Középdunántúli Napló, 1957. március (1. évfolyam, 51-78. szám)
1957-03-01 / 51. szám
KÖZÉPDUNÁNTÚLI NAPLÓ 1957. március 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1.oldalról) tasítani pártunk elvi, politikai és szervezési egységét. Ennek eredményeként sikerült elérni azt is, hogy pártunk vezető szerepe a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi életében mind hatékonyabban érvényesüljön. A pártegységért való elvi harc, a proletárdiktatúra erősítése s a párt vezető szerepének biztosítása a jövőben is minden kommunista első és legfontosabb kötelessége. Az elmúlt két és fél hónap sikereiről szólva, nem hallgathatunk a pártmunka azon gyengeségeiről sem, amelyek az általános fejlődésen belül megmutatkoztak s a további egészséges fejlődést fékezik. Határozottan elítéljük egyes párttagjainknálmegnyilvánuló elzárkózó magatartást az értelmiségi dolgozókkal, úgyszintén a munkástanácsokkal szemben, mint káros és szektás hibát. Elítéljük azt a szektás nézetet is, mely szerint, „akik eddig nem léptek be a pártba, azokra már nincs is szükség’“. Az MDP-nek azokkal a volt tagjaival szemben, akik eddig nem léptek be a pártba, türelmes, elvtársi és baráti viszonyt kell teremteni; az MSZMP-taz MDP volt tagságának túlnyomó részével a szocializmus győzelméért vívott hosszú és erényes közös harc kötelékei fűzik össze. A volt MDP tagok közül azokat, akik 1957. május 1-ig felvételre jelentkeznek, régi párttagsági idejük elismerésével kell felvenni a pártba. Ez után az időpont után csak mint új tagok kérhetik felvételüket A Központi Bizottság élesen elítéli az olyan, helyenként megmutatkozó elvtársiatlan és iztórikus magatartást, mely mindenáron és mindenkiben hibát keres. Ezt egészségtelen, vagyéppen a párt növekvő ereje és egysége láttán elkeseredett ellenforradalmi elemek szítják kívülről. Komoly fogyatékossága a pártépítés eredményeinek az, hogy viszonylagos lemaradás mutatkozik néhány A párt építésével párhuzamosan jelentős előrehaladás történt a szocializmus összes fő erőinek az ellenforradalom elleni harcra való aktivizálása és tömörítése terén. A küzdelem e célkitűzés sikeres és teljes megvalósításáért igen bonyolult politikai helyzetben indult meg és még távolról sem ért véget. Decembertől, miután az ellenforradalom nyílt erőit (a fegyveres osztagokat, s az október 23-a után gombamódra szaporodó fasiszta és egyéb burzsoá restaurációs pártokat és szervezeteket) szétvertük, maradványukat pedig illegalitásba szorítottuk, a harc új szakasza kezdődött. Ismeretes, hogy az úgynevezett „területi“ és „központi“ munkástanácsok, a különböző „forradalmi bizottságok“, valamint az író- és újságírószövetség becsületes tagjai tiltakozása ellenére, a valóságban a nyílt harcban vereséget szenvedett ellenforradalom rejtett állásai voltak. E szervezetek közül egyesek feloszlatása, mások működésénekfelfüggesztése teljesen helyes intézkedéseknek bizonyultak. Az ellenforradalom erőinek teljes és végleges megsemmisítéséhez a proletárdiktatúra eszközeinek következetes és erélyes alkalmazása elengedhetetlenül szükséges, de nem elegendő. A megtorló intézkedések mellett feltétlenül szükség van az ellenforradalom eszmei és politikai leleplezésére és elszigetelésére. A Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló támadás során az ellenforradalom a főcsapást a proletárdiktatúra vezető ereje, a párt ellen irányította (a párt rágalmazása, tekintélyének rombolása, a pártszervezetek, a pártházak, más pártintézmények feldúlása, a párttagok megfélemlítése, üldözése és fizikai megsemmisítése), hogy ezután a szocializmus vezető nélkül maradt tömegeinek egy részét szembeállíthassa a népi hatalommal, azaz saját érdekével. Az ellenforradalom a régi pártvezetés által elkövetett hibák miatt a tömegek egy részében meglevő jogos, elégedetlenséget felhasználva, a dolgozók osztályöntudatát soviniszta, nacionalista, revizionista, antiszemita és más burigé ellenforradalmi nézetekkel igyebudapesti és vidéki üzemben, egyes értelmiségi pártszervezetek fejlődésében és a kisebb falvak pártszervezeteinek építésében. Pártmunllánk komoly fogyatékossága volt az is, hogy a pártszervezetek rendszeres központi irányítása gyenge volt. A hibáit kijavítása érdekében a Központi Bizottság elhatározza: 1. A Központi Bizottság és az Intéző Bizottság pártvonatkozású határozatainak végrehajtása s az operatív feladatok megoldása érdekében létre kell hozni a Központi Bizottság titkárságát. 2. Újból meg kell szervezni a Központi Ellenőrző Bizottságot, amely a pán sorainak tisztasága felett őrködik. Működéséén a Központi Bizottságnak felel. 3. Valamennyi pártszervnek a pártmunka egyik legfontosabb feladataként meg kell kezdeni a rendszeres kádermunkát, az eddiginél azonban lényegesen korlátozottabb hatáskörben. 4. A funkcionáriusok elméleti képzése érdekében hathónapos pártiskolát kell szervezni. 5. Az elméleti kérdések megfelelő feldolgozásának elősegítésére meg kell indítani a párt tudományos folyóiratát, a Társadalmi Szemlét, 6. Központi előadássorozatot kell indítani a legfontosabb elméleti kérdések tisztázására, a Nagy Imre—Losonczy-féle csoport által képviselt, a marxizmus-leninizmust meghamisító revizionista nézetek és osztályáruló politika leleplezésére, az októberi események helyes, marxista-leninista értékelésének kidolozására; ezen előadások alapján széles körben helyi előadássorozatot kell szervezni. 7. Elő kell készíteni és néhány hónapon belül össze kell hívni az országospártértekezletet a párt helyzetének és feladatainak megtárgyalása, a pártmunka új tapasztalatainál£ megvitatása, a párt vezető szerveinek megerősítése és véglegesítése céljából,kezett megzavarni, a megtévesztett embereket tartalékerőként megnyerni s támadást indítani a népi államhatalom ellen. “ Az ellenforradalom a kisajátított gyárosokon, földbirtokosokon, nagykereskedőkön , kulákokon, a volt horthysta-fasiszta tiszteken, rendőrtiszteken, csendőrökön kívül még december közepén is rendelkezett jelentékeny olyan tartalékokkal, melyek a megzavart és átmenetileg az ellenforradalom eszmei és politikai befolyása alá került rétegekből, kismértékben munkás- és parasztrétegekből is, nagyobb mértékben egyes értelmiségi, még jelentősebb mértékben fiatal értelmiségi (egyetemista, diák) rétegekből tevődtek össze. ’ Egyes dolgozó rétegek ideológiai megzavarását, a párt, a szocializmus erőinek megbénítását mindenekelőtt Nagy Imréék idézték elő antimarxista, revizionista, valójában a proletárdiktatúra tagadását jelentő burzsoánacionalista, Szovjetellenes nézeteikkel. Nagy Imréért a revizionista nézetekkel egy frontba kerültek a feimperialista burzsoáziával, s október 23-a előtt az ellenforradalom előőrseinek, a november 4-i fordulat után pedig utóvédeinek szerepét töltötték be. A szocializmus erőinek tömörítése az elmúlt két és fél hónap alatt, azért haladt viszonylag gyorsan és sikeresen előre, mert a párt a tömegek előtt nyíltan fellépett a Nagy Imre-csoport által képviselt revizionista nézetekkel szemben és magasra emelte a marxizmus—leninizmus, a proletárdiktatúra, a proletár nemzetköziség általuk elárult zászlaját. A közelmúlt eseményeinek megítélésében a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeteiben elvi-politikai egység alakult ki. Párttagságunk egyre világosabban látja a Nagy Imre— Losonczy-csoport áruló tevékenységét és az a véleménye, hogy sikeres előrehaladátaiunk előfeltétele a jövőben is az lesz, hogy e csoport antimarxista nézeteit véglegesen felszámoljuk. Amilyen mértékben sikerült ezt a feladatot megoldani, olyan mértékben szabadítjuk fel a dolgozók megtévesztett rétegeit az ellenforradalom eszmeipolitikai befolyása alól, és tömörítjük őket újra a néphatalom védelmére és a szocializmus építésére. A revizionista nézetek elleni harcban indult meg, s folyik még ma is, a munkásosztály régi szervezeteinek, a szakszervezeteknek a megszilárdítása. A párttól és a munkás-paraszt kormánytól „független” szakszervezetek, valamint a munkásállammal szembeni sztrájkjog reakciós követelését visszautasították. A munkástanácsok jelentékeny része megalakulásuk után még hosszú ideig az ezenforradaloai tartalékerőit képezte. A területi munkástanácsok feloszlatása óta azonban a munkástanácsok általában komoly pozitív fejlődésen mentek át s ma már kezdik betölteni népgazdaságunk fejlődésében hasznos szerepüket. Hasonló eredmények mutatkoznak az ellenforradalom tömegbefolyásának visszaszorításában más területen is. Különösen nagy eredménynek kell tekinteni a magyar bányászok helytállását. A széntermelés fokozatos emelkedése, gyáraink és üzemeink folyamatos munkájának biztosítása s ezzel a munkanélküliség veszélyének elhárítása szintén jelentősen hozzájárult az ellenforradalom politikai befolyásának csökkenéséhez s a szocializmus erőinek további tömörítéséhez. A szocializmus biztos támaszai azok a termellőszövetkezetek, amelyeket, az ellenforradalom támadása sem tudott megingatni. Örvendetes az is, hogy az elő kormány tevékenysége az ország életének rendbehozatala terén az elmúlt két és fél hónap alatt jelentékeny. Eredményeket ért el. A közrendet és közbiztonságot, melyet az ellenforradalmi fegyveres bandák és e bandákban nagyszámban aktivizálódott, börtönből kiszabadított fasiszta- ésközönséges bűnözők megbontottak és veszélyeztettek,sikerült helyreállítani. Ezt követően az országban megindult a közlekedés és a mindennapi termelőmunka folyamata rendes mederben folyik. E munkában a belügyi és honvédségi szervek — azokon belül különösen a karhatalmi szervek — megállották helyüket, hívek teljesítették kötelességüket. Fokozatosan javítják munkájukat a kezdetben bizonytalankodó igazságügyi szervek is. Az államigazgatási szervek (minisztériumok, tanácsok) munkája is jelentős haladást ért el Mindennek eredményeképpen a kormányszervek és a tanácsigazgatási szervek irányító munkája s ezzel együtt tekintélyük az állampolgárok előtt megszilárdult. Ehhez hozzájárult, hogy az ellenforradalommal szembeni erélyes adminisztratív intézkedésekkel párhuzamosan az államigazgatás terén is komoly lépés történt a bürokratizmus csökkentésére. A minisztériumok egy részének összevonása, a központi hivatalok, tisztviselői létszámának mintegy 45 százalékos,, a megyei és járási tanácsok apparátusának mintegy 40 százalékos csökkentése — helyesen — a községi tanácsok tisztviselői létszámának mintegy 4500 fővel való növelésével együtt került, illetve kerül végrehajtásra. A határozott megtorló rendszabályok alkalmazása az ellenforradalmárokkal szemben s ezzel egyidejűleg az állam bürokratikus kinövéseinek lefaragása erősíti a diktatúrát az osztályellenséggel szemben és ugyanak-kor biztosítja a szocialista demokrácia továbbfejlesztését a dolgozó tömegek javára. „ . . . . Habár az ellenforradalom döntő vereséget szenvedett és kudarcra van ítélve, minden provokációs kísérlete, a jövőben is szükség van az állami szervek" és "a dolgozó nép éberségére és elszántságára az ellenforradalom minden mozgolódásával szemben. Az ellenforradalom erői ugyanis, amelyeket a nyugati imperialista körök anyagi eszközökkel és uszító propagandahadjárattal támogattak ,és támogatnak. Nem...adták fel a harcot. Szétszórt erői illegalitásba vonulva, titkosan szervezkednek..újabb provokációkkal próbálkoznak, rém- és álhírek. .terjesztésével igyekeznek gátolni anép békés, alkotó munkájának fejlődését, a sebek begyógyítanának munkáját. Januárban például a klerilenforradalom nyomása alatt szétesett termelőszövetkezetek nagy számban újjászerveződnek. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom, a szocializmus mélyen begyökereződött a magyar falu életébe. Az élet általános konszolidálásának ez a viszonylag gyors folyamata is bizonyítja, mennyire alaptalan az ellenforradalmi elemeknek az az állítása, mintha befolyásuk a dolgozók soraiban szilárd lenne. A tények azt mutatják, hogy ha a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség egy része az ellenforradalmi támadás napjaiban meg is volt zavarodva, a többség kitartott a szocializmus és a népi államhatalom mellett. A dolgozók átmenetileg megtévesztett része is, pártunk felvilágosító munkája az ellenforradalmi ténykedések lelepleződése és a népi hatalom megszilárdulása eredményeként, vagy már kiszabadult, vagy pedig kiszabadulóban van az ellenforradalom eszmei-politikai befolyása alól. Az ellenforradalom ideológiájának, pártellenes, munkásosztályellenes, Szovjetunióellenes nézeteinek („nemzeti kommunizmus“, ,semlegesség" stb.) végleges megsemmisítése pártunktól komoly további eszmei munkát és politikai agitációt követel. A folyamat meggyorsítása érdekében folytatni kell aktívaértekezletek, nyilvános pártnapok, gyűlések tartását. Kális reakció a hitoktatás ürügyén politikai támadást szervezett az iskolákban a népi demokratikus rendszer ellen. A Központi Bizottság véleménye szerint az államigazgatási szervek munkája területén erősíteni kell a kormány irányító tevékenységét, hogy a Minisztertanács s a különböző állami szervek kielégítően megoldhassák a rendes kerékvágásba került államélet sokrétű feladatát. Az ország életének stabilizálása elérte azt a fokot, amikor az államigazgatási szervek működése mellett időszerűvé vált az államhatalmi szervek rendes, alkotmányos tevékenységének megkezdése, illetve folytatása. A kormányzati és államhatalmi szervek munkájával kapcsolatban a következő intézkedésekre van szükség: 1. Szervezettebbé kell tenni a minisztériumok, főhatóságok, valamint a budapesti és megyei tanácsok vezetőinek irányítását, tájékoztatását és feladataik ellátása közben több segítséget kell nyújtani részükre. 2. Az államigazgatási szervek munkájának további javítása érdekében a jelenlegi helyzetben különösen fontos a vezetés megerősítése. 3. Főleg három területre kell nagy figyelmet fordítani, a) a közoktatási és kulturális, b) az állami tervezés és gazdasági vezetés, c) a belügyi, honvédelmi és igazságügyi kérdésekre. 4. Mind az államigazgatási, mind a társadalmi munka területén meg kell tenni minden szükséges intézkedést, hogy a munkásőrség, amelynek szervezése ezekben a napokban kezdődik az üzemekben, a bányákban, az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, a munkás-paraszt államunk, szocialista rendünk és népünk vagyonának erős védelmező erejévé váljon minden ellenforradalmi támadási kísérlettel szemben. 5. Az ország törvényes rendjének helyreállítása lehetővé és egyben szükségessé teszi, hogy a Magyar Népköztársaság legfőbb államhatalmi szerve, az országgyűlés minél előbb, megkezdje törvényhozó tevékenységét. Ennek elősegítésére az országgyűlés valamennyi szervének haladéktalanul el kell kezdeni munkáját. Az Elnöki Tanácsban és a kormányban dolgozó párttagok kezdeményezték azoknak a jelentéseknek és törvényjavaslatoknak kidolgozását, amelyeket az alkotmány szerint az országgyűlés elé kell terjeszteni. 6. A budapesti, megyei, járási és a helyi tanácsok (Budapest és más városokterületi, illetve a községek tanácsai) a törvényben, előírt módon és hatáskörben készítsék elő s hívják össze teljes ülésüket. 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt azon tagjai, akik az országgyűlésben, s annak különböző bizottságaiban, a tanácsi szervekben, s a tanácsok végrehajtó bizottságaiban tagként helyet foglalnak, a megfelelő pártszervek irányítása mellett az említett államhatalmi szervek munkájának megkezdése előtt üljenek össze, alakítsák meg pártcsoportjukat, tárgyalják meg az alkotmányos munka megfelelő politikai előkészítésének kérdéseit, a napirendre kerülő konkrét kérdéseket és határozzák meg a pártcsoport tagjaira kötelező egységes álláspontot. 8. A Központi Bizottság üdvözli a Hazafias Népfront megyei képviselőcsoportjainak már megkezdett működését. A képviselőcsoportok ülései általában igen pozitívek. Hasznos tevékenységet folytat máris a Magyar Népköztársaság és választóik javára képviselői munnkája során a képviselők egész sora. Javasoljuk, hogy a képviselői csoportok munkáját a Hazafias Népfront helyi bizottságai továbbra is rend- szeresen irányítsák. A Központi Bizottság véleménye szerint szükséges a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint annak Elnöksége munkájának megindítása is. -A súlyos próbatétel idején - a népfront szerveiben működő vezetők közül néhányan magatartásukkal méltatlanná váltak a dolgozó ház bizalmára. Ugyanakkor örvendetes módon kitűnt az is, hogy az előbbieknél jóval nagyobb azoknak a száma, akik korábban nem voltak ismert politikai vezetők, de az ellenforradalom támadása idején a szocialista forradalom - hűséges védelmezőinek bizonyultak. Helyes, ha az ilyen emberek szerepet kapnak a Hazafias Népfront legmagasabb vezető szerveiben is. Szükségessé vált az is, hogy a Hazafias Népfront Vezetésében, különböző szer-veinek személyi összetételében változtatásokat hajtsunk végre és a népfront munkájába nagyobb mértékben vonjanak be a néphatalom-hoz hű, különböző pártállású és pártonkívüli személyeket. A Hazafias Népfrontot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, mint a kommunista és pártonkívüli hazafiak tömörülését nagyra értékeli és ennek megfelelően úgy véli, hogy be kell töltenie az ország közéletében azt a megtisztelő helyet, amely megilleti . II. A szocializmus erőinek összefogása III. Az államigazgatás és államhatalmi szervek munkája IV. A gazdasági munka területén A magyar népnek, a munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek a párt és a kormány kezdeményezése nyomán elért egyik döntő sikere az ellenforradalmi támadás következtében megbénult termelőmunka megindítása és a gazdasági élet helyreállítása. A termelőmunkáben a bányász elvtársak haladnak az élen. A széntermelés lendületes emelkedése, a napi 60 000 tonnás termelési szint elérése a gazdasági élet vérkeringése megindításának legfőbb előfeltételét teremtette meg. A széntermelés emelkedése nyomán megindult a normális termelés mind a nehéz-, mind a könnyűiparban. A mezőgazdasági termelés a dolgozó parasztság szorgalmas munkája eredményeként nagyobb törést nem is szenvedett.A- Vasút,velarinhia közlekedés és szállítás más területén a személy- -és teherforgalom helyreállt és állandóan fejlődik.A közellátás a rendkívüli események ellenére mindvégig kielégítő volt, sőt sok téren meghaladta a korábbi évek színvonalát. Az állami bolti kiskereskedelem ez év januárjában 10 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelem 22 százalékkal több árut adott el, mint a múlt év januárjában. ........... A közellátás színvonalának fenntartásában, a gazdasági vérkeringés megindításában, az ország fizetőképességének biztosításában saját erőfeszítéseink mellett döntőszerepe, volt a testvéri szocialista országok segítségének. Különösen • a szovjet kép a gazdasági segítség (Folytatás a 3. oldalon)