalmiak jelölésére és megválasztására. Több helyen kettős, illetve többes jelölésre is sor került. Szakszervezeti tagságunk a kétszakaszos, azaz a közvetlen választás lehetőségét a jövő útjainak tekinti, melyet visszaigazoltak azzal, hogy a választások során a tagság 95—98%-a vett részt a választásokon és eredményes szavazatot adott le. Figyelmet felhívóan és elismerően kell szólnunk arról a felfokozott érdeklődésről és aktivitásról, mely a tagságunk részéről megnyilvánult. A választások egyik legjelentősebb megállapítása az volt, hogy a bizalmiak és bizalmi testületek bebizonyították életképességüket, felnőttek feladataik végzéséhez és munkájukkal kiérdemelték a tagság elismerését és megbecsülését. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a tagság igényesebbé vált a bizalmi munkáját és személyét illetően. Elvárják, hogy a bizalmi kellő felkészültséggel, bátorsággal rendelkező és a gazdasági munkában is elismert dolgozó legyen. Megfogalmazódott az is, hogy a tagság igényli a rendszeres, korrekt tájékoztatást a testületi döntésekről, a tagságot érintő minden kérdésben. Tovább növelték az elvárásokat és követelményeket a szakszervezeti munka egészét érintően is. Ez egyben a bizalom jele, amelynek megfelelően tovább kell növelni munkánk színvonalát és eredményességét. A vegyipar — az első tíz hónap eredményei alapján az iparágak között az első a dollárexport tekintetében, és a korábbi 7-8. helyről a harmadik helyre jött fel az átlagbér-növekedéssel, mely 1985- ben is megközelítette a 11%ot. A bérnövekedésben a vegyipari átlagtól az alumíniumipar és a gázgyártó vállalatok viszont lemaradtak. Ez annál is inkább probléma, mert e helyeken mostoha munkakörülmények között igen nagy erőfeszítések mellett teljesítik dolgozóink feladataikat. A vegyipar IX. havi 2,5%-os termelésnövekedése 0,8 százalékponttal elmarad a tervezettől. A vegyiparon belül a legdinamikusabb, 11,3%-os fejlődést a gyógyszeripar érte el. 3,7%-os a gázgyártás és -elosztás, 3,6%-os kőolajfeldolgozó ipar, valamint a kozmetikai és háztartásvegyipar termelésnövekedése. Kismértékben, fél százalékkal haladta meg a bázisszintet a gumiipar. A többi vegyipari szakágazatban, a műanyaggyártásnál, a szerves-szervetlen vegyiparban, a műanyagfeldolgozó iparban a termelés visszaesett. Központi vezetőségünk 1985 januárjában akkor tárgyalt az A szakszervezeti bizalmiaknál és főbizalmiaknál a cserélődés mértéke átlagosan 30% körül volt. A bizalmi testületeken ennek megfelően szintén átlagosan 30% körül mozgott, azonban egyes helyeken ez 60-70%-ot is elért, máshol 10-20%-ot. A szakszervezeti bizottságokban többnyire ennél magasabb cserélődés volt, 40% körül átlagosan. A szakszervezeti bizottságok 5 éves munkájáról szóló beszámolók jól átfogták a szakszervezeti tevékenység valamennyi területét. Hangsúlyozták pártunk XIII. kongresszusa határozatából adódó gazdasági és szakszervezeti feladatokat, felelősséget érezve és vállalva a vállalati célkitűzések megvalósításában. Szakszervezeti tagságunk a választói értekezleten felelősen foglalkozott munkánk tartalmi kérdéseivel, a termelést segítő tevékenységgel, az érdekvédelemmel, a szakszervezeti demokráciával. Összegezve a választások főbb tapasztalatait, elmondhatjuk, hogy növekedett a szakszervezeti mozgalom tekintélye, a szakszervezeti munka rangja. A választások tapasztalatainak eredményességét tekintve elnökségünk nevében javaslom a tisztelt központi vezetőségnek, hogy fejezze ki köszönetét és elismerését a vállalati szakszervezeti bizottságoknak a végzett munkáért. A választások tapasztalatairól szóló beszámolót követően Gerő Rezsőné tájékoztatta a testületet szakszervezetünk XXIV. kongresszusa előkészületeiről. Ezt követően javaslatot tett a kongreszszus időpontjára, a napirendi pontokra, a vezető testületek létszámára és a munkabizottságok összetételére. A beterjesztett javaslatot a testület egyhangúlag megszavazta. 1985-ös feladatokról, amikor a kemény tél miatt az energia- és szállítási nehézségek — amelyek a vegyipart sújtották a legjobban — vészes komorsággal töltöttek el bennünket. Egyes vállalatainknál eredményes küzdelmet folytattak a nagyobb károk elhárítása érdekében. Mi napi óránkénti kapcsolatban voltunk az energiaelosztókkal és igyekeztünk segíteni a legfontosabb területeken, hogy a további elfogyásokat elkerülhessük. A első negyedévi energiaellátási problémák több vállalatnál nem, vagy csak nehezen pótolható termeléskiesést okoztak. A Péti Nitrogénműveknél a földgázon alapuló ammónia- és műtrágyagyártás több mint egy hónapig szünetelt. Több vállalatunk, így a Péti Nitrogénművek, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Borsodi Vegyi Kombinát, a Taurus rendkívüli erőfeszítéseket tett a kiesett termelés pótlására, illetve csökkentésére. Jelentős termeléskiesést okozott a szocialista import csökkentett mennyiségű és ütemtelen beérkezése is, pl. a Taurusnál, a Tiszamenti Vegyiműveknél, a Budapesti Vegyiműveknél és a Peremartoni Vegyipari Vállatnál. Ez utóbbi és a térségben lévő vállalataink gazdálkodására kedvezőtlenül hatott az augusztusi földrengés is. Továbbra is nehezítették a termelést a háttéripari gondok, a vagonhiány és néhány területen a létszámhiány. A felsorolt nehézségek ellenére a termelés növekedésében kiemelkedő teljesítményt ért el a Biogal, az EGIS, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, az Alkaloida, az Észak-magyarországi Vegyiművek és a Magyar Viscosagyár. A nem rubelelszámolású forgalmat vizsgálva az előző időszakhoz viszonyítva a legnagyobb exportnövekedést a vegyipar realizálta, kisebb mértékű növekedés valósult meg a gépiparban és a mezőgazdaságban. A vegyipari export növekedésében kiemelkedő a kőolaj-feldolgozási termékek, az aromások, egyes szerves vegyipari termékek (propilén, C4-frakció), a gumiipari termékek (tömlők), a polipropilén- és a gyógyszeripari termékek szerepe. Az ipari export megalapozása érdekében a vállalatok többletfelajánlásokat tettek. A megállapodási akcióban 10 vegyipari vállalat vesz részt. Többletvállalásuk értéke a terven felül összesen 11 M $. A vállalatok közül 8 bérpreferenciához kötötte a többletvállalást, 3 vállalat kapott támogatást az innovációs alapból. Az első 10 hónapig exportteljesítés alapján kiemelkedő a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Borsodi Vegyi Kombinát, a Magyar Viscosagyár, az Alkaloida, a Reanal és Északmagyarországi Vegyiművek eredménye. Az ágazati besorolás szerinti import értékét tekintve ugyancsak a vegyipar áll az első helyen, de az import növekedése egyharmadát sem éri el az export növekedésének. A vegyipar tőkés deviza egyenlege 52 M $ értékű. A népgazdasági egyenleg javításához ez évben az vegyipar járult hozzá a legnagyobb mértékben (41,2 M $-ral). Hasonlóan kedvező a vegyipar szerepe a népgazdaság rubelelszámolású exportforgalmában: a gépipar után a második legnagyobb exportőr. Ez évben a gépipar és a könynyűipar után a vegyipar tudta a legnagyobb mértékben (62,4 M Rhl-lel) növelni rubelelszámolású exportját. A legjelentősebb növekedés a gyógyszereknél, növényvédő szereknél, valamint a gumiipari termékeknél jelentkezett. A rubelexport növekedése a legnagyobb mértékű az EGIS-nél, a Biogalnál, az Észak-magyarországi Vegyiműveknél, a Nitrokémiánál és Taurusnál. A rubelelszámolású viszonylatban ugyancsak a vegyipar a legnagyobb importőr és forgalma csaknem azonos a gépiparéval. A vegyipari első három negyedévi nyeresége 13,1 milliárd forint volt, 8,8%-kal magasabb az előző évinél. 1980-hoz viszonyítva a vegyiparban 1701 forinttal emelkedett. Négy év alatt a legnagyobb növekedés (33,7%-os) a vegyiparban realizálódott. Ez a kedvező folyamat folytatódott 1985-ben is, 10,7%-os bérnövekedéssel, amellyel a vegyipar az első helyen áll az ipari ágazatok között. Az ipari vállalatok új vezetési formába sorolása és ezzel egyidejűleg a válallati-szervezeti rendszer korszerűsítése, a kormány által elfogadott program és az Ipari Minisztérium, valamint szakszervezetünk által még az ez év elején kidolgozott ütemterv szerint halad. Az eddigiekben lefolyt vállalati tanács- és igazgatóválasztásokról a vegyipar területén nagyon pozitív kép alakult ki. Az eddig lefolyt 15 választásnál 10-nél egyhangú volt a döntés, és 3 volt a legtöbb ellenszavazat. Ez egyértelműen bizonyította a vegyipar vállalatok eddigi vezetésének magas színvonalát, amelyre a továbbiakban is lehet építeni. Elnökségünk szinte minden hónapban foglalkozott a vegyiparban folyó termelőmunka helyzetével és meghatározta azokat a feladatokat, amelyekkel segítséget tudunk nyújtani a vállalati gazdálkodás eredményességéhez. Elősegítettük a termelésben dolgozók aktivitásának növekedését, a többletvállalalásokra, szerveztük az MSZMP XIII. kongreszszusára és felszabadulásunk 40. évfordulójára kibontakozott szocialista munkaversenyben részt vevőket, a téli lemaradások behozására és a munkaverseny lendületét átvinni az SZKP kongresszusára tett felajánlások teljesítésére. Több nagyvállalatunk és a trösztök gazdasági problémáira vonatkozó GBATB előterjesztéseknél a népgazdasági érdekek figyelembevételével a vállalatok, az ott dolgozók érdekeit képviseltük jó együttműködésben az IpM szakapparátusával és vezetőivel. Visszatekintve: az eredmények azt mutatják, hogy a vegyipar termelésnövekedése eddig szerény mértékben meghaladta az ipar átlagát. Azt mondhatjuk, hogy 1985 feszültséggel teli éve volt a vegyiparnak, nemcsak a termelési eredmények elérésében, hanem a nehézségek leküzdésében is. Mindannyian tudjuk, hogy mindezt csak jó szervezéssel, a vegyipari dolgozók tehetségében rejlő értékek felszínre hozásában, az erőfeszítések összehangolásában végzett munkának tudhatjuk be, amelyben az alapszervezeteink, aktíváink eredményes munkát végeztek. Központi vezetőségünk és az IpM vezetése nevében e helyről mondunk köszönetet minden aktívának, az szb-knek, és valamennyi tisztségviselőnek. Az 1985-ös esztendő a VI. ötéves terv záró éve és egyben felkészülés a VII. ötéves terv feladataira. Ezért úgy kell tekintenünk, hogy megalapozója a következő ötéves terv indításának, benne az 1986. évi tervfeladatoknak. Az év tavaszán a XIII. pártkongresszus összegezte szocialista építőmunkánk ötévi tapasztalatait, majd politikai és gazdasági szempontból programot adott a VII. ötéves tervidőszakra. A tervjavaslat elkészült, az magában foglalja a szakszervezetek javaslatait, azt a Szakszervezetek Országos Tanácsa megtárgyalta, azzal egyetértve állásfogalalást fogadott el az 1986. évi tervek kialakításában. Úgy látjuk, hogy a VII. ötéves népgazdasági terv és az 1986. évi terv is meghatározza a vegyipar számára az ipari átlagnál magasabb növekedést. A hatékonyság és az elérhető eredmények függvényében javulhat a jövedelmezőség, amely a nehézségek ellenére — véleményünk szerint — biztosítja a bérek és jövedelmek megfelelő szintjét. Az eddigi eredmények elérését elősegítette a szakszervezeti bizalmiak, csoportok, a szakszervezeti bizottságok szakadatlan szervező-mozgósító munkája, a dolgozók mind szélesebb rétegeinek megnyerése a tervcélok megvalósítására, az ösztönzők, az érdekeltségi rendszerek jó kidolgozásában való közreműködés, a szocialista munkaversenyben történt jó és új kezdeményezések felkarolása és alkalmazása. A vállalati vezetéssel együtt a szakszervezeti munkában is mindjobban érvényesülnek a gazdálkodás változásaihoz gyorsan igazodó törekvések, jobban középpontba került a szakszervezeti bizottságok munkájában a felosztható források előteremtésére irányuló tevékenység. Központi vezetőségünk a szakszervezeti munkában továbbra is a kiemelt feladatok között, az első helyre teszi a gazdálkodás segítését. A vegyipari vállalatoktól szerzett információk — amelyek az elkészült 1986-os tervekre és előtervekre alapozódnak — úgy öszszegezhetőek, hogy azok megfelelnek a népgazdasági elvárásoknak. Természetesen még ma is sok a nyitott kérdés. Az viszont eldőlt, hogy a Gyógyszer-Növényvédő szer Intermedier Központi Gazdasági-Fejlesztési Program tovább folytatódik. Az ipari termelés növekedését 2,8%-ra tervezik, a vegyipari termelés 3-3,2%-kal nő. A rubelexport az iparban 4%-kal nő, a vegyipari növekedés 6% körül lesz. A nem rubelexport is magasabb, mint az ipar átlaga. Az iparban az átlagkeresetek 5,5%-kal nőnek, ezzel szemben eddigi információink szerint kb. 7%-os átlagkereset-növekedés valósul meg a vegyiparban. Az alumíniumipar a félgyártmány-termelés termékszerkezeti módosításával, a készárugyártás termelési értékének növelésével, valamint a rubelexport jelentős növelésével 7,5% körüli árbevételnövelést tervez. Itt viszont az átlagkeresetek csak 4%-os növelésével lehet számolni. A kőolaj-feldolgozó iparban a magasabb feldolgozás a cél, a termelési volument és az exportot jelentősen befolyásolja a többletkőolaj-beszerzési lehetőség. Itt van még bizonytalanság, amelyet reméljük, rövid időn belül tisztáznak. A gumiiparban 7%-kal nő az értékesítés, míg a kereseteket 10%-kal tervezik növelni. Több gyógyszeripari vállalat kidolgozott tervvel rendelkezik. A Chinoin és a kétalternatívás tervével az EGIS mind a termelési volumen, mind az export vonatkozásában megfelel az elvárásoknak. Az átlagkereseteket itt is 10%-kal tervezik emelni. A műanyag- és vegyiszálgyártás a vegyipari átlagnál magasabb termelésbővítéssel számol. A többi szakágazat vállalatai még dolgoznak a terveiken. A szabályozók 1986. évi változásának célja többirányú. Egyrészt elő kívánják segíteni a termelés exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését. Másrészt a pénzügyi egyensúly javítása érdekében megfelelő arányt kialakítani a vállalatok és a költségvetés közötti jövedelemosztozkodásban. Már most szükségesnek látjuk felhívni a figyelmet, hogy 1986-ban új kollektív szerződéseket kell készíteni, amelyhez az ÁBMH és a SZOT irányelveket fog kiadni. A szabályzók módosításából eredő változtatásokat át kell vezetni, amelyben a vállalati bérpolitikák új elemeit meg kell határozni. A fokozódó követelményekre tekintettel elsősorban azok részére biztosítsanak nagyobb jövedelmeket és egyéb előnyöket, akiknek alapvető szerepük van a vállalati jövedelmek létrehozásában és azok feltételeinek megteremtésében. Elsősorban arra célszerű törekedni, hogy a közvetlen termelésirányítók, a magasan kvalifikált és érdemi alkotó tevékenységet folytató műszaki és gazdasági szakemberek, szakmunkások, a nehéz körülmények között dolgozó és az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkások keressenek többet alap- és mozgóbérben egyaránt. Az elkövetkező időszakban meghatározó jelentőségű lesz a világbanki hitellehetőségek fokozott kihasználása. A VI. ötéves tervidőszak utolsó éveiben megteremtődött gyakorlat szerint a vegyipari vállalatok jelentős része nemcsak felismerte a fejlődő világbank kapcsolatainkból adódó lehetőségeket, hanem élni is tudott azokkal. Ez a vállalati nyitottság mellett az átlagosnál magasabb reagálókészségre és arra utal, hogy a vegyipari vezetők a jövőt illetően kezdeményezően lépnek fel, illetve a kormányzati kezdeményezésekhez megfelelő partnerek. Ezt a megállapítást igazolja, hogy a magyar ipar első ágazati szervezési programjaként a finomvegyipari hitelcsomag szerződését írhattuk alá 1985 májusában. Ez 73 M $ közvetlen világbankkölcsönt jelent a vegyiparnak. Ugyancsak jelentős szereplői a vegyipari vállalatok a funkcionális szervezésű hitelkeretek megpályázásánál. Az exportfejlesztési programban eddig 66 M $ talált gazdára, mely összegben 20% esik a vegyipari vállalatokra. A további 68 M $ igénybevételénél az eddig ismert pályázatok alapján 30%-os vegyipari részvétel valószínűsíthető, bár egyes pályázatok értékelése még folyamatban van. Összességében tehát a 134 M $-os exportfejlesztési célú hitelkeretből 25% lehet a vegyipar részesedése, ami a termelésben képviselt népgazdasági súlyánál nagyobb. Az energiaracionalizálási hitelkeretnél a célkeretek felét pályázták meg sikerrel a vegyipari vállalatok. A VII. ötéves tervidőszak folyamán a szerkezetátalakító hitel(Folytatás az 5. oldalon.) Eredményeink , feladataink Molnár Károly titkár tájékoztatója A legfontosabb gondolatok papírra kerültek A meghívott szb-titkárok egy csoportja 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ